Csillagászati összegbe kerül a felesleges adatok tárolása és kezelése

A Veritas 1500 személyt kérdezett meg térségünk 14 országában arról, hogy milyen kihívásokkal szembesülnek a vállalati adatok értékes üzleti információvá alakítása közben. A jelentés egy új jelenséget is bemutat, amelynek a jéghegyekhez hasonló tulajdonságai miatt a Databerg nevet adták a Veritas szakemberei. Eszerint a tárolt adatok három fő típusát különböztetik meg a szakemberek:

• Kritikus üzleti adatok, amelyek elengedhetetlenek a folyamatos működéshez és a szervezet sikerességéhez. A kritikus üzleti adatok számára valós idejű proaktív védelmet és menedzselést kell biztosítani, amelyért felelősséget vállal a szervezet vezetése.
• Redundáns, elavult és felesleges adatok, azaz üzleti értéknek már nem tekinthető adatok, valamint a triviális adatok, amelyek csekély vagy semmilyen üzleti értéket nem hordoznak. A felesleges adatok mennyiségét rendszeres és biztonságos törléssel kell csökkenteni.
• „Sötét” adatok, amelyeknek az értéke még ismeretlen. Egyaránt tartalmazhatnak fontos és haszontalan, felesleges adatokat is, és használják a szervezet erőforrásait. A „sötét” adatokat célszerű a lehető leghamarabb feltérképezni, és megállapítani, hogy felesleges vagy üzleti szempontból kritikus adatoknak minősülnek-e.

A Veritas felmérésének eredményei szerint az európai és közel-keleti régióban a szervezetek adatállományának 54%-a sötét adat, 32%-a redundáns, elavult és triviális adat, és a jéghegy csúcsa tartalmazza hasznos üzleti adatokat (14%). Ha nem történik látványos változás az adatkezelésben, akkor ez 811 milliárd eurós[1] felesleges és elkerülhető adattárolási és -kezelési költséget okoz 2020-ra a vállalatoknak.

Ahogy a vállalatok egyre több adatot helyeznek át a felhőbe, hogy megbirkózzanak a növekvő adatmennyiséggel, a felhő alapú tárolás és feldolgozás a következő 12 hónapban a harmadával (33%-ról 45%-ra) növekszik majd térségünkben. Nagy a kockázata, hogy a szervezetek a felhő alapú szolgáltatások bevezetésekor nem rendelkeztek megfelelő stratégiával a járulékos költségek kiszámításához, egy másik szolgáltatóra váltáshoz, illetve azzal kapcsolatban sem, ha egy esetleges vészhelyzet esetén az adatok felhőből való kivonására van szükség. 

A felmérés három fő okot jelöl meg a Databerg-jelenség növekedésére, azaz arra, miért csökken tovább az üzletileg hasznos adatok aránya:

1. Az informatikai stratégiák az adatok felhalmozásán, mennyiségén, nem pedig a minőségén alapulnak.

2. Növekvő bizalom az egyre népszerűbb „ingyenes” tárolási megoldások iránt (pl. felhő).

3. Az adatokkal kapcsolatos szabályozást a munkavállalók figyelmen kívül hagyják, ezzel veszélyeztetik a vállalati adatokat.

A változó jogszabályok olyan jogi kérdéseket és üzleti kockázatokat is felvetnek, amelyek nem egyértelműek a vásárlás vagy a használat idején.

Az alábbi lépések segíthetnek a vállalkozásoknak az értékes információk kinyerésében, és csökkentik a kapcsolódó kockázatokat is:

• Azonosítsuk a sötét adatokat, zárjuk ki a kockázatokat, és ismerjük fel a valóban értékes adatokat.
• Töröljük a redundáns, elavult és triviális adatokat minél gyorsabban, így csökkenthetjük a nem kívánt költségeket.
• Dolgozzunk ki a vezetők által is támogatott, működő stratégiát a strukturálatlan adatok kezelésére, amely bátorítja a megfelelő felhasználói viselkedést.
• Növeljük a vállalkozás rugalmasságát a felhő alapú tároló környezetek megfelelő mértékű használatával.