Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2023. február 9. Az év 40. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738957. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Duna-konferencia: bemutatták a Szigetköz és a Csallóköz rehabilitációs tanulmányait

Duna-konferencia: bemutatták a Szigetköz és a Csallóköz rehabilitációs tanulmányait
Infovilág

„Évtizedek óta görgetjük magunk előtt a Dunával kapcsolatos ökológiai, energetikai, jogi és politikai vitáinkat. Pedig a képlet – elvben – egyszerű. Végső soron mindenki megfelelő mennyiségű tiszta vizet, egészséges környezetet, gazdag és változatos élővilágot szeretne” – fogalmazott az Akadémia zsúfolásig megtöltött nagytermében Lovász László, az MTA elnöke.

Mint mondta, természetes, hogy a rendkívül összetett problématerületből mást emel ki az energetikai szakértő, mást a környezetvédő és megint mást az, aki a Duna mellett él és például a Szigetközben vagy a Csallóközben van az otthona. A Magyar Tudományos Akadémia azért adott helyet a találkozónak, hogy magyar és szlovák kutatók, kormányzati tisztviselők, természetvédők szakmai érveiket ismertetve tudjanak beszélni a Dunáról. Lovász László kiemelte, hogy a mostani tanácskozástól függetlenül már tavaly ősszel megalakult az az elnöki víztudományi ad hoc bizottság, amelynek fő feladata, hogy felmérje a „víz és környezet‟ tárgykörben eredményesen végezhető kutatások lehetséges tematikáját, illetve azok akadémiai szervezeti hátterét.

Párbeszéd minden fontos szereplővel

A magyar kormány 2008–10 között az összes érintett tudományág csaknem 30 képviselőjének bevonásával vizsgálta a szigetközi rehabilitáció lehetőségeit.

Szlovákia 2012-ben és 2013-ban válaszolt a magyar kutatási eredményekre, felvetésekre és javaslatokra. A két vizsgálati anyag első együttes, nyilvános bemutatásának és értékelésének az MTA környezettudományi elnöki bizottság adott helyet az Akadémia székházában. „A cél az volt, hogy előmozdítsuk a párbeszédet, lehetőséget nyújtsunk a témával foglalkozó szakértők számára a racionális vitára" – nyilatkozta az mta.hu-nak Németh Tamás akadémikus, a környezettudományi elnöki bBizottság (KÖTEB) elnöke, aki szerint az előkészítésnek köszönhetően is jó hangulatú eszmecsere folyt. Hozzátette: a bizottság minden fontos szereplőt meghívott a tanácskozásra, amely újabb lépés lehet a vitás kérdések megoldása felé. Fontosnak nevezte, hogy mindkét országban szakmailag megkérdőjelezhetetlennek számít az igény: ha 50 százalékkal nem is, de a jelenleginél mindenképpen több vízre lenne szükség az öreg mederbe.

 

Itt az ideje az új adatok és eredmények összegzésének

Németh Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy a Duna, ahogyan mi ismerjük, már a 19. században végrehajtott szabályozások eredményeként alakult ki. Azóta a majd negyed évszázaddal ezelőtti, Szlovákia által végrehajtott Duna-elterelés volt a legnagyobb, természeti következményekkel járó emberi beavatkozás. Az ennek nyomán tapasztalható környezeti változások többségét pontosan nem lehetett előre jelezni. Ráadásul az időjárás változékonysága, a Duna felső vízgyűjtő területén tapasztalható, néhol szélsőséges csapadékmennyiség ugyancsak hozzájárult ahhoz, hogy megannyi kérdésre sokáig nem tudtak válaszokat adni a szakemberek. „Mára már azonban hatalmas nagyságú adathalmaz áll rendelkezésünkre" – tette hozzá.

Kutatóintézetek, egyetemek, vízügyi szervezetek adatbázisai teszik lehetővé a szerteágazó vizsgálatokat. Mint fogalmazott, ha sok adat és felhasználásukkal megfelelő mennyiségű kutatási eredmény áll rendelkezésre, ha a szakemberek, társadalmi szervezetek és kormányzati tisztviselők bizonyos keretekben már egyetértenek, akkor van remény arra, hogy a politikusok is könnyebben megegyeznek.

Szerinte a most nyilvánosságra hozott tanulmányok is azt mutatják, hogy eljött az ideje az adatokat szintetizáló és értékelő gondolkodásnak. A kutatásoknak, monitoring-vizsgálatoknak folytatódniuk kell. Reményét fejezte ki, hogy erősödik a kompromisszumokra való készség, a kritikák megfogalmazói pedig egyre inkább nem érzelmeik, hanem a tudományos eredmények alapján fogalmazzák meg véleményüket.

A KÖTEB elnöke hangsúlyozta: az MTA továbbra is kész helyet adni a hasonló rendezvényeknek, a párbeszéd, a közös munka, a szakmai együttműködésre való törekvés nyomán pedig az látható, hogy az álláspontok az utóbbi időben közeledtek egymáshoz.

A szakmai előadásokat követően a meghívott civil szervezetek mondták el véleményüket, majd egyórás vita következett. A vita levezető elnöke, Szarka László akadémikus szerint a valamikori Duna-körből kinőtt csoportok kivételével a résztvevők lényegében azonos álláspontra helyezkedtek. Támogatják az adott feltételek között lehető legjobb megoldást, azaz a magyar–szlovák megegyezést az eddiginél több vízzel és fenékküszöbök létesítésével. 1995-ben ugyanis fenékküszöbbel sikerült a természetvédelmileg értékes magyar oldali hullámtér állapotát stabilizálni. A szigetközi önkormányzatok – a lakosság általános támogatását élvezve – egységesek, és bíznak a megoldást ez irányban kereső szakemberekben – magyarázta Szarka László.

(A Magyar Tudományos Akadémián „szigetközi munkacsoport” is működött. A testület utolsó tisztújítása 2008-ban volt, 2011-ben viszont már nem választottak új tagokat. Az Akadémiának tehát nincsen szigetközi munkacsoportja. A multidiszciplináris környezeti ügyek az Akadémián az MTA KÖTEB-hez tartoznak.)

 

Szerződés, felmondás, elterelés, tárgyalás – Bős–Nagymaros dióhéjban

  • 1977: szerződés a Bős–Nagymarosi Vízlépcső-rendszer közös megépítésére
  • 1989: A Magyar Országgyűlés úgy dönt, hogy Nagymarosnál nem épül erőmű
  • 1992. május: Magyarország megszünteti az 1977. évi szerződést
  • 1992. október: Dunacsúnynál a Cseh-Szlovák Köztársaság önhatalmúan eltereli a Dunát saját területére
  • 1993: Magyarország és Szlovákia egyaránt a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordul
  • 1997: A Hágai Nemzetközi Bíróság ítélete. Az ítélet végrehajtásával kapcsolatos kétoldalú tárgyalások azóta is tartanak.
  • 2007: Magyarország és Szlovákia a tárgyalások előmozdítása végett közös stratégiai környezetvédelmi vizsgálatot kezdett
  • 2010: Magyarország a szigetközi régió rendezésére hat műszaki megoldás közös vizsgálatára tett javaslatot

2013: A szlovák fél elvégzi az átadott magyar javaslatok részletes műszaki és ökológiai értékelését

A magyar kormány álláspontja (1998 óta változatlan)

  • Magyarország nem épít sem Nagymarosnál, sem máshol újabb duzzasztóművet a Dunán
  • a meglévő műszaki adottságokra tekintettel rehabilitálni kívánja a közös szigetközi Duna-szakaszt
  • több vízre tart igényt a szigetközi közös Duna-szakaszban
  • nem kíván részt venni a bősi erőmű üzemeltetésében
  • a nemzetközi hajóút által érintett közös Duna-szakaszon törekszik a Duna Bizottságnak a hajózóút paramétereire vonatkozó ajánlásait teljesíteni
  • szorgalmazza, hogy a felek kölcsönösen mondjanak le az egymással szembeni kártérítési igényeikről

http://mta.hu/mta_hirei/duna-konferencia-az-akademian-eloszor-mutattak-be-a-szigetkoz-es-a-csallokoz-rehabilitaciojaval-kapcsolatos-tanulmanyokat-137439/

 

Címkék