Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2022. december 6. Az év 340. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738892. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Haveri kapitalizmus: egyre rosszabb Magyarország korrupciós megítélése

Haveri kapitalizmus: egyre rosszabb Magyarország korrupciós megítélése
Infovilág

A tavaly vizsgált 168 országnak több mint kétharmada 50 pontnál kevesebbet ért el az államok korrupciós helyzetét mérő, 0-tól (nagyon korruptnak érzékelt) 100-ig (nagyon tisztának érzékelt) terjedő skálán. Ez azt jelenti, hogy a korrupció elleni teljesítmény az országok zömében gyenge. A világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G-20 országok közül tízen, köztük az európai uniós tagállam Olaszország tartoznak az 50 pontnál gyengébben teljesítő államok csoportjába.

A 2015. évi korrupció-érzékelési index – amelyet immár 21. alkalommal tett közzé a TI – egyik legnagyobb vesztese a szintén G-20 tag Brazília, amely az előző évi helyezéshez képest 7 helyet visszacsúszva a 76. lett. Az ugyancsak G-20 tag Törökország pedig folytatta a 2014-ben megkezdett zuhanórepülést – akkor 11 hellyel rontotta az eredményét – és a legújabb felmérésben további 2 helyet esett vissza.

Tavaly is Dánia végzett az élen, ezúttal 91 ponttal, ami eggyel gyengébb a 2014-i győztes pontszámnál. A dobogó második és harmadik fokán is észak-európaiakat találunk: Finnország 90 pontot ért el, Svédország pedig 89-et. Az élbolyban végzett Norvégia 87 ponttal a hatodik lett, Új-Zéland és Hollandia mögött. A skandináv, észak-európai országok minden évben a korrupció-érzékelési index élmezőnyében végeztek, de néhány további nyugat-európai ország, valamint Új-Zéland is rendre a korrupcióval alig fertőzött országok között szerepel.

Tartósan jó korrupció elleni teljesítményük arra vezethető vissza, hogy ezekben az államokban a polgárokat szolgáló közhatalom átláthatóan és elszámoltathatóan működik, a kormányok pedig nyilvánosságra hozzák, hogy mire használják a közpénzeket. Az sem véletlen, hogy a sereghatók minden évben az országok ugyanazon csoportjából kerülnek ki: 2014-hez hasonlóan a 2015-re vonatkozó felmérésben is Dél-Szudán, Afganisztán, Szudán, Észak-Korea és Szomália zárják a CPI-ranglistát, a két sereghajtó 8-8 pontot szerzett. Ezekben az országokban, felelős állami vezetés hiányában, nem beszélhetünk elszámoltathatóságról, sem a közjót szolgáló államról.

„A korrupció 2015-ben változatlanul az egyik legkomolyabb kihívásnak bizonyult világszerte” – emelte ki José Ugaz, a Transparency International korrupcióellenes mozgalom nemzetközi elnöke. Ugaznak jó tapasztalatai vannak abban, hogyan lehet harcolni a korrupció ellen: különleges ügyészként működött közre a legmagasabb perui kormányköröket, így egyebek mellett Alberto Fujimori egykori elnököt is érintő visszaélések felderítésében. A TI elnöke szerint a mai korrupció „csak a polgárok összefogásával győzhető le, és az embereknek világosan és egyértelműen a kormányok tudtára kell adniuk, hogy elegük van a közhatalommal történő visszaélésből és a közpénzek elsikkasztásából”.

Magyarország három helyet és három pontot rontott

Magyarország 2015-ben 51 pontot ért el a CPI-felmérésben, ami három ponttal roszabb az ország egy évvel azelőtti eredményénél. A pontszámhoz hasonlóan Magyarország a korrupciós világranglista helyezésén is három helyet rontott, jelenleg a vizsgált 168 ország közül az 50. helyen található. (Magyarország 2014-ben 175 ország közül a 47. helyet szerezte meg.)

A visszaesés a régión belül a leginkább szembeötlő, hiszen Magyarország tavaly a közép- és kelet-európai mezőnyben már csak Romániánál és Bulgáriánál bizonyult kevésbé korruptnak. 2014-hez képest Csehország lekörözte, Szlovákia és Horvátország pedig beérte Magyarországot. A régió abszolút győztese 2015-ben Csehország volt, amely 5 ponttal, 56-ra javította a 2014-i felmérésben elért pontszámát, aminek köszönhetően 16 helyet előreugorva 37. lett a rangsorban.

Nemcsak régiós, hanem európai uniós összehasonlításban is tovább romlott Magyarország teljesítménye: az ország tavaly a 28 tagállam közül holtversenyben a 22-24. helyen végzett. Magyarország egyre inkább kitett a korrupciónak: 2013-ban a 20., 2012-ben pedig a 19. volt az akkor még 27 tagot számláló EU-ban.

A közpénzadatok nyilvánossága és az igazságszolgáltatás függetlensége hatékonynak bizonyult a korrupció elleni küzdelemben, ezt a nyugat-európai, mindenekelőtt a skandináv országok több mint két évtizedes sikertörténete is igazolja. Ezekben az országokban a polgárok tisztában vannak azzal, hogy a kormányaik mire fordítják az adójukat, és ha kétségeik vetődnek fel, biztosak lehetnek afelől, hogy számíthatnak a kormánytól független állami intézményekre és az igazságszolgáltatásra.

A magyar kormány ezzel szemben mindent elkövet annak érdekében, hogy nálunk ez ne így legyen. Akik egykoron ellenőrizhették a hatalmát, azok ezt már nem, vagy csak nagyon nehezen tehetik meg, mivel a kormány a múlt években az állami intézményeket saját hatalma megőrzésének szolgálatába állította. Ez alól csak a bíróságok kivételek. Az adatok elrejtése is egyre könnyebb, a kormány ugyanis tovább korlátozta a közérdekű adatok megismerhetőségét, ami alapvetően megnehezíti, hogy a polgárok tájékozódjanak a közpénzek elköltéséről.

„Magyarországon a korrupció központosított formája épült ki és vált rendszerszerűvé” – emelte ki Martin József Péter, a Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója. A kormány következmények nélkül használhatja arra a hatalmát, hogy illetéktelen előnyhöz juttassa a holdvarába tartozó üzleti csoportokat. A korrupció ellenes szervezet vezetője szerint a „magyarországi korrupció fontos eleme a közpénzek magánpénzzé alakítása jogi eszközökkel”.

Csak a hatalomnak kedves oligarchák személye változik, a gazdagodásuk forrása azonban nem. A haveri kapitalizmus Magyarországon továbbra is részben a magyar és az európai uniós adófizetők pénzéből, a polgárok kárára épül. Cégadatok szerint 2013-ban és 2014-ben a Simicska Lajoshoz köthető, a közbeszerzéseken veszíteni nem tudó Közgép összesen több mint 170 milliárd forint bevételre tett szert és 17 milliárd forint nyereséget termelt. Tavaly már Garancsi István (Market) és Szíjj László (Duna Aszfalt) volt a legsikeresebb, és Mészáros Lőrinc cégei is mesésen gyarapodtak. A Garancsi Istvánhoz köthető cégek 46,5 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek el 2015-ben, a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt és konzorciumi partnerei közel 62 milliárd forint közpénzzel lettek gazdagabbak, Mészáros Lőrinc vállalkozásainak is majdnem 40 milliárd forint értékű állami megbízás jutott.

A végrehajtó hatalom nemcsak a baráti cégeket, hanem a politikusoknak kedves sportklubokat is kedvvel gazdagítja közpénzből: utóbbiak a múlt négy évben bő 200 milliárd forint adótámogatást kaptak. Mivel az ún. látvány-csapatsport támogatási rendszer lényege a társasági adókedvezmény, a gyakorlatban az államkincstár négy év alatt tetemes adóbevételtől esett el. Ráadásul ez a pénz félig titkosan jutott a sportcsapatokhoz, mert egy 2015-i törvénymódosításnak miatt nem tudható, hogy mely vállalatok támogatnak sportklubokat adófizetés helyett. A módosított törvény következtében kideríthetetlen, hogy van-e összefüggés egyes cégek közbeszerzési sikerei és a miniszterelnök, illetve néhány kormánytag kedvenc focicsapatainak jutó, sok milliárd forintra rúgó vállalati sporttámogatás között.

Versenyképesség szabadesésben

A magyarországi korrupciós kockázatok súlyosbodása az ország versenyképességének – régóta tartó – zuhanásszerű romlásával jár együtt. A Világgazdasági Fórum nemrég közzétett versenyképességi felmérése szerint Magyarország 140 országból a 63. helyezést érte el, miközben tíz éve még a világ 38., tizenöt éve pedig a 28. legversenyképesebb gazdasága volt. A megkérdezett üzletemberek különösen gyengének ítélték a magyar kormány döntéseinek az átláthatóságát, amelyet a közpénzek illetéktelen felhasználásához hasonlóan a 140-es lista 119. helyére rangsoroltak.

„A magyarországi versenyképesség romlásának oka elsősorban abban keresendő, hogy a hazai intézményrendszer részrehajló és nem képes elhárítani a korrupciót” – tette hozzá Martin József Péter. Magyarországon ördögi kör alakult ki: a magas korrupciós kitettség rontja a versenyképességet, visszaveti a beruházási aktivitást, ami kedvezőtlen szerkezetű növekedéshez vezet. Mindez melegágya a járadékvadászaton alapuló haveri kapitalizmusnak: a vállalatok nemegyszer a szabályozás manipulálásában, a kormány jóindulatának és barátságának elnyerésében érdekeltek, nem pedig a hatékony piaci teljesítményben. Ez pedig tovább növeli a korrupciót.

* * *

A korrupció-érzékelési indexet (Corruption Perception Index – CPI) 11 szervezet 12 felmérése és értékelés felhasználásával készíti el a Transparency International (TI) berlini központja (titkársága). Szakértők és üzletemberek megkérdezése alapján mérik az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján. 2015-ben 168 országról volt elérhető megfelelő adat, Magyarországot 9 alindex alapján vizsgálták. A háttérindexek pontszámait 0-100-as skálára vetíti a TI, ahol0 a korrupcióval leginkább,100 a legkevésbé fertőzött országokat jelzi. A TI berlini titkársága a pontszámok átlagából súlyozással számítja ki az indexet.

Címkék