Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2022. május 19. Az év 139. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738691. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Ma színt vall az Európai Bizottság Lengyelország-ügyben

Ma színt vall az Európai Bizottság Lengyelország-ügyben

A The New York Times közli a Reuters hírügynökség tudósítását arról, hogy ma az Európai Bizottság várhatóan jogi következményekkel fogja megfenyegetni Lengyelországot arra az esetre, ha az országban – élve a bírósági rendszer átalakításáról szóló törvény nyújtotta lehetőséggel – megkezdődik a bírók elbocsátása.

Andzej Duda lengyel államfő tegnap aláírta a törvényt, amely széles körű jogosítványokkal ruházza fel az igazságügyi minisztert a bírók kinevezését és felmentését illetően. Egy névtelenséget kérő uniós tisztségviselő azt mondta a Reutersnek, hogy Brüsszel szemében a bírók elbocsátása lenne az a fejlemény, amelynek a bekövetkezte esetén az uniós végrehajtó testület kezdeményezné az EU-alapszerződés 7. cikkének az érvényesítését Lengyelországgal szemben, ami végső esetben – elvben – akár Varsó szavazati jogának a felfüggesztéséhez is vezethet. E közlés értelmében ma az Európai Bizottság kiegészítő ajánlással él Lengyelország irányában a jogállamiságot illetően, és abban válaszadási határidőt is ki fog kötni.

A Reuters ugyanakkor emlékeztet arra, hogy Magyarország kilátásba helyezte: meg fogja akadályozni, hogy a tagállamok konszenzusát igénylő büntető rendszabályt foganatosítsanak Lengyelországgal szemben. Azt is felidézi a hírügynökség, hogy az Európai Bizottság – a 7. cikkely alkalmazása nélkül is, egyszerű kötelezettségszegési eljárás végkifejleteként – 2012-ben megnyerte a pert a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon történetesen éppen Magyarországgal szemben, amely az uniós jognak ellentmondó módon rendelkezett a bírók idő előtt felmentéséről és nyugdíjazásáról.

A nagy példányszámú, hamburgi Die Welt arról közöl cikket, hogy mire vezethető vissza Németország feltűnő visszafogottsága a lengyelországi fejleményekkel kapcsolatban. Berlinben természetesen nagy figyelemmel kísérik, miként alakul a jogállamiság helyzete Lengyelországban, hiszen senki sem szeretne egyfajta második Törökországot látni Németország keleti szomszédságában – fogalmaz a Die Welt. Másfelől azonban – idéz szakértőket is a lap – évtizedek tapasztalata azt mutatja, hogy a lengyelek még mindig nagyon negatívan reagálnak, ha német beavatkozást vélnek tapasztalni.

Ha tehát Angela Merkel erőteljesen felemelné a szavát a lengyelországi igazságszolgáltatási rendszerbe való legújabb belenyúlással szemben, azzal minden bizonnyal csak egyetlen ember pozícióját erősítené Lengyelországban: Jarosław Kaczynskiét, vagyis a Jog és Igazságosság nevű lengyel kormányzó párt vezetőjének a helyzetét. Ezért aztán a német politika inkább tartózkodik a lengyel ügyekbe beleszólástól, és ezzel egyfelől Donald Tusknak, a volt lengyel miniszterelnöknek, az uniós tagállami vezetők testülete, az Európai Tanács jelenlegi vezetőjének engedi át a terepet, másfelől pedig abban reménykedik, hogy a 2019-i lengyelországi választások majd változást hoznak.

A Die Welt által idézett szakértő úgy véli egyébként: a lengyelek nem csupán a németek, hanem csaknem mindenki részéről elutasítanák a beavatkozást – kivétel talán csak az amerikai elnök, de Donald Trump éppenséggel inkább bátorította a konzervatív varsói vezetést, hogy véghez vigye változtatási elképzeléseit.

Kockázatos vállalkozásba fogott Martin Schulz, a német szociáldemokraták kancellárjelöltje, az Európai Parlament volt elnöke: a menekültkártyát akarja kijátszani Angela Merkel kereszténydemokrata kancellárral szemben a szeptemberi Bundestag-választási kampányban – írja a Politico című amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadása.

Schulz a minap a Bild am Sonntag című lapnak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy 2015-ben több mint egymillió menekült érkezett Németországba, nagyrészt ellenőrizetlen módon – írja a Politico, megjegyezve, hogy a hivatalos adatok egyébként 890 ezerről szólnak. Schulz visszautalt Merkel akkori döntésére, amelynek értelmében bebocsátást nyertek Németországba a Magyarországon rekedt menekültek. A kancellár lépése súlyosan visszavetette népszerűségét, és Schulz most ennek emlékét elevenítette fel, amikor arról beszélt: Németország anélkül cselekedett, hogy előzetesen megállapodásra jutott volna európai partnereivel.

Utalva a mostani helyzetre, amikor Olaszországban gyülemlenek fel nagy számban a menekültek, a német szociáldemokrata kancellárjelölt azt mondta, „ha most nem cselekszünk, megismétlődhetnek az akkor történtek”. A Politico szerint Schulz azt kívánja üzenni, hogy ő – Merkellel ellentétben – már akkor figyelmet fordít a felvetődő kérdésekre, amikor még nem váltak égetővé. A hírportál szerint azonban a szociáldemokraták soraiban is vannak, akik kételkednek abban, hogy Schulz a migránsveszély felidézésével támogatókat tudna Merkeltől elcsábítani.