Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2022. október 6. Az év 279. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738831. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbán politikai konfliktust gerjesztett a CEU működésének megnehezítésével

Orbán politikai konfliktust gerjesztett a CEU működésének megnehezítésével

A Reuters és az AP hírügynökség beszámol arról, hogy a Közép-európai Egyetem, a CEU együttműködési megállapodásra jutott a New York állambeli Bard College nevű felsőoktatási intézménnyel, és reméli, hogy az erről szóló egyetértési emlékeztető lehetővé vált aláírása nyomán rendeződik a CEU magyarországi helyzete. A Reuters ugyanakkor megírja azt is, hogy az illetékes magyar államtitkár szerint még nem teljesültek a jogszabályi feltételek.

Az áprilisban elfogadott magyar törvénymódosítás értelmében ezentúl akkor működhet külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha egyfelől működésének támogatásáról államközi szerződés rendelkezik, másfelől a székhely szerinti országban is folytat felsőoktatási tevékenységet.

A Reuters emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök politikai konfliktust gerjesztett a CEU működésének megnehezítésével, a Soros György által alapított intézmény azonban leszögezte, hogy nem kíván távozni Magyarországról. A magyar kormányzati fellépés nemzetközi bírálatokat és budapesti tiltakozó megmozdulásokat váltott ki, Orbán politikai támogatottsága meggyengült az egyetemi szabadság ellen intézett támadása következtében.

A fordulat – írja a Reuters – azután következett be, hogy Orbán ismét megtámadta Sorost, nemzeti konzultációt hirdetve abban a témában, hogy állítása szerint a milliárdos filantróp beavatkozik az európai migrációs szabályok alakításába.

Ugyanakkor a hírügynökség beszámol arról, is, hogy Palkovics László oktatási államtitkár az ATV-nek adott nyilatkozata szerint a Bard College-dzsal megszülető egyetértési emlékeztető még nem elégíti ki a magyar kormányzatot. Palkovics szerint a magyar törvényi előírások csak akkor teljesülnek, ha Amerikában hivatalosan akkreditálják a CEU által nyújtott valamelyik kurzuson megszerezhető diplomát.

Az AP hírügynökség a CEU-ügyről beszámolva úgy fogalmaz, hogy a kérdés Orbán Viktor kormányfő Soros Györggyel való „ideológiai konfliktusának” a része, és hogy Soros magyar kormányzati kampányok célpontjává vált.

A CEU-ügy fejleményeiről beszámol a bécsi Der Standard is. A cikk szerzője megjegyzi ugyanakkor, hogy Szalai András, a CEU egyik politológus-oktatója még egy hétfő esti bécsi rendezvényen, tehát a megegyezés létrejöttének bejelentése előtt kétkedően nyilatkozott az ügy rendeződésének az esélyeiről. A magyar törvényszöveg többféle módon is értelmezhető – hívta fel a figyelmet Szalai arra az ellentmondásra, ami – miként az előbbiekből is kiderül – Palkovics nyilatkozatában szintén felszínre tör.

A Der Standard egyébiránt kitér arra is, hogy Szalai András kedden a bécsi EU-házban részt vett egy vitán, amit a közép-, illetve kelet-európai populizmusról rendeztek. A vitán egyebek közt elhangzott, hogy Szlovákiában csak a lakosság 11 százaléka tekint negatívan az Európai Unióra – írja a Der Standard. 

A lengyel államfő a szabad nemzetek közösségeként látja az EU jövőjét – írja az EurActiv brüsszeli uniós hírportál, arról szóló beszámolójában, hogy Andrzej Duda a minap beszédet mondott a belgiumi, bruges-i székhelyű Európa Kollégium varsói kampuszának tanévnyitóján. Nem ez volt az első olyan alkalom, amikor Duda szót emelt az unió kétsebességű vagy éppenséggel akár többsebességű intézményrendszerré történő átalakítása ellen, de most úgy fogalmazott, hogy a többsebességes jelleg bevezetése „további brexitekhez” – értsd: az EU-ból való kilépésekhez – vezethetne.

Huszonhét évvel ezelőtt 17 millióan érkeztek az NDK nevű államból a Német Szövetségi Köztársaságba. A mostani Bundestag-választás eredménye azt tanúsítja, hogy a keletnémetek közülük sokan máig nem integrálódtak – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a német újraegyesítés tegnapi évfordulójához időzített terjedelmes cikkében. Amire az írás utal, a választási eredmény, azt mutatja, hogy az egykori Kelet-Németországban nem csupán a radikális baloldal szerepelt az országos átlagnál lényegesen jobban, hanem az Alternatíva nevű, szélsőjobboldali, bevándorlásellenes párt is kiugróan nagy támogatottságot tudott felmutatni.

„Már régóta az országban tartózkodnak, de még mindig lényegesen különböznek. Kevesebb a sikerük a hivatásukban, kevesebb pénzt keresnek. Elégedetlenebbek az élethelyzetükkel, és szidják a köztársaságot, amely befogadta őket. Jobban hajlanak a tekintélyelvű eszmékre, és származási helyük kulturális szokásait ma is ápolják. A második generációnál megdöbbentő módon még fel is erősödnek az elkülönülési tendenciák. Mindez világos jele annak, hogy valami félrecsúszott az integrációs folyamat során” – írja a cikk szerzője, és így folytatja: nem a német törökökről van szó, akik egykoron friss munkaerőként érkeztek az országba, és nem is a kilencvenes években bevándorolt oroszországi németekről, vagy a 2015-ben érkezett szíriai menekültekről, hanem arról a 17 millió keletnémetről, aki 1990. október 3-án, egyetlen nap alatt a szövetségi köztársaság polgára lett.