Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma hétfő van, 2021. október 25. Az év 298. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738485. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A titokzatos Kennedy és a mítoszromboló Hruscsov

A titokzatos Kennedy és a mítoszromboló Hruscsov
Kocsis Tamás

Mindmáig titok: ki ölte meg Kennedyt? Most éppen azért, mert Donald Trump amerikai elnök, ígéretétől eltérően, egyelőre mégsem hozza nyilvánosságra az összes titkosított dokumentumot a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban. Holott lejárt a határideje a dokumentumok publikálásának, amit a kongresszus által még 1992-ben megszavazott törvény írt elő. (Kép: Infovilág archívum)

…1963. november 22-én Dallasban gyilkolták meg John Fitzgerald Kennedyt. Ma már hitelesen tudjuk: azt az elnököt, aki meg akarta újítani az Egyesült Államokat, s egyben békésebbé tenni a világot. Nem titkolta: a szovjet–amerikai kubai rakétaválság (1962. október 14–28.) rádöbbentette, hogy a világ atomkatasztrófába zuhanhat. Ennek volt egyenes következménye, hogy 1963. augusztus 5-én a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselői Moszkvában aláírták az első nemzetközi atomcsend-egyezményt (Nuclear Test Ban Treaty), amely megtiltotta az atombomba-kísérleteket a légkörben, a világűrben és a víz alatt. Ugyanakkor létrehozták a Kreml és a Fehér Ház közötti állandó közvetlen kapcsolatot biztosító „forró drótot”, hogy megakadályozzák egy nukleáris konfliktus véletlenszerű kitörését.

Kennedy szovjet partnerét Nyikita Szergejevics Hruscsovnak hívták, aki kijelentette: a kubai rakétaválság (—>a Kubába telepített szovjet atomrakéták miatt kialakult katonapolitikai konfliktus) őt is ráébresztette, hogy az egész világ belepusztulhat egy amerikai–szovjet atomháborúba. Az ő kezdeményezésére írták alá éppen Moszkvában az első atomcsendegyezményt.

Pontosan a kubai válság kialakulásának második évfordulóján, 1964. október 14-én mentették fel Hruscsovot minden funkciójából. Nem titok: politikai törekvéseinek, s a Kreml ebből fakadó hatalmi harcának lett az áldozata! Neki – eltérően Kennedytől – szerencséje volt a maga módján. Mert ez annak idején nem volt egészen magától értetődő, hogy  természetes halállal térhetett meg orosz paraszt-bányász őseihez hét évvel azután, hogy 1964-ben „szubjektivizmusa és voluntarizmusa miatt valamennyi párt- és állami tisztsége alól felmentették”. Magyarán: Leonyid Brezsnyev államcsínnyel megbuktatta.

Kennedyt és Hruscsovot szinte egyszerre tüntették el a világból. Mindmáig, több, mint fél évszázad után is időszerű a kérdés: cui prodest?

Kiknek álltak az útjában – és miért?!

Kennedy ügyében – minden eddiginél feszültebben várjuk, kap-e érdemi választ a gyilkosságra a világ.

Azt viszont eddig is tudtuk: Nyikita Szergejevics Hruscsov (1894–1971) egyike volt azoknak a legmagasabb rangú egykori szovjet hatalmasságoknak, akinek koránt sem egyértelmű politikai cselekedetei, döntései még hosszú időre sok munkát adnak a 20. századot kutató, (félre)magyarázó történészeknek és a hozzám hasonló közíróknak, közszereplőknek a világ minden sarkában.

Nem vitatható: Hruscsov szenvedélyes és kiszámíthatatlan egyéniség volt. Nem sokan gyilkosozták le a Kreml egyes számú funkcionáriusként az előző pártvezért és vezérkart az emlékezetes XX. kongresszuson 1956. február 25-én, s mindmáig ő volt az egyetlen politikus, aki – állítólag – kézbe kapott cipőjével verte az ENSZ közgyűlésben a szónoki emelvényt.

Az érdemi hruscsovi  történelmi mérleg  egyik serpenyőjét ott nyomja a többi között a magyar 1956, annak kezelése és nem kevésbé a folytatás.

A másikat meg nem kis súllyal az, hogy már bizonyossá érett: a 20. század második felében két ember tette a legtöbbet a Kreml hatalmi csúcsain azért, hogy – akarta vagy nem akarta – összeomlott a Szovjetunió, s a hozzá kapcsolt birodalmi övezet, aminek Magyarország is része volt. Az elsőt Hruscsovnak hívták, aki – kiderült: visszavonhatatlanul és helyrehozhatatlanul – pozdorjává zúzta a sztálini nimbuszt. A másik Mihail Gorbacsov volt, aki túl a nyolcvanon, most is szerepel, nyilatkozik, például Ukrajna és Krim ügyében is).

A Szovjetunió viszont történelmi múlt. Bonyolult múlt, amely nemcsak máig él és hat de – s ezt egyre gyakrabban észleli a világ – arra is, hogy milyen lesz a jövő.

Ahogyan Amerika is a múltjával együtt élő jelen, – amely 2107-ben együtt és egyszerre Kennedy és Trump Amerikája…

A témához kapcsoló HVG-cikk, tessék kattintani!

Címkék