Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szerda van, 2022. január 19. Az év 19. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738571. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Fegyverembargós lista: Magyarország Belarusz pártján?

Fegyverembargós lista: Magyarország Belarusz pártján? Fegyverembargós lista: Magyarország Belarusz pártján?

Meg nem erősített forrás szerint Magyarország le kívánja venni Fehéroroszországot a fegyverembargó alatt álló országok listájáról, s egyedüliként állt elő ezzel a tervvel az Európai Unióban – számol be erről Szabad Európa / Szabadság Rádió. Pontosabban azt szeretné, ha egyes fegyverek vagy csatolt részeik helikopterekhez vagy éppen sportlövészethez tartozóak – kivételt képeznének ezen a bizonyos listán.  

(A képen: Belarusz vörös csillagos címere.) Az embargó február 28-i határidejének a meghosszabbítását papíron egyelőre mind a 28 tagország támogatja, de a rádió úgy értesült, Magyarország külön álláspontot képvisel a kérdésben. 2010-ben vezették be először belorusz cégek és csaknem 200 személy ellen – köztük az elnök, Alekszandr Lukasenko ellen is a tilalmat, miután fegyveres erőszakkal verték le a törvénytelen választások elleni civil demonstrációkat.

A magyar kormány szorgalmazza a sokoldalú együttműködést a ghánaiakkal, s ennek része a közszolgálati kooperáció – legalábbis ez derült ki a nyugat-afrikai ország közszolgálati központja vezetőjének a nyilatkozatából, miután találkozott Balogh Csaba külügyi államtitkárral Accrában – számol be korántsem szűkszavúan, ellenben kevés vagy szűrt információt közölve a Ghana News Agency. Balogh Csaba sem kontrázott, sőt megerősítette, hogy a vízügy, az oktatás, az információtechnológia mellett a civil- és közszférában is együttműködik a két ország, s bemutatta a magyar kormányablak-rendszert, amely szerinte az állampolgárok adatainak és adófizetésének nyilvántartásával a magyar GDP növekedéshez is hozzájárult.

A Ghánai Köztársasággal Magyarország 2016 tavaszán újította fel a diplomáciai kapcsolatot, a nagykövetséget pedig tavaly novemberben nyitotta meg. A Ghánában akkreditált magyar nagykövet ennek kapcsán kiemelte, hogy különösen fontosnak tartja a két ország egymás iránti bizalomépítését.

Most már a The New York Times is tálalja a magyar Operaház Porgy és Bess előadása körül kialakult kisebb nemzetközi botrányt. A George Gershwin és bátyja, Ira operájukat kifejezetten fekete előadókra írták, sőt ezt klauzulaként ki is kötötték műben. Az amerikaiak azonban nem csak ezt kifogásolják, hanem a helyszín és a téma aktualizálását is, ugyanis nem Charlestont és nem a 30-as éveket idézi az alkotás, hanem az időtlenség mellett a helyszín is meglepő. Az eredetileg egy koldus és drogfüggő lány szerelméről szóló mű most fehér menekültekről szól, akiket egy hangárban szerepeltet a rendező. Gershwinnek már 1935-ben is meggyűlt a baja hasonló okok miatt a Metropolitan tervezett előadásával. Magyarországon a 1980-as években feketére maszkírozták az énekeseket. Ókovács Szilveszter főigazgató szerint valóban beszélgettek erről az amerikaiakkal a színrevitel előtt, de aztán a szerződésben egyetlen szó sem utalt arra, hogy csak fekete bőrűek adhatnák elő. A reptéri hangár mint színhely pedig bevallottan is a keleti pályaudvar-féle 2015-i menekültválságra utal.

A cikk szerzője a Richmondi Egyetem elnökét is megkérdezte, aki az amerikai többségi véleménnyel egyezően szintén furcsállotta a stilizálást és az aktualizálást. Egyébként a témával a Broadway World is foglalkozik.

Nem tekintik többé Magyarországot adóparadicsomnak , legalábbis az ukrán miniszteri tanács levette azon országok listájáról hazánkat – Észtországgal, Máltával, Grúziával és Lettországgal egyetemben –, amelyeket a hivatalos megjelölés szerint offshore országoknak is neveznek – derül ki az ukrán független hírügynökség, az Unian tudósításából, és amiről az Ukrinform is hírt adott.

Minden bizonnyal ezt Észtországnak is köszönhetjük, mert kormányfője Davosban hevesen tiltakozott  az intézkedés ellen ukrán partnerénél. Szerinte ez nemcsak sértés, hanem számottevően megterheli az Ukrajnában működő észt vállalatok adminisztrációját is. Egyébként Magyarország december végétől gyakorlatilag csak bő egy hónapig volt az offshore országok ukrajnai listáján. 

Vona Gábor iszlámbarát érzelmeiről és korábbi, azóta 180 fokos fordulatot vett álláspontjáról ír a Frankfurter Allgemeine Zeitung – javarészt magyar hírforrásra, elsősorban kormány közeli médiumokra hivatkozással.  A globalizáció sötétségében az iszlám lehet az utolsó fény/reménysugár – idézte a cikk a Jobbik elnökének korábbi mondatait. Utal Vona facebook-bejegyzésére is, amely szerint a pártelnöknek több a török, mint a magyar barátja.

Vona cáfolatait sorra szedve a cikk figyelmeztet arra, hogy nem véletlen az ellene indított támadás időzítése: itt a választási kampány, s a Fidesz a kétharmadát veszélyben látva, ostromolja a legerősebb ellenzéki pártot – fogalmaz a cikk.