Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szombat van, 2020. október 31. Az év 305. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738126. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Magyarország egypárti autokrácia lett

Magyarország egypárti autokrácia lett Magyarország egypárti autokrácia lett

A Nyílt Társadalom Alapítvány budapesti irodájának bezárásával Magyarország azt kockáztatja, hogy minden eddig elért eredmény veszendőbe megy – írja a Politico című amerikai lap európai kiadása. A szerző emlékeztet arra, hogy Soros György annak idején tetemes anyagi hozzájárulással segítette a rendszerváltást, és ennek jegyében például százaknak – köztük Orbán Viktornak – tette lehetővé a nyugati tanulmányok folytatását. Az Orbán-kormány azonban a múlt két évben több mint 100 millió euró közpénzt költött arra, hogy hazugságokat terjesszen a Nyílt Társadalom Alapítványról és partnereiről – idézi az alapítvány közleményét.

A cikk ismerteti Soros alapítványának szerteágazó tevékenységét, egyebek közt a tárgyi beszerzéseket is, a költséges kórházi eszközöktől a másológépek Magyarországra juttatásáig. A huszadik század nagy szabadságharcosának nevezi Soros Györgyöt, akinek a rágalmazása szerinte azzal a kockázattal jár, hogy minden eddig elért haladás veszendőbe megy Magyarországon. 

Mi baj van Európával? – ezzel a címmel közli a The New York Times Paul Krugman véleménycikkét. A szerző szerint a második világháborút követő hat évtizeden át Nyugat-Európa került a legközelebb a humanitárius álom valóra váltásához, az olyan társadalmi modellhez, amely a demokratikus berendezkedés mellett a társadalom széles rétegei számára tette lehetővé a jólétet, de legalábbis a tisztességes megélhetést. Most azonban – írja Krugman, elismerve azt, hogy a demokrácia az Atlanti-óceán mindkét partján ostrom alatt áll – nagy bajok jelentkeznek Európában, amelyek csak részben mutatnak párhuzamosságot az amerikai trumpizmus rémálmával.

Az amerikai kommentátor szerint Európa problémáinak jelentős részét az az egy emberöltővel ezelőtti, katasztrofális döntés okozta, hogy közös fizetőeszközt hoztak létre. Az euró megteremtése átmeneti fellelkesülést váltott ki, hiszen áramlott a pénz olyan tagországokba, mint Spanyol- és Görögország, de aztán a buborék szétpattant. A saját pénznemüket megőrző országok vissza tudták nyerni versenyképességüket a pénzük leértékelésével, az eurózóna egyes országai azonban gazdasági visszaesést éltek át, rendkívül magas munkanélküliség mellett.

A drákói megszorító intézkedések tovább súlyosbították a visszaesést. Az euróválság áldozatai közül a spanyolok nagy nehezen visszanyerték a versenyképességüket, Görögország azonban katasztrófaövezet maradt, Olaszország pedig – amely a britek kilépésével az unió harmadik legnagyobb nemzetgazdaságának számít – két évtizedet elvesztegetett: az egy főre jutó GDP-je nem magasabb, mint amekkora 2000-ben volt.

Krugman erre vezeti vissza azt, hogy a márciusi olaszországi parlamenti választás győztesei Európa-ellenes pártok lettek – a populista 5 Csillag Mozgalom és a szélsőjobboldali Liga. Most ezek a pártok alakítanak kormányt, és bár egyelőre nem teljesen világos, hogy milyen politikai irányvonalat fognak követni, az biztos, hogy fékezni fogják Európát, több értelemben is. A pénzügyi szigor visszafordítása akár az euróövezetből való kivonuláshoz is vezethet. Itália várhatóan lesújt a bevándorlókra és a menekültekre.

A The New York Times szerzője másutt is ijesztő jelenségeket lát: szerinte Magyarország gyakorlatilag egypárti autokrácia lett, amelyet az etnonacionalista ideológia alapján kormányoznak, és a jelek szerint ugyanerre az útra lépetLengyelország is.

A gond tehát mélyebb gyökerű, mint az euró létrehozása – írja Krugman, és felidézi, hogy egy politológus ismerőse a berlini fal leomlásakor azzal viccelődött: most, hogy Kelet-Európa megszabadult a kívülről ráerőltetett kommunista ideológiától, visszatérhet az eredeti ösvényére, a fasizmushoz.

Ezeket a sötét erőket – hangoztatja a The New York Times kommentátora – a demokratikus értékek mellett elkötelezett elit tekintélye tartotta kordában. Ezt a tekintélyt azonban a válság félrekezelésével eltékozolták, és a bajt tetézte, hogy nem néztek szembe azzal, ami történt. „Magyarország kormánya hátat fordított mindannak, ami mellett Európa kiáll – de még mindig kiterjedt támogatásban részesül Brüsszel részéről” – írja Paul Krugman a The New York Times hasábjain.

 

Meggyőződés vagy számítás vezérelhette-e Orbán Viktort a Soros György elleni támadások során? – kérdezi a müncheni Süddeutsche Zeitung Michael Butter Amerika-szakértőnek, aki a tübingeni egyetemen az összeesküvési teóriákat – így például az antiszemita sztereotípiákat – kutató projekten dolgozik. A kutató, mint mondta, abból indul ki, Orbán nem hiszi azt, hogy Soros lenne a nagy összeesküvés dárdahegye. Ám ezt olyan gyakran és olyan kendőzetlenül mondja, hogy az hatást gyakorol a választókra.

Ebben – fogalmaz Michael Butter – megmutatkozik az is, hogy Magyarországon kimondhatóak olyan dolgok, amelyek Németországban nem. Ausztria a kettő között van, az Osztrák Szabadságpárt most teszteli, hol is a határ. De azt nem lehet mondani, hogy Németországban ignorálnák Orbán Viktort, hiszen a bajor CSU-ban gyakran fogadják és üdvözlik.