Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2021. december 5. Az év 339. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738526. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Szabadságharcos gazdaságpolitika = 30 ezer millió forintot veszített az ország a letelepedési kötvényeken

Szabadságharcos gazdaságpolitika = 30 ezer millió forintot veszített az ország a letelepedési kötvényeken
Szegő Gábor (MÚOSZ)

Kezdettől botrányok sora kísérte a pénzügyi és nemzetbiztonsági szempontból egyaránt átláthatatlan magyar letelepedési kötvények históriáját. A négy évig futó, végül tavaly megszüntetett programon a jelek szerint kizárólag a közvetítő cégek nyertek, a magyar államot viszont becslések alapján mintegy 30 ezer millió forint veszteség érte.

A többnyire tetemes összegű beruházások fejében felajánlott letelepedési lehetőség korántsem ismeretlen megoldás, más országok is éltek, illetve élnek vele. Az viszont vélhetőleg „hungarikum”, hogy e speciális konstrukción épp az azt meghirdető állam bukjon. Méghozzá nem is keveset! Szakértők szerint a 2013 nyarán bevezetett és négy évvel később, tehát tavaly nyáron felfüggesztett, hivatalosan „Letelepedési Magyar Államkötvény” elnevezésű értékpapír forgalmazása körülbelül 30 ezer millió forint veszteséget okozott a nemzetgazdaságnak.

A konkrét összeg azon a konferencián hangzott el, amelyet a Transparency International Magyarország (TI-H), illetve a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) rendezett. A két szervezet átfogó kutatást végzett a letelepedési kötvényekről, arra keresve választ, mennyibe került e speciális konstrukció a hazai adófizetőknek.

A vizsgálatok alapján készített tanulmányt ismertetve a TI-H jogi vezetője úgy fogalmazott: hazánk – azaz az Orbán-kormány – „alaposan elszúrta” ezt a programot, túl olcsón adta a letelepedési lehetőséget, a kötvényeket nem az állam forgalmazta, s a rajtuk keletkező haszon is az átláthatatlan módszerekkel kiválasztott, zömében off-shore hátterű, ráadásul monopolhelyzetbe juttatott közvetítő cégeknél csapódott le. Dr. Ligeti Miklós, a Transparency International magyar joi igazgatója már nem egyszer élesen bírálta a magyar letelepedési államkötvények gyakorlatát: megfogalmazása szerint a velük folytatott business még a hazai korrupció mércéjével mérve is kimondottan durva, a törvényesített közpénzlenyúlás igazi iskolapéldája.

Romhányi Balázs közgazdász, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) ügyvezetője a kutatás pénzügyi vonatkozásait elemezte. A program keretében csaknem 20 ezer (pontosan 19 885) külföldi kapott 300 ezer euró befizetése fejében magyarországi letelepedési engedélyt, zömmel kínai állampolgár; sok volt a jelentkező Oroszországból, Irakból, Iránból, a Közel-Kelet más országaiból, s Észak-Afrikából is. Hazánk e kötvények értékesítéséből 1666 millió euróhoz (kb. 514 milliárd forinthoz) jutott, a kötvények lejártakor azonban 1844 millió eurót kell visszafizetni. A különbözet tehát 178 millió euró, 66,5 millió euróval (mintegy 21 milliárd forinttal) több, mint amennyibe a letelepedésre nem jogosító, szokványos államkötvények értékesítése került volna.

Ám a veszteség még ennél is több, hiszen fennállt a lehetőség, hogy olcsóbb forrásból, az Európai Beruházási Banktól jusson az ország hasonló devizaösszeghez – a kormány azonban ehelyett inkább megszüntette az EIB-hiteleket. Ha nem így tesz, akkor a magyar adófizetőknek közel 30 ezer millió forinttal kevesebbe került volna az állami pénzfelvétel – összegzett Romhányi.

Ráadásul – mutatott rá előadásában Bod Péter Ákos egyetemi tanár, volt jegybankelnök – a letelepedési kötvények révén szerzett bevételre a magyar államadósság finanszírozásához nem is volt igazán szükség, tartalékaink megfelelő szinten álltak.

Mi magyarázhatja akkor, hogy az Orbán-kabinet mégis, tudatosan a letelepedési kötvények mellett döntött?

A TI-H és a KFIB tanulmánya arra a következtetésre jut: a program a kormány „szabadságharcos gazdaságpolitikájának” a terméke, amely azt a célt szolgálta, hogy olyan befektetői kört találjon, amely nem támaszt semmilyen köetelményt a pénz felhasználásával kapcsolatban. Magyarán e százmilliárdos summák elköltésekor a kormányzatnak szabad keze volt.

A letelepedési kötvények történetét kezdettől fogva botrányok övezték. Már a közvetítő cégek kiválasztása, a számukra kiadott engedélyek kiadása közben is megannyi szabálytalanságra derült fény. Igazi skandalumot pedig azok az esetek okoztak, amelyek arra utaltak, hogy vitatható megbízhatóságú személyek sora juthatott magyarországi letelepedési lehetőséghez – ami nem is csoda, hisz’ a jelentkezők komolyabb háttérvizsgálatára adott idő rendkívül kurtára szabott: 20-30 nap alatt ilyenre nem is nyílt mód.

Oknyomozó sajtóportálok, például a Direkt36, közlése szerint a letelepedési kötvényprogramban jutott magyar papírokhoz például Atiya Khoury, Bassár al-Asszad szír államfő egyik fontos pénzembere, akit emberi jogi jogsértésekkel hozott összefüggésbe az amerikai külügyminisztérium. 

A 444.hu újságírói pedig alig pár hete közöltek információkat arról, hogy orosz államicég-vezetők, illetve az orosz külföldi hírszerzés (SZVR) főnökének, Szergej Nariskinnak a közeli családtagjai is szerepeltek a letelepedési kötvény haszonélvezői közt. Így juthattak magyar papírokhoz Vlagyimir Blockij, az orosz törvényhozás alsóházának tagja és családtagjai, Dimitrij Boriszovics Pavlov, egy vitatott tevékenységű orosz üzletember; Iliaz Muszlimov, a moszkvai duma volt képviselője, Alekszej Jankevics, a Gazprom energiagigász egyik leányvállalatának igazgatója, illetve Andrej Kalmikov, az orosz Aeroflot légitársaság egyik leányvállalatának vezetője. Vihart kavart egy másik orosz üzletember, Pavel Eduradovics Melnyikov ügye is. Ő szintén magyar letelepedési kötvényt vásárolhatott, miközben a finn hatóságok pénzmosás és adócsalás miatt vizsgálódnak cégénél, amely a múlt években egymás után vásárolta fel a stratégiailag fontos hajózási útvonalak mentén fekvő szigeteket a Balti-tengeren, Finnország délnyugati részén.

 

Más EU-tagállamok letelepedési programjai

ország                  elvárt befektetési összeg

Málta                    370 ezer euró

Görögország       400 ezer euró

Portugália           500 ezer euró

Spanyolország   500 ezer euró

Ciprus                   2 millió euró