Egyenlőtlenség az iskolában – hazánk a középmezőnyben

Attól, hogy egy ország gazdag, még nem biztos, hogy képes egyenlő tanulási esélyeket szavatolni a gyerekeknek. Sőt, a szegény országokban élő gyerekek gyakran jobban teljesítenek az iskolában, mint a tehetős országokban tanulók – áll az UNICEF (az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja) „Egy igazságtalan kezdés: Egyenlőtlenség a gyerekek oktatásában a gazdag országokban" című jelentésében.

A tanulmány 41 országot rangsorol az Európai Unió, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban az óvodai, általános iskolai és középiskolai oktatási egyenlőtlenségek alapján. A kutatás arra is kereste a válaszokat, hogy milyen módon befolyásolják a gyerekek teljesítményét az olyan tényezők, mint a szülők foglalkozása, a migrációs háttér vagy az iskolai jellegzetességek. Hazánk a felmérés középmezőnyében kapott helyet.

A felmérés az óvodai szint esetében azt tekinti mérvadónak, hogy a gyerekek hány százaléka vesz részt szervezett oktatásban egy évvel a tanköteles kor elérése előtt. Az általános és a középiskolai szinten egyaránt az olvasásban legjobban és legrosszabbul teljesítő diákok közötti távolság volt a legfőbb mutató. A kutatás az általános iskolások között a 10 évesekre, a középiskolai tanulók között pedig a 15 éves korosztályra figyelt, az utóbbiak közötti egyenlőtlenség mutatja meg a leginkább a tanköteles kor vége felé közelítők helyzetét.

„A gazdag országok az átlagosnál többet tehetnek és többet is kell tenniük a hátrányos helyzetű családok gyerekeiért, mert őket veszélyezteti a leginkább a lemaradás" – mondta dr. Priscilla Idele, az UNICEF firenzei Innocenti Kutató-központjának igazgatója. 

Magyarország a lista közepén kapott helyet, az óvodai rangsorban a 32., az általános- és középiskolai rangsorban is egyaránt a 19. helyezést érte el. A régióban Ausztria ugyanebben a listában a 10., 5. és 29. helyet foglalja el, Szlovákia a 37., 21. és 32. pozíciókat. Az egyenlőtlenségek Hollandiában a legkisebbek az általános iskolai oktatásban, ám a sikert beárnyékolja, hogy az ország a középiskolások körében már számos egyenlőtlenséget mutat (26. hely). A 15 évesek körében Lettországban a legjobb a helyzet. A balti ország teljesítménye kimagasló, hiszen a két iskolai kategóriában az első, valamint a második helyen végzett a rangsorban. A középiskolások egyenlősége alapján jól szerepelt még Írország és Spanyolország is. A 15 évesek olvasási készségei között Máltán, Bulgáriában és Izraelben vannak a legnagyobb egyenlőtlenségek.

A kutatás megállapítja, hogy az általános iskolások és a 15 éves középiskolások teljesítményére Magyarországon alapvető hatással van a szülők foglalkozása: a magasan képzett szülők gyermekei jobb eredményt érnek el. A családi háttér hatással van a gyerekek terveire is: még az azonos teljesítményű középiskolások közül is a jobb helyzetűek meghatározóan nagyobb arányban készülnek a felsőoktatásba, mint a náluk alacsonyabb státuszú családból származó társaik.

Megvizsgálták azt is, hogy az iskolák közötti különbségek kapcsolatba hozhatók-e a tanulók teljesítményével. Magyarországon ez a hatás nagyon erős, sőt a középfokú oktatásban még erősödik is olyannyira, hogy az iskolák közötti különbségek hatása meghaladja az iskolán belüliekét.

A felmérés készítői érdeklődtek az iránt is, hogy az iskolai online és offline erőszak mennyire elterjedt, és ez hat-e a diákok olvasási készségeire. Magyarország azon országok közé tartozik, amelyekben ez a jelenség kevéssé hat a teljesítményre. Az oktatáspolitika és az alkalmazott tanítási módszerek is fontos tényezők. Hazánkban például csak a középfokú intézmények 35,1 százalékában folyik valamilyen csoportmunka, Ausztráliában ez az érték 88,1 %.

A felmérés készítői úgy vélik, sok esetben megfelelő szabályozással javítani lehetne az eredményeken. Az ajánlások között szerepel a magas színvonalú kora gyermekkori oktatás elérhetősége minden gyermek számára, a nemek közötti különbségek, valamint a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Fontos, hogy minden gyerek elérjen egy jó minimum színvonalat, továbbá az is, hogy a döntéshozók ne csak az országok átlagos teljesítményére, hanem az átlagok mögött meghúzódó egyenlőtlenségekre is figyeljenek.