Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2021. október 24. Az év 297. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738484. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Száz éve ért véget az I. világháború – Európa a sovinizmus és az etnikai megosztottság árnyékában ünnepel

Száz éve ért véget az I. világháború – Európa a sovinizmus és az etnikai megosztottság árnyékában ünnepel Száz éve ért véget az I. világháború – Európa a sovinizmus és az etnikai megosztottság árnyékában ünnepel Száz éve ért véget az I. világháború – Európa a sovinizmus és az etnikai megosztottság árnyékában ünnepel Száz éve ért véget az I. világháború – Európa a sovinizmus és az etnikai megosztottság árnyékában ünnepel

A magyar kormány ideológiai ugródeszkául használja a 100 éve szétesett Osztrák–Magyar Monarchia örökségét, Ausztria inkább üzletet csinál belőle. Asselborn úgy látja, hogy a világszervezet migrációs csomagjának elutasításával Ausztria Orbán malmára hajtja a vizet. Könnyen zavargásokba csaphat át Varsóban ma a szélsőségesek megmozdulása a lengyel állam függetlenségének 100. évfordulóján, az eseményről nem hiányozhat a magyar és a szlovák szélsőjobb sem, pedig híveik – nacionalista alapokon – egy kanál vízben meg tudnák fojtani egymást.

A világ éppen akkor ünnepli az első világháborút lezáró békeszerződést, amikor ismét terjed a földrészen a sovinizmus és az etnikai megosztottság démona és emiatt sokfelé komor hangulat és bizonytalanság érezhető – állapítja meg a The New York Times. A mai, liberális rendet az a szándék hozta létre, hogy megfékezze nacionalizmust, a kérdés az, hogy fennmaradhat-e a liberális rend a történelmi emlékek halványultával? Hiszen a fiatal nemzedékek már nem tudják, milyen az ipari méretű mészárlás, ők a pénzügyi válsággal, a migrációval és azzal az érzéssel találkoztak, hogy az egyesült Európa nem teljesíti, amit megígért. Napjainkban a politikai közép gyenge és a szélek radikalizálódnak, akár csak egykoron. Lendületbe jön az etnikai gyűlölettel teli nacionalizmus, populisták ülnek több kormányban is. Orbán Viktor fenyegető muzulmán hatalomátvételről beszél és könyörtelenül hivalkodik a maga illiberális demokráciájával.

Ismerős az is, ahogyan romlik a politikai közbeszéd. A mai, párizsi ünnepségeken jelen lesz egy sor olyan nacionalista vezető is, aki semmit sem szeretne jobban, mint szétszakítani az EU-t, így Putyin és Erdogan. A jelenlegi helyzet persze sokban más, mint az I. világháború előtt, ám Timothy Garton Ash arra figyelmeztet, hogy a demokráciát és a békét sosem lehet biztosra venni. Viszont az is biztos, hogy a földrész már nem áll a geopolitika középpontjában és ez szintén arra ösztökél, hogy erősítsék meg az integrációt.

Ausztria és Magyarország teljesen eltérően viszonyul a monarchia örökségéhez: az osztrákok főként arra használják, hogy turistákat csalogassanak az országba, a magyaroknál viszont alap a nacionalizmus számára – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Bár mindkét állam elvesztette területe jó részét, Bécsben manapság ez nemigen téma, annál sűrűbben emlegetik viszont a magyar politikában. A honlap másfél perces filmösszeállítása megszólaltatja Rathkolb osztrák történészt, aki megállapítja, hogy Trianon ma is igen fontos viszonyítási pont a magyar nacionalisták világképében. Orbán Viktor gyakran emlegeti a békeszerződést, de a magyarok mindig is áldozatnak tekintették magukat, legyen szó az I. világháborúról, a szocializmusról, 56-ról vagy éppen a rendszerváltozás utáni átalakulásról.   

A luxemburgi külügyminiszter azt mondta, hogy az osztrák kormány Orbán Viktornak segédkezik azzal, hogy otthagyja az ENSZ migrációs csomagját – írja a Profil . Asselborn szerint a lépéssel Ausztria elfordul a világszervezettől, illetve a nemzetközi diplomáciától. Azonfelül megtesz minden olyat, amit egy tisztességes közvetítő nem csinálna meg. A szociáldemokrata politikus úgy véli, a fejlemény kedvezőtlen kihatással lesz arra, hogy Bécs az egyik ENSZ-város. Az interjúalany élesen bírálta továbbá, hogy Kurz kancellár folyton az ország hídépítő szándékait emlegeti ugyan, ám a miniszter még nem találkozott olyan uniós elnökséggel, amely ennyire a saját, nemzeti érdekeire helyezte volna a hangsúlyt. Ennek megfelelően egyáltalán nem jut előbbre a közös menedékpolitika megújítása, mert Ausztria gondosan túllépett mindazon, aminek köze van a szolidaritáshoz és a felelősségvállaláshoz.  

Der Standard A szélsőséges Osztrák Szabadságpárt főtitkára úgy reagált, hogy ha Asselborn ilyen kritikát fogalmaz meg, akkor biztos, hogy helyénvaló az osztrák álláspont. Szerinte a luxemburgi politikus megszállottan baloldali, aki évek óta rossz úton jár. Felháborodását az FPÖ kitüntetésnek veszi, és továbbra is úgy gondolja, hogy a készülő ENSZ-megállapodás beavatkozást lenne az ország belügyeibe. A koalíciós partner Néppárt egyik vezetője ugyancsak erőteljesen visszautasította a bírálatot. Azt mondta, már rosszul érezné magát, ha egy olyan jelentéktelen valaki, mint a luxemburgi diplomácia vezetője pártalapon nem menne folyton neki az osztrák kormánynak. Azt is kifejtette, hogy egyre több állam követi Bécs példáját, és hogy ez nem véletlen.

Az európai liberálisok madridi kongresszusán a küldöttek felállva éljenezték meg, amikor Macron elnök személyes megbízottja bejelentette: pártja az EP-választás előtt szövetségre kíván lépni az ALDE-val – tudósít a Politico. A frakció azt reméli, hogy az En Marche-sal összefogva meg tudja törni a konzervatívok uralmát az európai politikában, illetve képes elérni, hogy ne az eddigi módon válasszák meg az Európai Bizottság új elnökét, mert úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer a Néppártnak kedvez. Paynosian a felszólalásban azt hangoztatta, hogy együttes erővel érvényt tudnak szerezni a demokratikus intézményeket, a társadalmi befogadást és a közös biztonságot szolgáló politikának. Az egykori üzletasszony Macron mozgalmának egyik társalapítója, ő a nemzetközi ügyek felelőse. Ebben a minőségében nemrégiben Magyarországon is járt, hogy felvegye a kapcsolatot a liberális pártokkal.

Lengyelország ma ünnepli az állami függetlenség 100. évfordulóját, ám félő, hogy az eseményt beárnyékolja a nacionalisták várhatóan több tízezres felvonulása, amelyre tódulnak a szélsőjobbosok Európa minden részéből – írja a Financial Times. Mivel egyidejűleg a hivatalos demonstráció is zajlik, összecsapásoktól kell tartani. A hadsereget mindenesetre kivezényelték Varsóban, annál is inkább, mert a radikálisok megmozdulása tavaly erőszakba torkollott. Már akkor is felbukkantak hasonszőrű figurák – a többi közt Magyarországról és Szlovákiából. A két mozgalom általában igencsak utálja a másikat, most mégis együtt menetelnek a lengyel kultúra, hazafiság és függetlenség jelszavával. Az egyik demokráciapárti szervezet szakértője szerint a liberális demokrácia és a sokszínűség elutasítása egyesíti őket, illetve az, hogy ellenségesek a muzulmánokkal szemben. A másik oldal ezzel szemben úgy látja, hogy a vendégek számára a légkör a vonzó, mert a lengyeleknél nem kell szégyellniük a hazafiságot,  azt hinniük, hogy a nacionalizmus az valami rossz.   

A kormány ellentmondásosan viszonyul a tüntetéshez, bár szintén nem kér a migránsokból. Bírálta a múltkori túlkapásokat, ugyanakkor nem szeretné elidegeníteni azokat a lengyeleket, akik számára fontosak a megmozdulás jelképei. A múlt évben Duda elnök elítélte a beteges nacionalizmust és idegengyűlölet, ezzel szemben a belügyminiszter gyönyörű látványnak nevezte a szélsőségesek által felvonultatott lengyel zászlókat. Márpedig elemzők szerint ily módon legitimálta a szélsőjobbot. Ma pedig könnyen előfordulhat, hogy ismét elfajulnak a dolgok és ezúttal is a radikálisok szabják meg az események menetét a varsói utcákon.  

A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.