Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2020. szeptember 24. Az év 268. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738089. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Világjelenséggé váltak a civil szervezetek elleni támadások

Világjelenséggé váltak a civil szervezetek elleni támadások Világjelenséggé váltak a civil szervezetek elleni támadások

Világszerte egyre durvább támadásokat indítanak az uralkodó rezsimek a civil szervezetek ellen. Olyan törvényeket hoznak, amelyek alapján megfigyelik a szervezeteket és az ott dolgozókat, rémálomba illő bürokratikus akadályokat gördítenek az útjukba, időnként pedig börtönnel fenyegetik őket – derül ki az Amnesty International legfrissebb jelentéséből.

A dokumentum bemutatja azokat az országokat, amelyek zaklatják és elnyomó technikáikkal akadályozzák a civileket létfontosságú munkájukban. A jelentésben 50 olyan ország szerepel, amelyik ilyen törvényeket fogadott el vagy tervez ilyet hatályba léptetni.

„…bemutatjuk, hogy egyre több olyan kormány van világszerte, amely értelmetlen szankciókkal sújtja a civil szervezeteket, és ezzel akadályozza, hogy azok elláthassák a feladataikat” – mondta Kumi Naidoo, az Amnesty International főtitkára. „Sok országban előfordul, hogy elnémítják azokat, akik merészelik felemelni a szavukat az emberi jogokért. Magánemberek olyan csoportjai szembesülnek egyre durvább nehézségekkel, akik azért fogtak össze, hogy mindannyiunk jogait védjék. Ha őket elnémítják, az mindannyiunk életére hatással lesz.”

Csak a múlt két évben az egyesülési jogot durván korlátozó majdnem 40 jogszabály született, amelynek célja, hogy megnehezítse a civil szervezetek működését. Közöttük vannak nevetséges „regisztrációs” eljárásokra kötelezők, mások a működést „ellenőrzik”, megint mások pedig a támogatásokat korlátozzák, és sok esetben, ha ezek az értelmetlen szabályok nem teljesülnek, bezárják a szervezeteket.

Tavaly októberben a pakisztáni belügyminisztérium minden magyarázat nélkül elutasította 18 nemzetközi civil szervezet bejegyzését, majd a lépés miatt benyújtott fellebbezéseiket is.

A Belaruszban működő civileket szigorú megfigyelés alatt tartja az állam. Ha valaki olyan szervezetnek dolgozik, amelyet az állam nem volt hajlandó nyilvántartásba venni (sokszor teljesen önkényes döntés alapján), bűncselekményt követ el.

A szaúdi kormány megtagadhatja az új szervezetek bejegyzését és akár fel is oszlathatja őket, ha úgy ítéli meg, hogy azok „veszélyesek a nemzet egységére”. Ennek főleg az emberi jogokkal foglalkozó szervezetek a kárvallottai, elsősorban a nők jogaiért küzdők, amelyek így nem tudnak szabadon megalakulni és működni.

Egyiptomban az olyan szervezeteknek, amelyek külföldről kapnak támogatást önkényes és packázó szabályoknak kell eleget tenniük. Ennek alapján több jogvédőt is eltiltottak attól, hogy külföldre utazzon, az ingóságaikat lefoglalták, számláikat zárolták. Közülük egyesek akár 25 évre is börtönbe mehetnek, pusztán azért, mert külföldi támogatást fogadtak el.

„Az Amnesty helyi szervezeteinek is bőven kijutott a támadásokból. Indiától Magyarországig a hatóságok zaklatták a munkatársainkat, utóbbi helyen házkutatást tartottak és befagyasztották a számlánkat.” – mondta Kumi Naidoo.

Azerbajdzsán, Kína, Oroszország és más országok további adminisztratív követelményeket vezettek be. Azok, akik nem teljesítik a feltételeket, mint például az azeri jogvdő, Raszúl Dzsafarov, börtönbe mennek.

„Azért vettek őrizetbe, mert demonstrációkat szerveztem és igyekeztem mobilizálni az embereket az emberi jogi klubomon keresztül” – mondta Raszúl, aki 2016-i szabadon engedése előtt több mint egy évet töltött börtönben.

„Borzalmas a légkör. Azoknak, akik ellen nem még nyomoznak vagy még nem tartóztattak le, fel kellett függeszteniük a munkájukat illetve a szervezetük teljes működését. Sokan otthagyták Azerbajdzsánt.”

Az új szabályok a gyakorlatban azt jelentik, hogy a hatóságok a civilek minden egyes lépését árgus szemmel figyelik. Kínában a szervezett bejegyzésétől, a pénzügyi beszámolókon át egészen a munkatársak felvételéig és az adománygyűjtésig minden területen érvényesül a totális állami kontroll.

Oroszországban a külföldi támogatást kapó szervezeteket „külföldi ügynökként” bélyegzi meg a kormány, amely terminológia valójában „kémet” vagy „árulót” jelent. A szabályozás annyira tág és homályos, hogy még egy diabéteszeseknek segítő szervezetnek is magára kellett aggatnia a „külföldi ügynök” bélyeget, illetve komoly pénzbüntetést kellett fizetnie. A szervezetet végül 2018 októberében arra kényszerítették, hogy szüntesse be a munkáját. Egészségügyi, környezetvédelmi és nőjogi mozgalmak szintén a célkeresztbe kerültek.

Az orosz kormány civil szervezetek elleni lépéseit több ország is másolni kezdte.

Magyarországon számos civil szervezetnek kellett magára aggatni a “külföldről támogatott szervezet” bélyeget, miután a kormány egy törvény elfogadásával megpróbálta aláásni a jogvédő civil szervezetek iránti társadalmi bizalmat. Azok a szervezetek, amelyek nem tesznek eleget a törvénynek, komoly pénzbüntetést vagy legvégső esetben akár a megszűnést kockáztatják. 2018 júniusában a magyar kormány elfogadtatott egy másik törvényt, amely elsősorban a menekülteknek és migránsoknak segítő szervezeteket és azok munkatársait veszi célba.

„Soha nem tudhatjuk, hogy éppen mi fog történni velünk vagy más szervezetekkel, nem tudjuk, hogy milyen törvényeket hoznak még ellenünk” – mondta Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország munkatársa. „Az Amnesty Magyarország több munkatársát is érte online zaklatás, erőszakos és halálos fenyegetéseket is kaptunk. Előfordult, hogy nem mertek helyet adni az eseményeinknek, és voltak olyan iskolák is, amelyek a hatóságok megtorlásától tartva inkább visszamondták az emberi jogi óráinkat.”

Több országban a civil szervezetek elleni támadások kifejezetten a kiszolgáltatott csoportokat képviselők ellen irányulnak. Ezek elsősorban nőjogi, szexuális és reprodukciós jogokkal, LMBTI-jogokkal és külföldiek jogaival foglalkozó szervezetek.

“Senkit sem lenne szabad azért üldözni, mert kiáll az emberi jogokért. A politikusaiknak garantálniuk kell az egyenlőséget és a biztonságos munkakörnyezetet, megfelelő egészségügyi ellátást, oktatást és lakhatást mindenki számára” – mondta Kumi Naidoo. „A jogvédők azért dolgoznak, hogy a közös világunk mindannyiunk számára jobb hely legyen. Nem adjuk fel a harcot, mert tudjuk, hogy mennyire fontos munkát végeznek ezek a szervezetek. 2018 decemberében a világ vezetői a jogvédők védelméről szóló ENSZ egyezmény 20. évfordulóján megerősítették, hogy megvédik a jogvédőket. Itt az ideje, hogy a szavakat felváltsák a tettek.”

Olyan országokban is látunk példákat a civil szervezetek működésének és az egyesülési jognak a korlátozására, amelyekről teljesen más kép él a fejünkben. Az Egyesült Királyság, Írország, Ausztrália és az Egyesült Államok is ezek közé tartozik. A civil szervezeteket és aktivistákat tömörítő globális szervezet, a CIVICUS szerint az Amnesty jelentése nagyon is időszerű.

„Ez a jelentés a legjobbkor jelenik meg elnézve a civil szervezeteket érő támadásokat. Ha megmutatjuk, hogy mi is történik valójában, akkor talán a civil szervezeteket és az emberi jogokat támogatók még meg tudják akadályozni a további károkat” – mondta Mandeep Tiwana, a CIVICUS programfelelőse.