Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2020. szeptember 24. Az év 268. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738089. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Varga Judit miniszter ellenáll a bizottsági törekvéseknek

Varga Judit miniszter ellenáll a bizottsági törekvéseknek Varga Judit miniszter ellenáll a bizottsági törekvéseknek

Nincs etimológiai kapcsolat a hun és a magyar között, amit talán az angol kifejezés egyértelműbbé tesz, mert abban első látásra a hun és a hungarian között az lehetségesnek látszik.  Még akkor sem, ha a magyar nacionalista jobboldal ezt így állítja be – erről ír a Harper’s Magazin augusztusi számában Jacob Mikanowski kaliforniai újságíró, aki hazánkat beutazva és a turáni szálakat kutatva jutott erre a következtetésre. 

Az ősi perzsa értelmezés szerint a turán a sötétség földjét jelenti. Holott a magyarok többsége szereti magát a hun Attila utódjának, a sztyeppék nomád harcosai örökösének tekinteni. A tanulmány a bugaci Kurultáj fesztivál kavalkádjával indít, ahol a török kapcsolatokat is beszámítva 27 törzset felvonultatva igyekeznek a helyi szervezők az ősi kapcsolatokat bizonyítani – a látványos program keretében. A kezdetek a Jobbikhoz vezetnek, mára viszont Orbán Viktor vette kézbe a Kurultáj irányítását is, tavaly több mint 300 millió forint állami pénzt kapott az esemény. Tulajdonképpen a keleti nyitás külpolitikája is tükrözi ezt a maga alkotta elméletet. Gyökerek feltárásánál a magyar kormány az ősi Mandzsúriától az egészen Budapestig feltérképezhető földrajzi helyeket mind a magyarság intézményéhez tartozónak véli.

A rovásírást is sokan a keleti mezőkről, míg mások a székelyektől eredeztetik, s ennek kapcsán egy sztorit is leír a szerző: turisták tucatjai fényképezkedtek ez egyik dunai híd lábánál az odarajzolt graffitival, amelyen a rovásírás különösen unikálisnak látszott. Majd utánanézett Mikanowski és kiderítette a szöveg nyomdafestéket nem tűrő volt: Orbánt minősítette. Az István, a király rockoperát pedig a magyar Jézus Krisztus szupersztárral párosította, sőt azt állítja, zenéje még Andrew Lloyd Webberénél is keményebb, rockosabb.

Az új igazságügyi miniszter arra figyelmeztette Brüsszelt, hogy minden uniós bizottsági törekvésnek ellenáll, ami megcsonkítaná a Magyarországnak juttatható forrásokat – írja a Reuters alapján az Euronews. Ez válasz volt az új bizottsági elnök, Ursula von der Leyen felvázolt ötéves programjára, amiből ugyebár nyilvánvalóvá vált, hogy az uniós alapelveket meg nem tartó országokat megfoszthatják az eddig minden akadály nélkül folyósított pénzügyi támogatásoktól.

A hivatalát nemrég elfoglalt Varga Judit miniszter a Reutersnak adott interjúban úgy véli, hogy az EU-nak eddig is rendelkezésre állt minden eszköz, amellyel az ilyen kérdéseket kezelte, úgy fogalmazott: nem kell feltalálni ismét a kereket. S itt a 2021–27-i büdzsére utalt, amely már eleve bünteti a törvényeket nem tisztelő Magyar- és Lengyelországot. Ám Varga Judit tagadta, hogy Magyarország megsérti a jogállami normákat. Bírálta a leköszönt bizottságot is, mert eleve olyan szabályzókhoz kötötte a fejlesztési alapok szétosztását, amelyek szembemennek az alapszerződésben foglaltakkal. Az utóbbi 9 évet Brüsszelben töltött Varga szóvá tette azt is, hogy a bizottság hidak építése helyett rombolja a hidakat. Ezzel együtt azt reméli, hogy új korszakot nyit az unió történetében a megválasztott új bizottság.

A Reutersnak több diplomata is megerősítette, hogy ennek az ellenkezőjére lehet számítani: igenis el fogják számoltatni a nem törvénytisztelő tagországokat. Varga szerint minden ország a maga alkotmánya szerint él, ezért átfogó jogállami értelmezésre lenne szükség a helyzet tisztázására. Emellett bejelentette azt is, hogy eredeti terveinek megfelelően – a Velencei Bizottság intelmei ellenére – mégis csak bevezeti a közigazgatási bíróság intézményét, aminek folyamatát a hazánk ellen kezdeményezett 7-es cikkely körüli bonyodalmak idejére ideiglenesen felfüggesztette.

Az egyik legismertebb amerikai agytröszt, a Brookings  Intézet – magyar szerzők tollából született – elemzést adott közre, amelyben történelmi és aktuálpolitikai környezetben mutatja be a Magyarországon eluralkodott muszlimellenességet. Kezdve azzal, hogy 2010-ben az ország még a lehető legjobb mutatókat produkálta a Freedom House demokrácia- és sajtóindexe szerint, mára viszont ezek a mutatók látványosan romlottak. 2015-ig nem volt téma a magyar közéletben és közgondolkodásban az idegenek befogadása, de a Fidesz-kormány aknamunkájának következtében azt is sikerült elérni, hogy a xenofóbia az összes posztkommunista ország közül hazánkban a legkiterjedtebb.

A jobboldal átkalibrálta magát szélsőjobbossá, illetve a romák és a zsidók helyett a 2015-i bevándorlási válság óta a muzulmánok váltak az idegengyűlölet célpontjává. A magyar szélsőjobb, amit az Orbán-kormány testesít meg, kétfrontos harcot indított: egyrészt Európa iszlamizálásával szemben a keresztény értékeket vette védelmébe, illetve a hagyományos értékrendet a 1968-i fordulat utáni ideológiákkal, a liberalizmussal szemben.