Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2020. szeptember 24. Az év 268. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738089. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbán átírná a magyar történelmet

Orbán átírná a magyar történelmet
Szelestey Lajos

A Financial Times-ban megjelent hosszú elemzés – „Magyarország Orbán Viktora és a történelem átírása” címmel – azt fejtegeti, hogy ha nem is az ország legújabb kori történetét, de annak értelmezését és tanítását megváltoztathatja, hogy az 56-os Intézetet beolvasztották a Veritasba. Utóbbiról bírálók azt mondják, hogy az az orbáni történetfelfogást favorizálja. Továbbá hogy a hatalom az összevonással is ellenőrzés alá akarja vonni a kutatókat, megfojtja az akadémiai szabadságot, visszaszorítja a lehetőséget, hogy nyilvánosan lehessen a hivatalos állásponttól eltérő nézeteket hangoztatni, valamint beleilleszkedik abba a szándékba, amely úgy igyekszik feltüntetni a 20. századi Magyarországot, hogy az a nácik és a szovjetek áldozata volt, ám most egy igazi hazafi vezérletével kiáll önmagáért.

Rainer M. János, az 56-os Intézet volt igazgatója szerint, Nagy Imre szobrának eltávolítása a  Kossuth térről az jelképezi, hogy Orbán próbálja alakítani és saját szája íze szerint átírni a történelmet. A kormány tagadja, hogy ilyesmit forgatna a fejében. A Veritas szóvivője pedig úgy nyilatkozott, hogy részükről semmi sem akadályozza a kutatómunkát, viszont arra szükség van, hogy felülvizsgálják mindazt, amit a szocializmus idején állítottak a történelemről.

Ami az 56-os Intézettel történt, az kapcsolódik az Orbán által tavaly, Bálványoson meghirdetett új korszakhoz. Tehát hogy a politikai rendszert egy új kulturális időszakba kell beágyazni. És meg is tartotta a szavát. Azóta elűzték a CEU-t, leállították a gender-tudományok oktatását, egyetlen alapítványba fogtak össze csaknem 500 kormánybarát sajtóorgánumot. Szorosabbra vonták az MTA felügyeletét, elvéve az intézmény kutatóhálózatát. A Politikatörténeti Intézet igazgatója, Egry Gábor úgy értékeli: az apologeták igyekeznek úgy beállítani, hogy a rendszerváltásnak egyetlen hőse volt, Orbán, aki saját kezével győzte le a kommunizmust és vágta át a vasfüggönyt. Ez a változat igen egyszerű, csak éppen figyelmen kívül hagyja a nemzetközi összefüggéseket, teszi hozzá. A pesti Kossuth téren Nagy Imre szobra helyén a Tanácsköztársaság áldozatainak emléke előtt tisztelgő alkotást kívánják újra felállítani.

A holokauszt több szakértője szerint a rezsim bagatellizálni igyekszik az ország szerepét jó 400 ezer zsidó halálában, amit már a pesti, Szabadság téri megszállási emlékmű is jelképezett. A magyarok tisztára mosásának vádja a Sorsok Háza miatt is felvetődött. Trianon közelgő 100. évfordulója kapcsán Békés Márton, a Terror Háza történésze azt fejtegeti, hogy Orbán helyesen látja az ország történelmét, amikor az I. világháború utáni területvesztésre, valamint a német és orosz megszállásra összpontosít. Merthogy az államok nemzeti függetlensége és szuverenitása a legjobb eszköz a globalizáció sötét oldalának ellensúlyozására.

Romsics Ignác ezzel szemben azon a véleményen van, hogy a kormányfő a kollektív áldozatiság érzetét sulykolja, ami egyfelől igazolná a nyugati intézményekkel szembeni kihívást, másfelől pedig nemzeti közösséget kovácsolna, éspedig azon az alapon, hogy a történelem során, így vagy úgy, de minden réteg szenvedett. Viszont az új intézmények létrehozása már érintheti a tudomány szabadságát. Rainer M. János ehhez azt fűzi hozzá, hogy jóllehet, a miniszterelnök karrierje Nagy Imra újratemetésével indult, Orbán jelképesen immár magával akarja felváltani a kivégzett politikust.