Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szombat van, 2020. október 31. Az év 305. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738126. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Elszabadulóban a magyar pénzromlás és az árak emelkedése

Elszabadulóban a magyar pénzromlás és az árak emelkedése
GKI
  • 2019. 07. 28.

A magyar gazdaság növekedése az április-májusi adatok szerint a második negyedévben lassulni kezdett a rekordsebességű első negyedévhez képest. A fékeződés mértéke azonban a vártnál kisebb. Emellett a jelek szerint az időjárás is minden eddiginél jobban segíti a mezőgazdaságot. Ezért a GKI 4%-ról 4,3%-ra emelte idei GDP-növekedési előrejelzését.

Ezen belül azonban a második félévben markáns, 3,5% körülire történő lassulást valószínűsít. Ennek fontos oka, hogy a már tavaly is magas szint miatt csökken az EU-támogatások beruházás-serkentő hatása, s csökken a lakosság vásárlóerejének emelkedése is. Emellett az EU konjunktúra-indexe csaknem hároméves, a magyar két és fél éves, a magyar szempontból fontos német ipari bizalmi index pedig ötéves mélypontján van.

Áprilisban, májusban az ipari termelés bővülése csak minimálisan lassult, 6% volt. Az év egészében azonban az EU-ban és Magyarországon is érezhetően romló várakozások, különösen a járműipar egyre bizonytalanabb közeli jövője miatt csak 4% körüli termelésbővülés várható. Az építőipar elképesztő, az első öt hónapban 40%-os szárnyalásában szerepe lehet az alábecsült árindexnek, különösen a közbeszerzések esetében a túlszámlázásnak is. Ugyanakkor a lassulás egyértelmű, az előző hónaphoz képest az építőipar termelése immár harmadik hónapja csökken, a május végi építőipari szerződésállomány 8%-kal kisebb volt az egy évvel azelőttinél.

A kiskereskedelmi forgalom idei első hónapokban 5–7%-os bővülése májusban 2,6%-ra esett, ennél azonban gyorsabb, éves átlagban 5% körüli bővülés várható. Májusig a külföldiek által Magyarországon eltöltött vendégéjszakák száma tavalyihoz képest nem változott, a hazaiaké pedig kissé csökkent.

A bérek növekedési üteme a 2017. évi csúcs óta fokozatosan, évi 1,5 százalékponttal lassul, az infláció pedig nagyjából 0,5 százalékponttal gyorsul. Így a reálkeresetek a 2017. évi 10% feletti ütemről 2018-ban 8% körülire fékeződtek, idén pedig 6-6,5%-os, még mindig nagyon magas dinamika várható. Teljesülni fognak a nyugdíjprémium kifizetésnek feltételei, emellett a kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt az ősszel várhatóan 0,8% körüli nyugdíjemelésre is sor kerül. A fogyasztás bővülését a gyors béremelkedés mellett támogatja az erős fogyasztói bizalom és a hitelezési expanzió.

Ugyanakkor a lassuló reálbér-emelkedés mellett a lakhatási költségek magas és emelkedő szintje, valamint az állampapír-piacon júniustól elérhető magasabb hozam fékezi a bővülést.

Az idei március–május átlagában a foglalkoztatottak száma 1%-kal emelkedett. Eközben mintegy 50 ezerrel csökkent a közmunkások száma, s a tavalyihoz képest némileg nőtt a külföldi telephelyeken dolgozóké. A 3,4%-os munkanélküliségi ráta a negyedik legalacsonyabb az EU-ban, de a közmunkásokkal együtt számított 5,8% is kisebb az EU 6,3%-os átlagánál.

A magyar infláció már bő egy éve Románia mögött a második legmagasabb az EU-ban, több mint kétszerese az átlagnak. Az áremelkedés üteme az áprilisi és májusi 3,9%-ról júniusra 3,4%-a csökkent, a maginfláció azonban 3,8%-on maradt. A GKI éves átlagban az első félévivel megegyező, 3,5% körüli áremelkedéssel számol. Az MNB laza monetáris politikája nem fékezi az áremelkedést, s a forint gyengüléséhez vezetett. A korábbinál lényegesen kedvezőbb hozamú Magyar Állampapír Plusz bevezetése azonban közvetve monetáris szigorítást jelent.