Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2020. szeptember 24. Az év 268. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738089. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbánék idegenkednek a korrupció megfékezésétől

Orbánék idegenkednek a korrupció megfékezésétől Orbánék idegenkednek a korrupció megfékezésétől

Az Európa Tanács korrupcióellenes szakértői bizottsága, amelyet a GRECO mozaikszóval jelölnek, azt állapította meg jelentésében, hogy Magyarország összességében nem valósította meg kielégítő módon a testület által megfogalmazott ajánlásokat. Az AP amerikai hírügynökség erről szóló jelentése, amelyet átvett mások közt a The New York Times és a The Washington Post, számszerűsíti is ezt az elégedetlenséget. Megírja, hogy a 18 pontba gyűjtött ajánláslistából a magyar kormány csak ötöt valósított meg.

A GRECO szerint – emeli ki az AP – határozott intézkedésekre lenne szükség a parlamenti átláthatóság végett, így a vagyonnyilatkozatok, a törvényhozói magatartási szabályok, illetve a széles körű immunitási szabályok áttekintése területén. A tudósítás megjegyzi, hogy Magyarország egyike annak a néhány uniós tagországnak, amelyik távol tartja magát a tevékenységét jövőre elkezdő európai ügyészségtől. Ez a hivatal az uniós támogatási alapok felhasználását fogja figyelni.

A GRECO-jelentésről szóló hír MTI-s feldolgozása egyébként egészen plasztikusan mutatja a közmédiának azt a gyakorlatát, amely még a jobb eljárásmódok közé tartozik, amikor is egyetlen hamis állítás sincs a hírben, a tényeket nem másítják meg, csak éppen úgy csoportosítják, hogy aki csak a címszavakat, a hír kiemelt lényegét futja át, az megtévesztő információhoz jut.

Az MTI-hír ugyanis úgy kezdődik, hogy „Magyarország végrehajtotta az Európa Tanács korrupcióellenes szakértői csoportja jelentéseinek több ajánlását is”. Ezután következik néhány elismerés és néhány hiányérzet, majd az ötödik bekezdésből derül ki, hogy a négy évvel ezelőtt megfogalmazott 18 ajánlás közül csak ötöt hajtottak végre.

Orbán Viktor tegnap Brüsszelben találkozott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság új, novemberben hivatalba lépő elnökével. A Politico című amerikai hírportál európai kiadása beszámol arról, hogy a magyar miniszterelnök a megbeszélés után lelkendezve úgy nyilatkozott: a német hölgy érti Közép-Európát, érti azt, ami ott történik és amit a közép-európaiak mondanak, érti, hogy mi fontos a magyaroknak. Von der Leyen – folytatódik a Politico beszámolója – szintén pozitív hangot ütött meg – Twitter-bejegyzésében jónak nevezte a találkozót, de Orbántól eltérően azt is világossá tette, hogy a jogállamiság kérdése szintén felvetődött.

„Egyetértettünk abban, hogy újra kell kezdeni, gyakorlatias megoldásokra van szükség a migráció ügyében. Szintén megvitattuk a versenyképességet, valamint azt, hogy az EU-intézményeket közelebb kell hozni a tagállamokhoz. A jogállamiság kulcsfontosságú, és mindenkire vonatkozik. Erős védelmi unióra van szükség” – ismerteti a portál a brüsszeli bizottság új elnökének címszavakba sűrített tájékoztatását.    

A Der Spiegel című német hírmagazin is Ursula von der Leyennek azt a Twitter-bejegyzését emeli ki, hogy a bizottsági elnök a jogállamiság fontosságát, annak mindenkire nézve kötelező voltát hangsúlyozta az Orbánnal folytatott megbeszélésről szólva. A Der Spiegel megjegyzi: a jobboldali nacionalista Orbán-kormányt nem csupán a demokrácia és a jogállamiság lebontása miatt éri bírálat, hanem zavarja az uniót Magyarország közeledése is az olyan autoriter államokhoz, mint Oroszország vagy Kína.

Minderről jóval bővebben ír az EUObserver című brüsszeli hírportál.  Zalán Eszter cikke emlékeztet arra, hogy Von der Leyen az Európai Parlament előtt kijelentette: a jogállamiság tiszteletben tartása tekintetében nincs helye kompromisszumnak. Nem sokkal később egy interjúban arról beszélt az új bizottsági elnök, hogy Közép- és Kelet-Európában sokan úgy érzik, nem fogadják el őket teljes mértékben, és ha Brüsszel továbbra is olyan éles hangon folytatja a vitákat, ahogyan eddig tette, akkor azzal azt éri el, hogy egyes országoknak az lesz a benyomása, célba vették őket. A bizottság – teszi hozzá az EUObserver – nemrégiben azt javasolta, hogy készüljön évente jelentés minden egyes EU-tagállam jogállamisági helyzetéről, és ezáltal kerüljék el az egyes országok kipécézésének az érzetét. Magyarország már el is utasította ezt a tervet. Von der Leyen viszont azt mondta európai parlamenti képviselőknek, hogy támogatja az egész unióra kiterjedő jogállamisági mechanizmus létrehozását.

Az EUObserver felidézi azt is, hogy tavaly az Európai Parlament kezdeményezte a Magyarországgal szembeni eljárás megindítását a demokráciát, jogállamiságot és alapvető jogokat érintő rendszerszintű fenyegetések, az uniós értékek megsértése miatt.

Zalán Eszter írása kitér arra is, hogy a Fidesz tagsági jogait felfüggesztették az Európai Néppártban, de fideszesek így is kaptak vezető posztokat az Európai Parlamentben néppárti támogatással. Orbán, aki a májusi európai választások előtt nyíltan flörtölt a szélsőjobbal, azt szeretné, ha a Néppárt migrációellenes irányba fordulna. A magyar kormányfő azt reméli Ursula von der Leyentől, hogy az ő bizottsági elnöksége alatt helyreállíthatók a kapcsolatok Brüsszellel. Budapest azt is hangsúlyozza, hogy az új összetételű Európai Bizottságnak – az unió javaslattevő-végrehajtó szervének ezentúl – ellentétben a távozóban levő Juncker-bizottsággal – nem politizáló testületként kellene működnie – olvasható az EUObserver ckkében.