Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2020. szeptember 24. Az év 268. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738089. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbán addig uralkodhat, amíg dübörög a gazdaság

Orbán addig uralkodhat, amíg dübörög a gazdaság Orbán addig uralkodhat, amíg dübörög a gazdaság
Szelestey Lajos

A volt cseh külügyminiszter úgy gondolja, hogy Orbán Viktor tehetséges politikus, nagyon ügyesen játszik az érzelmeken – egészen addig, amíg nem áll fejre a gazdaság – írja az osztrák Der Standard. De addig bizonyosan kormányon marad. Karl Schwarzenberg, aki a közép-európai szellem nagy híve, azt mondja, hogy 30 évvel a rendszerváltás után Orbán és köre enyhén szólva is bevette magát a hatalomba. Lengyelország meglehetősen tekintélyelvű, de még Kaczynski legádázabb ellenségei sem állítják, hogy bármit lopott volna. Nacionalista, ám nem bűnöző.

Csehországban és Szlovákiában vacak a helyzet: oligarchák egyszerűen kisajátítják a két országot, jelen vannak a fasiszták, igaz, ők messze nem olyan erősek, mint a Jobbik. Bántják a szemet és a fület, de nem veszélyesek.

Ezzel együtt a régióban immár nem zárnak be senkit sem. Magyarországot leszámítva mindenütt nagymértékben érvényesül a szólásszabadság, utóbbi lehangoló, viszont még mindig jobb, mint a szocializmus. De hát egy diktatúra után nehéz annak a szellemi és egyéb örökségétől megszabadulni. Schwarzenberg ezzel együtt időnként derűlátó, például amikor azt látja, mi történik Szlovákiában. Hiszen ott korán kialakult az igazi polgári társadalom és most egy liberális államfőt választottak. Lengyelországban nem rokonszenves a rendszer, de nem diktatúra.

A 82 éves politikus szükségesnek tartja, hogy az EU gyakoroljon nyomást Közép-Európára, mert nem szabad megengedni, hogy itt bármi megtörténjék. Ezzel együtt jó irányt vehetnek a dolgok, hacsak nem történik valami erőszakos dolog. Mert, ha adott esetben valamilyen számottevő viszály robban ki a Közel-Keleten, akkor lehet, hogy errefelé valaki le akar csapni a lehetőségre.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung kommentárja azt igyekszik megmagyarázni, mi lehet az oka, hogy Orbán és Kaczynski hirtelen a Bizottság új elnöke mögé állt, amikor a két ország évek óta hadakozik Brüsszellel. Az biztos, hogy Ursula von der Leyen teherrel a vállán kezdi meg működését, hiszen a Fidesz és a PiS voksai segítették a győzelemhez, de idáig jottányit sem engedett a jogállam ügyében. Sőt, új mechanizmussal akarja idejekorán tetten érni a jogsértéseket és a büntetést is szigorúbbra venné. Azt is támogatja, hogy az uniós pénzek a jövőben csak akkor érkezzenek hiánytalanul, ha az adott állam tiszteletben tartja a demokráciát.

Ezzel együtt úgy látszik, hogy most ki lehet hozni Magyar- és Lengyelországot a maga választotta elszigeteltségből. Budapest és Varsó ünnepelte VDL (=Ursula von der Leyen) megválasztását, ami időnként furán hangzik. Például amikor Orbán a politikusnő hét gyerekében fordulatot lát Európa szemszögéből. A jelek szerint őszinte akarat van mögötte, mármint hogy méregtelenítsék a kapcsolatokat az EU-val. Úgy látszik, a magyar vezető kész gyakorlatias megoldásokról tárgyalni a migráció kapcsán. A jó szándék további jele, hogy kit akar biztosként Brüsszelbe küldeni a két kormány. Trócsányi Lászlóról ismerői azt mondják, von der Leyen nem is kaphatna jobbat.

Oka van annak, hogy a két ország változtatni igyekszik az irányvonalon. Hamarosan készen lesz ugyanis a következő, hosszú távú uniós költségvetés, és ott sok pénzről van szó, még akkor is, ha a magyarok és a lengyelek bizonyosan kevesebbet kapnak, mint eddig. Azonfelül a Brexit előrevetíti árnyékát. Az unió nehéz pontja egyértelműen az euró-övezet lesz a britek kiválása után. Aki külső pályán akar maradni, az hamarosan azt veheti észre, hogy egyedül van.  

A Der Tagesspiegel azt jósolja, hogy bizonyosan változik az új Bizottság stílusa, mert von der Leyennek máris sikerült új megközelítést találnia a visegrádi államokhoz. Budapest, illetve Varsó több megértésben bízik. Javul az esélye annak, hogy sikerül áthidalni az árkokat kelet és nyugat, illetve észak és dél között. Juncker és utódjának módszerei között ugyanis ég és föld a különbség. Ennek következményei már most látszanak. VDL maga a megtestesült önfegyelem, szorgalom, céltudatosság, és mindig keresztül akarja vinni az akaratát. Ehhez képest a búcsúzó elnök stílusát Budapest és Varsó arrogánsnak találta, így ott az EU éppen az ellenkezőjét érte el, mint amit akart. Olyannyira, hogy Junckert Magyarországon nemkívánatos személynek minősítették.

Von der Leyen antréja más volt, nem csak azért, mert a V4-ek voksaival futott be, hanem mivel a csoport azt várja tőle, hogy jobban odafigyel a különleges helyzetükre és már érkezett is jelzés ez ügyben. Brüsszelnek tiszteletben kell tartania a keleti kormányok legitimitását. Természetesen ragaszkodnia kell a jogállamiság megtartásához. Bárki veszi is át Timmermans szerepkörét, a demokratikus normákért legalább olyan erőteljesen kell fellépnie, mint ahogyan azt a holland szociáldemokrata tette. Ám ezek az országok a szovjet uralom után most meg akarják élni visszaszerzett szuverenitásukat és nemzeti identitásukat. Nem szeretnék, ha azt az unió ismét korlátozná. Emiatt nem hajlandóak menedékérőket sem befogadni.

Viszont ha Németország morális intézményként felemeli a mutatóujját, akkor erős ellenállásba ütközik. A náci terrort nem felejtették el a földrészen. A Lisszaboni Szerződés kimondja, hogy az EU ügyel a tagállamok nemzeti önazonosságára. Ezt lehetne akár a sokszínűség egységének is nevezni.

A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.