Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2020. szeptember 24. Az év 268. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738089. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Frontex-problémák: mindenki mindenki ellen?

Frontex-problémák: mindenki mindenki ellen? Frontex-problémák: mindenki mindenki ellen?

A konzervatív bécsi Die Presse szerint a mostaninál sokkal több pénzt kellene szánni az EU külső határainak védelmére. A lap annak nyomán szentel vezércikket a kérdésnek, hogy egyebek közt a német nyelvű médiában megjelentek olyan beszámolók, amelyek szerint a Frontex, az uniós határ- és parti őrség alkalmazottai tétlenül asszisztálnak ahhoz, hogy bolgár, magyar, illetve görög határőrök emberi jogsértéseket követnek el – kutyát uszítanak a migránsokra, paprikaszpével támadnak rájuk, a nemzetközi jog szabályait megszegve visszatuszkolják őket a határon, hogy ne adhassanak be menedék iránti kérelmet az unió területén. A kitoloncoló repülőjáratokon maguk a frontexesek is jogellenes cselekményeket követnek el: fiatalkorúakat toloncolnak ki, illetve egyes menedékkérőket gyógyszerrel „nyugtatnak le” ezen médiabeszámolók szerint, amelyek a Frontex belső dokumentumainak állításain alapulnak.

A Die Presse nem vonja kétségbe ezeknek a közléseknek az igazságtartalmát, de szembehelyezkedik azokkal, akik emiatt felháborodásuknak adnak hangot. Ostobaságnak és balról érkező demagógiának minősíti a Frontex címére elhangzó bírálatokat. A vezércikk szerzőjénél különösen kihúzta a gyufát a német Balpártnak az a politikusa, aki szerint „Európa erőd” egyre inkább „imperialista terrorgépezetté válik”. A Die Presse már az „Európa erőd” kifejezés használatát is gyalázatnak nevezi, mondván a fogalmat a nácik kezdték használni a második világháború vége felé. A Die Presse szerint tudomásul kell venni „a határvédelem kemény realitásait”, és „ahol kétségbeesett, mindenre elszánt emberek szögesdróttal és egyenruhásokkal találják szembe magukat, ott a dolgok eszkalálódhatnak”.

A vezércikk szerzője kiemeli, hogy a külső határok védelmének a megerősítésére a belső határok szabad átjárásának a biztosítása végett van szükség, és szomorúnak nevezi, hogy például Ausztria magyar-, illetve bajorországi határán átmeneti jelleggel vissza kellett állítani az ellenőrzést. Ennek az volt az oka, hogy az uniós kormányok képtelenek megalkotni a külső határvédelem hatékony rendszerét.

Az osztrák lap leszögezi: aki azt akarja, hogy a külső határokon javuljon a helyzet, és az oda érkező emberekkel – tekintet nélkül arra, hogy mekkora esélyük van a menedékjog megszerzésére – tisztességesen bánjanak, annak el kell fogadnia azt, hogy ez sokkal több pénzbe kerül, mint amennyit jelenleg az uniós büdzsében és a tagállami költségvetésekben határvédelemre szánnak. Annak például lenne értelme – folytatja gondolatmenetét a Die Presse vezércikkírója –, hogy megerősítsék a Frontex személyzetét, és alkalmazottait feljogosítsák arra, hogy átvegyék a határőrizetet a túlterhelt helyi hatóságoktól, ahol a feladatokat azok nem tudják megfelelően ellátni. A kommentátor szerint jelenleg ez leginkább Görögországra vonatkozik. Ezzel párhuzamosan – teszi hozzá – meg kellene erősíteni az uniós határvédelmi ügynökség feletti politikai és jogi ellenőrzést, felügyeletet is.

Mindent egybevetve azonban az osztrák lap pesszimista. Miután azt kérdezi, hogy a kiadások növelésére kész-e az unió, a válaszban felhívja a figyelmet arra, hogy az unió annyi, amennyit a tagállamok összedobnak, és a politikusok erre önként nem lesznek hajlandóak, még akkor sem, ha egy nemzeti kormány saját maga képtelen komolyan venni a határvédelem alapvető állami feladatát.

Ugyanerről a témáról a liberális beállítottságú müncheni Süddeutsche Zeitung szintén kommentárt jelentetett meg, és konkrétan azt javasolta, hogy a Frontexet helyezzék az Európai Parlament és a civil társadalom ellenőrzése alá. Ennek megvalósítása Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság nemrég megválasztott, novemberben hivatalba lépő új elnökének a feladata lesz a Süddeutsche Zeitung szerint.

Azt, hogy a Frontex mindmáig képtelen biztosítani a határvédelem során a jogszerűség érvényesülését, a bajor lap részben anyagi okokra vezeti vissza, és az anomáliák érzékeltetése végett megírja: az uniós ügynökség 2017-ben levélbélyegre több pénzt költött, mint az alapjogi megbízott irodájának a fenntartására. Eközben a Frontex és a tagállamok folyamatosan egymást hibáztatják – tette hozzá a müncheni lap kommentárjának a szerzője. Kitért arra is, hogy aktivisták az eddiginél nagyobb átláthatóságra akarják kötelezni a Frontexet: a luxembourgi székhelyű Európai Bírósághoz terveznek fordulni, és el szeretnék érni, hogy a leleplező tartalmú belső iratokat az ügynökség legyen kénytelen kiadni, és ne tarthassa vissza azokat „közbiztonsági okokra” hivatkozva.

A Süddeutsche Zeitung felhívta a figyelmet arra: 2024-ig 10 ezerre akarják növelni a Frontex alkalmazottainak a létszámát. Ursula von der Leyennek a lap szerint azért kell törekednie az ügynökség európai parlamenti, valamint civil társadalmi ellenőrzés alá helyezésére, hogy ne sérülhessenek a menekültek jogai.