Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma hétfő van, 2021. március 8. Az év 67. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738254. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A városokban lanyhul, a falvakban növekszik a lakásépítési kedv

A városokban lanyhul, a falvakban növekszik a lakásépítési kedv A városokban lanyhul, a falvakban növekszik a lakásépítési kedv
(Tudósítónktól)

„A derűlátás prolongálva" címmel tette közzé legújabb ingatlanpiaci elemzését a GKI Gazdaságkutató Zrt., ám néhány adat a kezdődő felhősödésre utal. Az átlag polgár ma már óvatosan tervezi a lakásvásárlást, és az idén kiadott építési engedélyek száma is inkább megtorpanást sejtet.

A bérlők, a bérbeadók és a befektetők aktivitása egyaránt erősödőben van – derül ki a GKI legfrissebb ingatlanpiaci felméréséből. A szereplők derűlátását kifejező „GKI ingatlanpiaci index” 2012 óta csaknem töretlenül növekszik. A fővároshoz és környékéhez kötődő üzleti várakozások júliusban történelmi csúcsot döntöttek, s az országos érték is alig maradt el ettől.

A részleteket elemezvén azonban már látszanak kevésbé biztató jelek. Miközben a telek-, az iroda- és a raktár-részpiac további növekedést mutat, aközben a lakás-üzletághoz kapcsolódó bizakodás már csökkent a múlt negyedévben. Az eddiginél óvatosabb a lakosság és tartózkodóbbak a beruházók is. Az előbbit jól mutatja az is, hogy a felmérés szerint 2019 második negyedévében nagyot csökkent azok aránya, akik a következő egy évben szeretnének lakást vásárolni. Április–július között kis híján negyedével zsugorodott azoknak az aránya, akik biztosak abban, hogy egy éven belül vásárolni fognak, és 9 százalékkal azoké, akik azt valószínűnek tartják.

A változás aligha meglepő: aki ma úgy gondolja, hogy csak jövőre vásárol új ingatlant, annak már (a jelenlegi 5%-os helyett) 27%-os újlakás-áfával kell számolnia. A lakosság alkalmazkodására utal az is, hogy bár a vételi kedv lanyhult, nőtt azoknak az aránya, akik a meglévő lakásuk korszerűsítésébe, felújításába fognak.

Továbbra is számottevő lakásár-emelkedéssel kalkulálnak a megkérdezettek; szerintük pusztán az ütem mérséklődött júliusban. A felmérés válaszadói országosan az új lakásoknál 5%-os, a használtak esetében 4,5%-os áremelkedésre számítanak a maihoz képest – 2020 júliusára. (Az arányok Budapesten 5–6,6, Kelet-Magyarországon 7–3, Nyugat-Magyarországon mindkét kategóriában 4%-ra tehetők.)

A Központi Statisztikai Hivatal nemrég megjelent első féléves gyorstájékoztatója is arra enged következtetni, hogy elfogyott a lakásépítés növekedési lendülete. Az idei első félévben 18 227 lakásépítési engedélyt adtak ki, ami még egy százalékkal sem haladja meg a tavalyi első félév eredményét. A részleteket tekintve bonyolultabb a kép:

Budapesten gyakorlatilag stagnálás látszik, a megyeszékhelyeken és a velük egyenrangú településeken 3 százalékos a visszaesés, a kis- és közepes városokban pedig mintegy 6%-os a csökkenés. A falvakban viszont látványos, több mint 20 százalékos a növekedés. Ez utóbbira a magyarázat: a községekben inkább maguknak építenek az emberek, így az ő előrelátásukat kevésbé zavarja meg az év végén várható „áfaugrás”. Másrészt a falvakban tapasztalható növekedés elsősorban a nagy városok agglomerációira koncentrálódik. A munkaerő-piaci szempontból mozgékony munkavállalók keresik a városok közelségét a munkalehetőségekért és a közszolgáltatásokért, ám a magas (sok helyütt csillagászati) ingatlanárak, valamint a nagyvárosi ártalmak miatt szívesebben élnek falusias környezetben.