Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma hétfő van, 2021. március 8. Az év 67. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738254. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Röpködő milliárdok – nyertes kormányközeliek

Röpködő milliárdok – nyertes kormányközeliek
Infovilág

A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös kiadásában jelent meg a Korrupció Magyarországon 2010–2018 alcímet viselő Fekete könyv. A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítette. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak.

Takarékszövetkezeti integráció A takarékszövetkezeti szektor átalakítását a 2013. évi CXXXV. tv. alapozta meg. A törvény preambuluma értelmében a szektor átalakítására azért volt szükség, mert annak „tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő és félő, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes”. E problémák orvoslása végett a takarékszövetkezeti törvény a szövetkezetek további működésének feltételéül szabta a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetébe (SzHISz) történő belépést. Vagyis a takarékszövetkezetek eredetileg szerződéses integrációja helyébe kényszerintegráció lépett. A SzHISz központi szereplője a Takarékbank lett, melyben a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tőkeemelés révén többségi tulajdont szerzett. A tranzakciót üzleti titoknak nyilvánították, ezért nem tudható, hogy a két állami befektető mennyi közpénzt költött a Takarékbank többségi tulajdonának megszerzésére – sajtóhírek szerint mintegy 4–5 milliárd forintot. Ezután nemzetközi pályázaton értékesítette a Takarékbank többségi, állami részvénypakettjét, amit a Magyar Takarék Zrt. mintegy kilenc milliárd forintért szerzett meg, melynek tulajdonosai között megtalálható a Spéder Zoltán érdekeltségébe tartozó FHB Jelzálogbank mellett a Magyar Fejlesztési Bank is. A Takarékbank-részvényeket az állam kétszer annyiért értékesítette ugyan, mint amennyiért megszerezte, de mivel az MFB a Magyar Takarék Zrt.-ben is rendelkezett tulajdonosi érdekeltséggel, kérdéses, hogy az így nyújtott egyfajta eladói kölcsön (vendor loan) mennyivel rontotta a tranzakció tényleges egyenlegét. A privatizáció nemzetstratégiai jelentőségű ügyletként mentesült a Versenyhivatal kartelleljárása alól.

A Takarékszövetkezeti Szövetség alkotmányjogi panaszt nyújtott be, azt sérelmezve, hogy az állam törvényi eszközökkel kiszorította a Takarékbankból, amivel megsértette a tulajdonhoz fűződő jogát. Az Alkotmánybíróság a 20/2014 (VII. 2.) AB határozatban (Bragyova és Kiss bíró különvéleményével) azt állapította meg, hogy „összességében és széles összefüggés-rendszerbe” helyezve a takarékszövetkezetek tulajdonosi jogainak és vállalkozási szabadságának a korlátozása okául felhívott „közérdekre hivatkozás megalapozott” volt. Demján Sándor, a Bankszövetség és mások bírálták a szövetkezeti integrációt, megkérdőjelezve az azt vezető FHB- Takarékbank-bankcsoport alkalmasságát. Demján konkrétan a „Spéder Zoltán vezette konzorciumról” beszélt, és azt állította, hogy Spéder Zoltán és üzlettársai „parazitaként szívják ki” a szektor erőforrásait. A Takarékbank szerint teljesültek az integráció céljai, „a szektort sikerült megtisztítani a «Demján-féle» OTSZ regnálása alatti évek visszaéléseitől és a felelőtlen takarékoktól”. 2016 júniusában Orbán Viktor személyesen lépett fel az ügyben és Demján kérésének megfelelően, az átalakítás irányítására kormánybiztost nevezett ki, miközben Spéder ellen lejáratókampány indult a kormánypárti sajtóban. Demján később azt állította: ha nem lép közbe, Spéder további 80–100 milliárdot vont volna ki a szövetkezetekből. A szakítás hatására személycserékre is sor került az integrációs folyamat intézményeiben, ahol addig számos Spéder-közeli bankár ült. Spéder 2016 októberében eladta FHB-részesedését, és lemondott a vállalat irányításáról 7,5 milliárd forintért. Jelenleg több nyomozás is folyik az FHB-ügyben, így azzal kapcsolatban is, hogyan szerzett az FHB befolyást a Magyar Postánál. Az Szhitv. 2016-i törvénymódosításával megerősítették a takarékszövetkezeti integráció informatikai lábát, amelynek fő megvalósítója a Takarékinfó Zrt., és amely több mint 11 milliárd forint hitelt kapott, döntően a Takarékbanktól. A fejlesztés során a hardvert a T-Systems szállította 7–8 milliárd forintért. Az integráció során átalakulóban lévő szövetkezeti szektor fokozatosan Mészáros és köre közelébe sodródott. A titkos alapokat menedzselő Konzum Befektetési Alapkezelő átvette az FHB-csoporthoz tartozó, összesen 470 milliárd forintnyi vagyont forgató Diófa Alapkezelő 12 milliárd forintos nettó eszközértékű ingatlanalapjának menedzselését.

https://index.hu/gazdasag/2017/06/23/onkent_es_dalolva_megyunk_az_akolba_ -_reszletek_a_takarekszovetkezetek_atalakitasarol/

Felfüggesztett naperőmű-tender A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében 2013 nyarán a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) milliárdokat osztott szét magáncégeknek napelem-erőművek, napelem-telepek létesítésére. Az Átlátszó a nyerteseket átvizsgálva összefonódásokat állapított meg: a győztesek többsége frissen alapított, mindaddig más tevékenységet nem végző vállalkozás volt, néhány pedig a pályáztató szervezethez is köthető. Lázár János kormánybiztosként felfüggesztette a tendert. Somogy megyében 100 milliónál több támogatást 13 cég nyert el, közülük kilencnek nem voltak alkalmazottjai, azokat a pályázatra alapították. A nyertesek között felbukkant az NFÜ éléről nem sokkal korábban távozó Petykó Zoltán egykori üzlettársa, dr. Seregi János. Befutott a Lékó és Társa Ügyvédi Iroda résztulajdonában álló cég is, mely iroda korábban többször képviselte az NFÜ-t.

A teljes, 8 milliárdos tender győzteseit is áttanulmányozó Átlátszó további összefonódásokra bukkant. A győztes cégek egymással is kapcsolatban álltak: a nyertesek listájára saját cégével felkerült az LMP akkori pénzügyi vezetője, Jakab Tamás (és másik két, hozzá köthető cég). Egy másik, 9 cégből álló csoport a már említett ügyvédi irodához kötődik. Másik 4 győztes is összekapcsolódik, köztük annak a Pap Kornélnak egy cége, aki akkoriban vásárolta be magát a pénztárgépügy nagy nyerteseként emlegetett Mobil Adat Kft.-be (itt később Garancsi István váltotta). Itt Pap üzlettársa Hauser Gábor, akit sporttársi szálak fűznek a NAV akkori informatikai elnökhelyetteséhez, Vágujhelyi Ferenchez. Vágujhelyi 2010 közepéig tulajdonosa volt annak a Professzionál Zrt.-nek, amely ugyanoda van bejegyezve, mint ahová az NFÜ-tenderen kétszer is befutó Hamar Endre egyik nyertes vállalkozása is 2011 közepéig. A Professzionál Zrt.-ben emellett felleljük Tiborcz István testvérét, Tiborcz Pétert is, aki igazgatósági tag volt a cégben. Tiborcz 2014-ben a NAV informatikai főosztályvezetője lett. A PBE Energiamenedzsment Kft. 213,9 millió forintot nyert napelempark létesítésére, de ugyanide, ugyanennyi pénzt Hamar másik cége, a Sistrade Kft. is elnyert volna, ha a tendert nem függesztik fel. Jávor Benedek feljelentése nyomán a Fővárosi Főügyészség nem látta indokoltnak a nyomozás elrendelését az ügyben. Az, hogy miért vonták végül vissza a pályázatot és kik ítélték meg a pénzt a nyerteseknek, továbbra sem ismert.

https://atlatszo.hu/2013/11/26/lmp-penztarnok-cege-is-nyert-volna-a- felfuggesztett-naperomutenderen/

Dohánybolt-ellátó 2014 végén került a parlament elé a törvénytervezet az újraszabályozott trafikok dohánytermékekkel való ellátásáról. A monopóliumot biztosító koncesszió birtokosát 2015 júniusában választották ki, akkor nevezték meg a British American Tobacco Pécsi Dohánygyár (amely később Lánczi Tamást is a felügyelő-bizottságába választotta) és a Lázár Jánossal szoros kapcsolatban álló Sánta családhoz köthető Tabán Trafik Zrt. közös cégét, az Országos Dohánybolt-ellátó Kft.-t. Sánta János lojalitását mutatja, hogy akkoriban vásárolta be magát – Orbán Viktor felhívásának eleget téve – a Napi Gazdaságba. A minisztérium nyilatkozataiból az derül ki, hogy más pályázatok híján esett rájuk a választás. Egy konkurens cég azt nyilatkozta, hogy ők nem is tudták, hogy lett volna formális pályázat. A dohány-kiskereskedelmi ellátási feladatokat 20 évig 600 milliós koncessziós áron látja el a két cég, illetve mentesülnek az iparűzési adó alól, ez kb. 5-10 milliárd forint árbevétel, így becslések szerint nagyjából hét-nyolcmilliárd forint profitot hozhat a dohány-kiskereskedelmi ellátó a működési költségek levonása után. A pályáztatásból kimaradt nagyvállalatok – az Imperial Tobacco Magyarország Kft., a JTI Hungary Zrt. és a Philip Morris Magyarország Kft. – közös közleményben nevezték „átláthatatlan és diszkriminatív” eljárásnak a trafikellátók kiválasztását.

Nem sokkal ezután az Imperial Tobacco, a JTI Hungary és a Philip Morris Magyarország konzorciumként jelentkezett a dohányipari kiskereskedelmi ellátási feladatok elvégzésére. Az ajánlatukban lépcsőzetesen növekvő, maximum 6 milliárd forintos koncessziós díjról, egy független logisztikai cégen keresztül lebonyolított versenysemleges elosztási rendszerről, illetve legalább 500 új munkahelyről beszéltek. Kevesebb, mint 24 óra alatt válaszolt az NFM, szerintük a konzorcium ajánlata nem felel meg a törvényi kötelezettségeknek. Szerintük „feltűnő fogyatékosságai vannak, nincs benne semmilyen számítás, nem tartalmaz minimális üzleti tervet, illetve nem kézzel fogható kijelentéseket rögzít, továbbá nem tartalmaz semmilyen jogkövetkezményre vonatkozó vállalást arra az esetre, ha az ajánlattevő az amúgy is bizonytalan ígéreteit megszegné”. Továbbá az ajánlattevő maga korlátozza a koncessziós díjat, pedig azt a törvény határozza meg. Azt is megkérdőjelezték, hogy az ajánlattevő átlátható szervezetnek minősül-e. Az ígéretek ellenére nem hozták nyilvánosságra a szerződéseket. Később Brüsszel elfogadta a dohánybolt-ellátó rendszer átalakítását és nem emelt versenyjogot érintő további kritikákat. Azóta nagyon jövedelmező az Országos Dohányboltellátó, amelyből 2016-ban év közben vettek ki 2 milliárd forint osztalékot a tulajdonosok. Emellett ők is aktívan támogatják a látványsportokat a TAO rendszeren keresztül (az Átlátszó szerint többet, mint amennyit a költségvetés profitál a nyilvánvalóan járadékvadász konstrukcióból).

https://blog.atlatszo.hu/2017/07/a-nemzeti-ujraelosztas-rendszere-minden- doboz-cigarettan-30-forint-nyereseg/

http://www.atv.hu/belfold/20150701 -a-dohanyert-is-megy-a-harc