Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2020. szeptember 24. Az év 268. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738089. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az illiberalizmus legszélsőségesebb változata uralkodik Orbán Magyarországán

Az illiberalizmus legszélsőségesebb változata uralkodik Orbán Magyarországán Az illiberalizmus legszélsőségesebb változata uralkodik Orbán Magyarországán

Részlegesen visszavonulóban vannak az illiberalizmus hullámai Kelet- és Közép-Európában, és a jogállamiságot védelmező törekvések támogatást érdemelnek a Nyugattól – írja kommentárjában a brit Financial Times, a londoni üzleti körök és a brüsszeli uniós apparátus első számú napi olvasmányának számító, nem csupán pénzügyi, hanem politikai kérdésekben is mérvadó lap.

A szerző, Tony Barber meglátása szerint a térség egyes fölényeskedő vezetőinek, akik éveken át gúnyolódtak a jogállamiságon, csökken a hatalmuk, a beléjük vetett közbizalom. A trend egyenetlen és nem visszafordíthatatlan, mégis bátorító – írja. Néhány ország a múlt évtizedben rossz irányba fordult, elárulta az 1989-i kommunistaellenes forradalmak polgári demokratikus ígéreteit – fogalmaz Barber, és megjegyzi: tévedés lenne azt hinni, hogy ehhez az új tendenciához hozzájárult az Európai Unió józan megítélésre alapozott politikája, az Egyesült Államok támogatásával. A világ vezető liberális demokráciáiként emlegetett országok szerepe viszonylag csekély volt ebben.

Inkább azért szorult védekezésbe az illiberalizmus, mert a térségben százezreknek lett elegük azokból a politikusokból, akik saját céljaik érdekében táplálják a korrupciót és hajlítják el az igazságosságot, és ezek a százezrek felkeltek mindezek ellen. A legjobb példa Románia, Szlovákia és a Cseh Köztársaság. E három országban a jogállamiság erodálódni kezdett olyan politikusok nyomására, akik populista módszereiket Orbán Viktor magyar, illetve Jaroslaw Kaczynski lengyel vezetőtől vették kölcsön.

A Financial Times cikke kiemeli: Romániában és Szlovákiában egyaránt gyilkosságnak kellett történnie ahhoz, hogy hirtelen fordulat álljon be a közhangulatban.

Romániában július végén egy 15 éves lány elrablása és meggyilkolása akkora közfelháborodást keltett, hogy az alkotmánybíróság elvetette azokat a változtatásokat, amelyeket a kormányzó szociáldemokraták hajtottak végre a jogrendszeren. E változtatások fő célja az igazságszolgáltatás függetlenségének az aláásása volt, hogy megvédelmezhessék a pártbeli nagykutyákat és barátaikat a korrupciós vádakkal szemben. Ügyészek és polgárok azonban – fogalmaz a Financial Times – a gyilkosság nyomán azzal az érveléssel álltak elő, hogy a változtatások általános értelemben gyengítik az állam azon képességét, hogy megfelelő módon felléphessen a súlyos bűncselekményekkel szemben. A mérföldkőnek számító alkotmánybírósági döntés előtt több más csapás is sújtotta a román illiberalizmust. Liviu Dragnea, a szociáldemokraták vezetője és a kormány háttérben meghúzódó erős embere elbukta a fellebbezést, amit korrupciós vádak alapján történt elítélése ellen nyújtott be, így kénytelen volt megkezdeni három és fél éves börtönbüntetésének a letöltését. Emellett a párt összeomlott az európai parlamenti választásokon. Az azzal együtt megtartott népszavazáson a románok támogatták, hogy ne kaphassanak kegyelmet a korrupciós ügyek elítéltjei, valamint azt is, hogy rendkívüli rendeletekkel ne lehessen megváltoztatni a jogrendszert.

Szlovákiában Jan Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya 2018. februári meggyilkolása volt a fordulópont. Kuciak az üzleti körök, a szervezett bűnözés és a politika közötti összefonódásokat vizsgálta. A tömegtüntetések nyomán megbukott Robert Fico, aki az előző 12 évben a szlovák politika meghatározó alakja volt. Az idén márciusban aztán a politikában addig kívülállónak számító Zuzana Čaputová nyerte meg az elnökválasztást, aki a korrupt kliensrendszer ellen kampányolt, de tudatosan visszafogott, érvelő stílusban.

Andrej Babis, a milliárdos cseh miniszterelnök továbbra is kapaszkodik a hatalomba, de pozícióját megingatta, hogy a kommunizmust elsöprő bársonyos forradalom óta nem látott méretű tömegdemonstrációk voltak ellene. A politikai elégedetlenség arra irányul, hogy Babis esetében összefonódik a politikai és az üzleti szerepkör, és az EU-hatóságok gyanúja szerint összeférhetetlenség állt elő. Pártja országosan győzött ugyan az európai parlamenti választásokon, de Prágában, a liberalizmus felé hajló fővárosban vereséget szenvedett.

A Financial Times áttekintése hangsúlyozza, hogy Közép- és Kelet-Európa nem monolit egység. Mint fogalmaz, „a regionális illiberalizmus legszélsőségesebb változata, ami Orbán Magyarországát jellemzi, a többinél szilárdabban tartja kézben a hatalmat, pontosan azért, mert a legtovább ment a polgári demokrácia lebontásában”. Lengyelországban a jelek szerint Kaczynski pártja meg fogja nyerni az októberi választásokat, mert politikája millióknak tetszik, az ellenzék pedig megosztott.

A kommentár nyomatékkal kiemeli, hogy a cseh, román és szlovák tiltakozások nagyrészt a korrupció, a cimboraság, a joggal való visszaélés ellen irányultak, és nem azokat a nyugati stílusú liberális normákat hiányolták, amelyek az 1989-i demokráciapárti forradalmárokat áthatották. Kevés jele van annak is, hogy csökkenne a nem európai migránsokkal és menekültekkel szembeni ellenségesség, illetve hogy növekednék a mélyebb EU-integráció iránti lagymatag érdeklődés. A Financial Times szerint az illiberalizmus elleni közéleti reakciók így is érdemesek a Nyugat támogatására.