Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2020. szeptember 24. Az év 268. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738089. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Merkel rosszul döntött a magyarországi látogatásával?

Merkel rosszul döntött a magyarországi látogatásával? Merkel rosszul döntött a magyarországi látogatásával?
Szelestey Lajos

A konzervatív The Times azt írja, hogy 30 év elteltével még mindig vita van a páneurópai piknik jelentőségéről, mindenesetre az első lyukat az ütötte a vasfüggönyön, amikor Sopronnál sok száz keletnémet a magyar hatóságok többé-kevésbé nyílt asszisztálásával áttört a határon. Hozzáteszi, hogy Angela Merkel és az ultranacionalista Orbán Viktor holnap beszédet mond egy misén az évforduló alkalmából, bár Magyarország kerítést emelt a déli határon.

Emiatt feszültség alakult ki a két ország között és az egykor szívélyes viszony mostanra jócskán lehűlt a magyar kormányfő, illetve a CDU között a jogállam és a kutatás szabadságának lebontásával kapcsolatos nézetkülönbségek miatt. A Német Balpárt társelnöke úgy véli, a kancellár részéről a közös szerepléssel hibás döntés volt helyzetbe hozni a magyar politikust. Bernd Riexinger hozzátette, hogy nézeteltérések esetén természetesen szükség van a párbeszédre, de amikor a szélsőjobb az európai eszmét és összefogást veszélyezteti, akkor az ilyen protokolláris események nem bizonyulnak a legjobb megoldásnak. Mert aki komolyan fel akar lépni a rasszizmus és a nacionalizmus ellen, annak nem szabad megjelennie egy ilyen rendezvényen.

A Die Welt német jobboldali lap úgy látja: a migrációs vita igencsak megterheli a magyar–német viszonyt, ez tükröződik abban, hogy holnap a soproni evangélikus templomban a két kormányfő csupán beszédet mond, továbbá lesz egy kétoldalú tárgyalás, de nagyjából ennyiből áll a megemlékezés. Ám a kapcsolat már azután lehűlt a két főváros között, hogy Orbán 2010-ben hatalomra jutott. A kancellár csaknem 5 éve nem járt Magyarországon. A német felet elsősorban a magyar demokrácia lebontása, valamint a miniszterelnök euro-szkeptikus, illetve oroszbarát irányvonala zavarja. Azon kívül a magyar vezetés sorozatosan vitába szállt Berlin menekültpolitikájával.

A Jobbik, a Liga, vagy a Kotleba-féle Mi Szlovákiánk egytől egyig ugyanazt a romaellenes nyelvezetet használja, hogy szavazatokat szerezzen, és a retorika nagyon emlékeztet arra, ami csaknem 100 évvel ezelőtt Auschwitzhoz vezetett, pedig ott jó félmillió ember vesztette életét – olvasható a Süddeutsche Zeitungban. Így látja a helyzetet a Nyílt Társadalom Alapítvány romaügyekben illetékes programigazgatója. Vagyis – mutat rá Zeljko Jovanovics – a társadalom negatív érzelmeit lovagolják meg, miközben a romáknak az egyik legszegényebb és gyakran üldözött rétegként jóformán esélyük sincs, hogy politikailag megszervezzék magukat és védekezzenek. Viszont félelemből nem szólalnak meg olyan politikusok, akik jóindulatúan állnak hozzá ehhez a kisebbséghez, mert nem akarnak veszíteni népszerűségükből. Pedig a történelem megtanította, hogy ami veszélyként indul a legszegényebbek számára, arról hamar kiderül, hogy az egész demokráciát fenyegeti.

Az elemzés Salvini miatt különösen súlyosnak tartja a kilátásokat Olaszországban. Hiszen a belügyminiszter uszít a romák ellen, noha azok a lakosságnak csupán a negyed százalékát adják. A helyzetet csak súlyosbítja, ha a Liga a még szélsőjobbosabb Olaszország Fivérei – Nemzeti Szövetség formációval együtt tud győzni a választáson. Már most is arra kell számítani, hogy a kampányban fokozottan célpontok lesznek majd a romák, valamint a migránsok. De a cigányellenesség nagymértékben tetten érhető Németországban is, főleg az AfD tevékenysége folytán.

A magyarországi német sajtótudósító, Boris Kálnoky úgy véli, hogy az EU-ban egységes cselekvés szükséges olyan területeken, mint a közös valuta, de az eddiginél jobban tiszteletben kell tartani a nemzetállamok sokszínűségét és azok jelentőségét a demokrácia szemszögéből – hangott el a Deutsche Welle német közszolgálati rádióban. Vendégkommentárjában a Die Welt budapesti tudósítója azt gondolja, a válságok ébresztették rá a társadalmakat, hogy kormányaik, és így ők maguk, egyre kevesebb jogkörrel rendelkeznek – szemben Brüsszellel. Például amikor az EU többségi döntéssel akarta rábírni a vonakodó államokat, hogy kötelezően vegyenek át menedékkérőket. Ébresztő volt mindazok számára, akik továbbra is saját maguk akarták megszabni országuk útját. Ez főleg a kontinens keleti felére igaz, amely csupán 30 éve nyerte vissza szabadságát. És nem szeretné feladni a jogát, hogy továbbra is maga rendelkezzék vele. A magyar kormány és mások ellenkezése megvillantotta az integráció korlátait, tehát, hogy Európa még nem igazából „unió”. De mindig az adott terület határozza meg, hogy mennyi szupranacionális, illetve nemzeti hatáskörre van szükség. Viszont: aki nem érti, hogy a költségvetési túlköltekezés vagy a gyenge határvédelem nemcsak saját országát, hanem az egész EU-t megrendítheti, annak ezt meg kell tanulnia, vagy menjen isten hírével a schengeni rendszerből, illetve az euro-övezetből.

Mindebből az következik, hogy Brüsszelnek nem szabad még több alapfunkciót magához vonnia, ha annak okát előzőleg nem magyarázza meg az embereknek. Máskülönben egy nap politikai robbanás következhet be. Akkor pedig Európa gyengül, ahelyett, hogy erősödnék. Ám a nemzetállam az a keret, amelyen belül a legjobban tud működni a demokrácia. Ellenben nem igaz, hogy egyenesen következik belőle a nacionalizmus. Az országok kőkeményen harcolnak a saját érdekeikért, az EU-ban pedig a közös szabályok alapján képviselik saját törekvéseiket, kompromisszumokat kötnek. De ez nagyon is jól van így, mert ez felel meg a választók érdekeinek, ez a demokrácia.

(A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.)