Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2020. szeptember 24. Az év 268. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738089. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Hűvös udvariasság a páneurópai piknikről szóló megemlékezésen

Hűvös udvariasság a páneurópai piknikről szóló megemlékezésen

Ezzel a címmel jelent meg Gregor Mayernek, a liberális szemléletű bécsi Der Standard tudósítójának a beszámolója. A három évtizeddel ezelőtti eseményekre visszatekintve megállapítja, hogy a több száz ember tömeges átszökése az előjátéka volt a magyar határok általános megnyitásának az NDK-polgárok előtt, amit a Kelet-Berlinnel akkor még érvényben lévő egyezmény felmondásával a reformkommunista Németh Miklós kormánya hajtott végre 1989. szeptember 11-én.

Németország mindezért azóta is hálás Magyarországnak, bár ma Magyarországon 2010 óta a jobboldali populista Orbán Viktor kormányoz, aki bírálói szerint éppen lebontja az 1989 után kibontakozott demokráciát, európai szinten pedig a nemzeti önfejűség és a szolidaritás teljes hiánya jellemzi – írja a Der Standard. Merkel azonban – folytatódik a tudósítás –, sokat adott arra, hogy kifejezze Magyarországnak a köszönetét a történelmi jelentőségű események évfordulóján. A német kancellár asszony közös fellépése Orbánnal mindazonáltal tudatosan egy templomi megemlékezésre, egy rövid ebédre és egy sajtóértekezletre korlátozódott. Mindez hűvösen udvarias légkörben zajlott le – érzékelte az osztrák lap újságírója. Mint írja, Merkeltől a köszönő szavak mellett jobbára csak általános elvárások fogalmazódtak meg, így például a kompromisszumok keresésének, a menekültpolitikában a közös pontok megtalálásának a szükségességéről beszélt.

A rendezvény előtt – emlékeztet a Der Standard – Orbán köreiben azt terjesztették, hogy a Merkel-látogatás új magyar–német közeledést jelez majd, és nagy horderejű kétoldalú vagy Európa-politikai jellegű bejelentés várható. Hétfőn ebből nem lett semmi, a Berlin és Budapest közötti árok továbbra is áthidalhatatlan – konstatálja a Der Standard.   

Másként értékelte az elhangzottakat Boris Kálnoky, a szintén osztrák, de konzervatív Die Pressének küldött tudósításában. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Merkel nem vetette fel a jogállamiság kérdését, és más kritikát sem fogalmazott meg, csak pozitívumokat említett. A tudósító kérdése: ez vajon új kezdet-e; kiemelte, hogy mindez összefüggésben állhat Ursula von der Leyen eddigi német védelmi miniszternek az Európai Bizottság élére történt megválasztásával.

Ugyanez a Boris Kálnoky, aki a hamburgi Die Weltnek is küldött beszámolót az eseményről, abban már egyenesen úgy fogalmaz, hogy a kancellár meglepően új, bírálatoktól mentes hangnemet használt Orbán Viktor irányában. Az évforduló kapcsán Angela Merkel a magyar fél nagy örömére elkerülte a német politikusok részéről egyébként szokásos utalást az akkori magyar kommunista kormány érdemeire.

Ezzel kapcsolatban a Die Welt tudósítása kitér arra, hogy Balog Zoltán, Orbán bizalmasa és volt minisztere azt mondta: őket, a másként gondolkodókat már akkor is zavarta, hogy a németek az akkori kommunista diktatúrát méltatták, mondván, hogy az ő nyomásgyakorlásuk nélkül a kommunisták nem változtak volna meg.

Merkel a soproni beszédében az akkori magyar polgári mozgalmak érdemeit méltatta. Azt mondta, hogy a harminc évvel ezelőtti határnyitás az európai értékeket mutatta. De sem a templomban, és utána a sajtóértekezleten sem fogalmazott meg bírálatot az Orbán-kormánnyal szemben ezen értékeket illetően. Négy évvel ezelőtti látogatásakor ez még másként volt, akkor még azt mondta, nem tud mit kezdeni a magyar miniszterelnök által említett illiberális demokráciával.

A hangnem változását – írja Boris Kálnoky – a német–magyar kapcsolatok egyik tapasztalt megfigyelője Ursula von der Leyennek tulajdonítja. Az Európai Bizottság új elnöke eszerint kedveli Magyarországot, és Orbánban elsősorban a megbízhatóságot értékeli. Végül is – állítja a Die Welt beszámolója – Von der Leyen Orbánnak és a visegrádi csoportnak köszönheti a megválasztását. Ezen értelmezés szerint Von der Leyen és a vele hangsúlyozottan egyetértő Merkel új alapállásból tekint a kelet-európaiakra, több tiszteletet kíván adni nekik. Boris Kálnoky szerint politológusok emellett kiemelik, hogy a német külpolitika mindig szem előtt tartja a gazdasági megfontolásokat, a jogállamisággal, demokratikus értékekkel kapcsolatos esetleges problémák ellenére. Orbán pedig a békéért hatalmas támogatást nyújt a német befektetőknek, valamint sok pénzt költ a német védelmi ipar termékeinek vásárlására, amellett, hogy lemond a tervezett és vitatott további igazságügyi reformról – írja a Die Welt. A szerző lehetségesnek tartja, hogy a kancellár elhatározta, az értékekről folytatott vitát rábízza az uniós intézményekre, ahol azt majd belepi a homok.