Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2022. január 18. Az év 18. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738570. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Magyarország: tévés paradicsom a gyerekeknek

Magyarország: tévés paradicsom a gyerekeknek
Infovilág
A UPC megrendelésére 13 országban, hatezer szülő megkérdezésével végzett átfogó felmérést – 2004 óta – immár negyedik alkalommal készítették el a világ legnagyobb fogyasztói piackutató intézetének (Research International) munkatársai. Az idei, a gyermekek tévézését és a felnőttek ezzel kapcsolatos hozzáállását vizsgáló felmérés eredménye szerint az európai szülők többsége (57 százaléka) a jelenleginél szigorúbb ellenőrzést tart kívánatosnak a tévéműsorok tartalma felett. Összességében csupán három százalékuk vélekedik úgy, hogy lazíthatnának a médiahatósági felügyeleten. A nagyobb mértékű beavatkozásra a válaszadók több mint háromnegyede szerint a tévés tartalmak túlzott erőszakossága miatt lenne szükség, de 56 százalékban a szexuális jelenetek elburjánzása miatt is indokoltnak tartják ezt.

A tévés erőszak és szex a fő oka annak is, hogy a szülők kétharmada bizonyos műsoroktól eltiltja gyermekét. Zömében (74 százalék) a szülők önállóan vagy a gyerekkel közösen döntik el, hogy mit nézzenek és mit ne, a látottakat pedig túlnyomó többségük (83 százalék) kisebb-nagyobb rendszerességgel megbeszéli, együtt értékeli csemetéjével.

A magyar családok azonban elütnek az európai átlagtól. A felmérés kimutatta, hogy Európa keleti felén a gyerekek általánosságban több szabadságot élveznek a tévéképernyő előtt, mint Nyugaton. Hazánk pedig
még a regionális mezőnyből is kiemelkedik. Miközben például a franciaországi szülők 96 százaléka valamiképpen beleszól abba, hogy mi mehet a tévében, ha a gyerek is látja, nálunk a családok csaknem felében (47 százalék) a gyermek szülői kontroll nélkül, teljesen egyedül határozhat erről. Ez a gyerekek
életkorának előrehaladtával egyre inkább így van, de jellemző, hogy már öt éves kor alatt is a kicsik 16
százaléka egyedül dönthet a tévézésről. Ami azért is lehetséges, mert a hazai gyerekszobák több mint felében (56 százalék) – Románia után a második legnagyobb arányban – külön tévékészülék található, s már az öt év alattiak közül is minden ötödik gyerek akár önállóan is tévézhet a szobájában.

Az európai átlag ezzel szemben 41 százalék, de például a gazdag Svájcban csupán a családok 18 százalékában van a gyerekeknek külön tévéjük. A magyar fiatalkorúak többsége (42 százalék) legkésőbb kétéves korától, de 21 százalékban már egyévesen vagy ennél is hamarabb a képernyő elé ülhet, és mindössze hét százalék azok aránya, akik csak négyéves koruk után nézhetnek először tévét.

Németországban ez utóbbi arány 38 százalék! Ez azért is meglepő, mert mindeközben a magyarok között vannak a legnagyobb arányban (több mint egyharmadnyian), akik folyamatosan aggódnak, hogy gyermekük magára maradva olyan jeleneteket lát a tévében, amelyeknek a megtekintésével ők nem értenek egyet.

A szülői engedékenység (vagy felelőtlenség?) eredményeként egész Európában a magyar gyermekek időznek a legtöbbet a villódzó képernyő előtt: kétharmaduk több mint másfél órát, csaknem egyharmaduk (29 százalék) pedig három óránál is többet tölt naponta tévézéssel. Minél nagyobbak, annál többet maradnak, de nagyon korán kezdik: már a legkisebbek, az öt év alattiak közül is minden második túlszárnyalja a napi másfél órát. Az európai országok sorában ez egyedülálló teljesítmény. Svájcban például a nagy többség legfeljebb napi 90 percet tévézik és csupán a gyerekek négy százaléka marad három óránál is tovább.

A magyar szülők csaknem egyharmada soha vagy rendszeresen nem tévézik együtt csemetéjével, s a többiek is leginkább csak az ártalmatlanabb gyerekműsorokat, filmeket és szórakoztató adásokat tekintik meg közösen. Az otthonok 21 százalékában pedig soha nem beszélik meg, mit is láttak a tévében. Az előzmények ismeretében nem csoda, hogy minden nép közül leginkább a magyar szülők gondolják úgy, hogy a tévé semmilyen negatív vagy pozitív hatást nem gyakorol a gyerekekre. Idehaza csupán a felnőttek harmada véli úgy, hogy a tévézés agresszívvá teheti a kicsiket vagy félelmet kelthet bennük. Más nemzetekhez képest a legtöbben a magyarok közül gondolják azt, hogy a médiafelügyeleten nem is szükséges változtatni. A leginkább a franciák és a szlovákok szeretnének szigorítani, a románok, osztrákok és svájciak pedig enyhíteni a felügyeleten.

Az eredmények ismeretében a UPC hazai vállalata jövőre széles körű ismeretterjesztést szeretne végezni annak érdekében, hogy a kisgyermekes szülők idehaza felelősségteljesebben használják a sokcsatornás televíziós szolgáltatásokat.
Címkék