Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szerda van, 2022. augusztus 17. Az év 229. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738781. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Ötvenhatodszor: országos függetlenfilm-fesztivál

Ötvenhatodszor: országos függetlenfilm-fesztivál
Infovilág

Az 1931-ben alakult, kereken 700 tagot számláló szervezet seregszemléje az év legrangosabb függetlenfilmes eseménye: a regionális szemléken díjazott és továbbjuttatott filmek mellett az előzsűri által kiválasztott alkotásokat vetítik a versenyprogramban, a legjobbakat díjazzák.
          

A rendezvényre egyrészt a tavasszal lezajlott regionális szemlékről (Dunántúl, Kelet- és Dél-Magyarország, Budapest) juthattak be filmek  (100-ból 25 alkotás). Közvetlenül is lehetett nevezni: egy-egy alkotó legfeljebb három, maximum 90 perces filmmel. A nevezett 70 alkotásból – a már bejutott filmeken kívül – további 19 művet juttatott tovább az előzsűri (Bakács Tibor – kritikus, Buzás Mihály – rendező, színész; Czabán György – független filmes). A verseny-szekcióban  összesen 44 filmet vetítenek. A versenyprogram mellett az előzsűri által javasolt hat filmet vetítenek tematikus információs blokkban.
 
A négynapos rendezvényen nyilvános konzultációt tart a zsűri. A fesztivál második napján a versenybe be nem jutott filmek alkotói személyesen kérdezhetik az előzsűri tagjait. A fesztivál megnyitóján Tóth Barnabás első nagyjátékfilmjét, a Rózsaszín sajtot vetítik. A rendező több kisfilmmel bizonyította tehetségét, számos díjat nyert, a MAFSZ fesztiváljain.
          
A rendezvény kísérőprogramjai:

■ 4. országos független pálinkaverseny
■ TóParti zenés estek és táncos éjszakák (Pedrofon, Dj. Kolbász, Dj. Pamach, Dj. Hopihe)
■ Belőled is lehet pornósztár – előadás a YouTube-ról
■ meglepetés vizespóló-verseny
               
A rendezvény összes programjára a belépés ingyenes!

A versenyprogramban Antal Attila, Arató Péter, Balogh Ferenc, Balogh János, Binder Ervin, Bordás Róbert, Boros Ferenc, Csóka Miklós, Csuja László, Dér Asia, Ekési Orsolya, Falvay Miklós, Farkas Gábor, Farkas Szilárd, Gerócs László, Honti Gergely, Horváth Szilárd, Horváth Zoltán, Igor és Ivan Buharov, Juhász Jozefa Ariella, Káldy László, Katits Kálmán, Klacsán Gábor, Kotnyek István, Kovács Tibor, Kovárczi Béla András, Kőszegi Tamás, Légvári Dániel, Lichter Péter, Lőrincz Zsuzsa, Majoros Zsolt, Mészáros Attila, Monhalt Ákos, Németh Gergő, Őrsi András, Pántya Beáta, Pap Árpád, Papp Barnabás, Péter M. László, Pudics Zsuzsanna, Rév Marcell, Simonyi Balázs, Szabó Zsigmond, Szirmai Márton, Szőcs–Barta Ágnes, Takács Dániel, Vargha Márk Péter, Zsupkó László filmjeit vetítik.


A Magyar Független Film- és Videoszövetség:  1931 tavaszán budapesti alkotók álltak össze először, és megalakították a MAFSZ jogelődjét az Amatőr Mozgófényképezők Egyesületét. Tagjaiikerrel szerepeltek nemzetközi fesztiválokon, memorandumuk nyomán a Vallás- és Közoktatási Minisztérium bevezette az oktatásban a keskenyfilm használatát (1932), s kezdeményezésük nyomán alakult meg a Nemzetközi Amatőrfilm Szövetség (UNICA – Union Internationale du Cinema d`Amateur) 1937-ben. Az egyesület országos szervezetté nőtte ki magát.
         
1938-ban megalakult a Magyar Amatőrfilm-szövetség. 1934-ben saját lapot alapítottak, a Pergő Képeket, ami megszűnéséig (1944) a mozgalom legfőbb szellemi háttere volt. A saját székházban volt vetítőterem, klub és archívum, rendszeresen tartottak szakmai előadásokat és vetítéseket egymás munkáiból. A háború alatt ígéretes dokumentumfilmes irányzat alakult ki.  A 'polgári játékszernek' nem volt helye az ötvenes években a maga békebeli életszemléletével, világával és igényével. Hosszú csend következett. Sok hivatalos akadály elhárítása után 1966 januárjában újraalakult a Magyar Amatőrfilm-szövetség. A 60-as éveket az amatőrfilmezés aranykorának hívják a régiek, s egyre többen a fiatalok is.

Az 1961-i fesztiváltól kezdődő 25 év felszabadult, gazdag időszak volt. Minden országos fesztivál eseménynek számított. Minden műfaj jelen volt, hol az egyik, hol a másik kapott nagyobb hangsúlyt. A 60-as évek közepétől a dokumentum- és néprajzi filmek, a 70-es évek elejétől a játék- és kísérleti, valamint az animációs filmek előretörése a jellemző. Az 1966-i újraalakulás után, bár soha nem kapott állami támogatást, a mozgalom szépen fejlődött. 1961-től újra megjelent a Pergő Képek, a televízió rendszeresen sugározta az amatőr filmesek munkáit. 1981-ben a szövetség hatalmas sikerrel megrendezte az UNICA világfesztiválját Siófokon. 1989-ben az országos közgyűlés határozott a szövetség nevének megváltoztatásáról, azóta is ez a neve. Közben rendeztek 57 tájegységi szemlét, 19 országos fesztivált, számos tematikus fesztivált, bemutató, filmklub-vetítést, külföldi (európai) bemutatót. Az új évfolyamú Pergő Képekből a múlt tíz évben 33 szám jelent meg.

Frissítés (2009. október 11.):

Kiosztották az 56. országos függetlenfilm-fesztivál díjait

Káldy László Santo és a többiek, valamint Ivan és Igor Buharov Molytej című alkotása nyerte megosztva az 56. Országos Függetlenfilm Fesztivál fődíját. A Nyíregyháza –Sóstón rendezett négynapos fesztivál záróeseményeként vasárnap hirdettek eredményt  az esemény  színhelyén

A zsüri – Cserhalmi Sára (rendező); Bakács Tibor (kritikus); Miló Mihály (operatőr); Pálos György (rendező, operatőr) és  Reichenberger János, az OKM filmreferense) – 44 filmből 17-et díjazott.

A legjobb animációs film: Arató Péter – Jack Warman
A legjobb kisjátékfilm: Rév Marcell, Lőrincz Zsuzsa – Az ünnep
A legjobb vígjáték: Monhalt Ákos – Rácegresi mesék
A legjobb etűd: Csuja László – 3 emlék
A legjobb lírai etűd: Kotnyek István – Az ezüstkor vége; Három bagatell

Különdíjat érdemelt Honti Gergely (Vendég), Antal Attila (Ó, mily igaz, ó, mily mulandó), Majoros Zsolt (Hajtogatós játék), Korcsmáros András (Irdatlan iroda) című mozija.

Dicsérő oklevelet kapott  Farkas Szilárd La Solitude, Kőszegi Tamás Irigység és Béla bá, Zsupkó László Várakozás és Mészáros Attila Csendes ház  című munkája.

Címkék