Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma hétfő van, 2022. augusztus 8. Az év 220. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738772. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Mars az űrbe: út a Marsra

Mars az űrbe: út a Marsra
Infovilág

Egyelőre csak a rajzasztalon létezik.Kétségtelen tény, hogy egy korszak hamarosan lezárul. A Discovery űrrepülőgépnek ez az utolsó előtti útja, megmaradt testvére, az Endeavour pedig még küldetést teljesít, utána kivonják őket a forgalomból. Azt követően kizárólag a Szojuz TMA-űrhajók közlekednek majd fél évszázada még elképzelhetetlen járatsűrűséggel a Föld és a Nemzetközi Űrállomás (ISS) között. A Szojuz mostani, 167 napig tartó missziója alatt három-három űrsiklót és teherszállító Progressz M-űrhajót fogadnak; a Discovery a tervek szerint két hétig marad az űrállomáshoz kikötve.

Hamarosan azonban új korszak nyílhat meg az űrkutatásban: lassan (vagy tán nem is olyan lassan) elhárulnak a technikai akadályok a tervezett Mars-utazás előtt. Számítások szerint – emberekkel az űrhajó fedélzeten – mintegy fél évig is eltarthat, amíg sikerül elérni a vörös bolygót. Legalábbis mindeddig így vélték. Új technológiák segítségével azonban ez az idő nemsokára alig több, mint egy hónapra csökkenhet, márpedig ezek az új technológiák kísérleti formában máris léteznek.

Charles Bolden tábornok## maga is űrhajós volt.Franklin Chang-Diaz.A Szojuz TMA-18 legénysége: Alekszandr Szkvorcov parancsnok és Mihail Kornyijenko fedélzeti mérnök (orosz), Tracy Caldwell Dyson második fedélzeti mérnök (amerikai).

A Discovery személyzete: Alan G. Pointdexter parancsnok, James P. Dutton jr. pilóta, Rick Mastracchio, Stephanie Wilson, Dorothy Metcalf-Lindenburger és Clayton (amerikai), valamint Jamazaki Naoko (japán) kutató űrhajós.

A Nemzetközi űrállomás állandó lakói: Oleg kotov (orosz, Timothy Creamer (amerikai) és Szoiti Noguti (japán).

A NASA egykori asztronautája, Franklin Chang-Diaz tulajdonában lévő amerikai cég, az Ad Astra Rocket Company  új rakétahajtóművet fejlesztett ki. A technológia ötvözi az elektromos energiát és egy mágneses plazmamezőt, ami szélsőséges hő közepette keletkezik. Ez a plazmasugár egyenletes és hatékony meghajtást eredményez, ugyanakkor más megoldásokkal összehasonlítva csupán kevés üzemanyagot fogyaszt.

A Föld és a Mars méretei.Az új megoldás és egy kellőképpen nagy üzemanyagtartály segítségével megnő annak a valószínűsége, hogy személyzettel ellátott küldetés indulhasson a Marsra, és az utazás mindössze körülbelül 40 napig tartson – nem más ez, mint kisebbfajta forradalom az űrhajózásban. A Föld és a Mars közötti legkisebb távolság mintegy 56 millió kilométer, a legnagyobb pedig 401 millió kilométer.

A Discovery személyzete.A NASA nemrégiben hozta nyilvánosságra, hogy álláspontja megváltozott, és az új rakétatechnológiát rendkívül komolyan veszi a további fejlesztések során; az Egyesült Államok űrhivatala több pénzt kíván az új hajtómű-eljárások kidolgozásába fektetni. A kutatások középpontjába pedig ismét a Mars került. A szóbeszéd a következő öt esztendőben akár hárommilliárd dollárt is lehetségesnek tart.

„Még nem tudunk pontos határidőt mondani, hogy mikor indulhat ember a Marsra. A bolygóra azonban már régóta úgy tekintünk, mint nagy céljaink egyikére” – közölte a NASA főnöke, Charles Bolden tábornok. Mind ez ideig az olyan rakéták, amelyek az embert eljuttatták volna a Marsra, túlságosan sok üzemanyagot igényeltek. Ez olyan hatalmas teher, rakomány lenne, amely robbanásszerűen megnövelné a költségeket is. Az új technológia mind ezt a terhet, mind pedig a kiadásokat sokkal kifizetődőbbé teheti. „Hisszük, hogy az általunk kifejlesztett eljárásban rejlik a legtöbb lehetőség az óriás hajtóművek területén” – fűzte hozzá Tim Glover, az Ad Astra Rocket Company fejlesztési főnöke a space.com internetes oldalon.

A Szojuz utasai.A legnagyobb gondot jelenleg még a hajtómű teljesítménye adja. Egy tanulmány szerint a 40 napos utazáshoz a Marsig nagyjából 200 megawattra van szükség. Az Ad Astra úgy véli, hogy a legvalószínűbb megoldást a nukleáris energia alkalmazása hozhatja. Az olyan atomreaktor azonban, amelyik személyszállító űrhajót röpíthetne a Marsig, egyelőre csak rajzasztalon létezik.

Az Ad Astra Variable Specific Impulse Magnetoplasma Rocket (variálható, különleges impulzusú magnetoplazma-rakéta, azaz VASIMR) programja csak a múlt év végén érkezett el a fejlesztés újabb mérföldkövéhez: a VX-200 jelzésű prototípus elérte a 200 kilowattos teljesítményt. Ez azonban csupán ezredrésze annak, ami a Mars gyors eléréséhez szükségeltetik.

Az ISS állandó lakói.A VASIMR keretében jövőre már arra fognak összpontosítani, hogy az új prototípust repülésre is alkalmassá tegyék. A Marsra történő, legfeljebb 40 napig tartó utazáshoz a technológia és a tudás tehát már rendelkezésre áll, az út azonban egy ilyen rakéta tényleges rajtjáig még hosszan, nagyon hosszan elhúzódhat.

Címkék