Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2021. május 9. Az év 129. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738316. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Küldetést teljesít – Budapest Klezmer Band és Jávori Fegya ünnepe

Küldetést teljesít –  Budapest Klezmer Band és Jávori Fegya ünnepe
Infovilág

A részletekről és a zenekar múltjáról beszélgettem Jávori Ferenccel, azaz Fegyával, az alapító zongoristával. Ő maga és együttese is állami és szakmai kitüntetésekkel büszkélkedhet.  

 
– Mit kínálnak a közönségnek a jubileumi koncerten? 


– A húsz évet, a fantasztikus utat, amit megtettünk, két órába próbáljuk sűríteni. Sok az élmény, nehéz bemutatni akár csak a legfontosabb eredményeket is. Olyan művészeket hívtunk, akik fontosak életünkben: Illényi Katica tagja volt a zenekarnak. Dunai Tamás tiszteletbeli tag, a Madách Színházban Tevjét játszotta a «Hegedűs a háztetőn» című darabban: a 280 előadásból a fele jutott neki. Amikor csak alkalom adódik, mint most is, velünk van. Nagyon ritka, hogy egy színpadon köszönthetjük ezt a három kitűnő művész. A koncert filmbemutatóval kezdődik, egy-egy villanással bemutatjuk a zenekar hétköznapjait. 


– Mióta játszik a Budapest Klezmer Band a mostani összetételében? 


– Az együttesben 20 év alatt mindössze két változás történt: 14 esztendővel ezelőtt Herbai László dobost Végh Balázs váltotta, Illényi Katica nyolc éve kezdte meg sikeres, önálló pályáját; őt Gazda Bence követte. A cserék nem bolygatták meg a zenekar működését. Ez nagy öröm, mert minden csere törést szokott okozni. A távozókkal egyenértékű művészek érkeztek hozzánk.  


– Volt-e követendő „minta” induláskor? 


– Őszintén bevallom: a zenekar alapítójaként nem gondoltam, hogy ilyen szintre eljutunk, fontos részei lehetünk a magyar kultúrának, s elismertek határon túl. Fő feladatomnak, küldetésnek éreztem, hogy a zsidó kultúrának ezt a páratlan kincsét, ami már-már eltűnőben, volt megmentsük. A második világháború, az európai holokauszt csaknem kiirtotta a zsidó kultúrát, a klezmer zenét. Gyakorlatilag a miénk volt az első klezmer zenekar Budapesten az első világháború óta. Kulturális kincset, népzenei kincset – miután a klezmer hangszeres zsidó népzene – tartunk életben, igyekszünk felszínre hozni értékeit. Sikerült hozzá megtalálni a partnereket. Kellett 3–4 év, mire kialakult a megfelelő struktúra, a megfelelő hangzás, az optimális létszám – a kezdeti 12 zenészből 1995-re hét maradt. 

A Budapest Klezmer Band.

– Kapcsolatépítés közben önök kezdeményeztek, vagy eleve keresték a zenekart?  

– Az 1995-i koncertsikereink után sok színházi és balett-igazgató felfigyelt produkciónk magas színvonalára. Tény, hogy sosem kellett kuncsorognom igazgatóknál. A nagy áttörés 1995-ben történt: Kerényi Imre, a Madách Színház akkori igazgatója egy koncertünk után így szólt: Fegya, most felmennek a tetőre. Másnapi találkozónkon kiderült: a «Hegedűs a háztetőn» című darabra gondolt, amit a Madách Színház a következő évben mutatott be. Fantasztikus újításként a nagyzenekar helyett héttagú klezmer zenekar játszott a színpadon a darab részeként. Együtt sírtunk, nevettünk a színészekkel, együtt éltük Anatevkának, egy kis falunak az életét. Az eredeti műben nagyzenekar szerepelt Bessenyei Ferenccel, az operettszínházban én is játszottam. Kerényi Imre bízott bennem, mondta: Fegya, maga tehetséges, meg fogja hangszerelni a művet, azt kérem, hogy „klezmeresítse.” Nagyon kevesen hittek benne, de hatalmas siker lett, a 280 előadást több mint 220 ezren látták a csaknem nyolc év alatt.

– Hogyan alakult a folytatás?


Jött a Purim a Győri Balettel 1999-ben. Kiss János kért, írjak egy 2000 évvel ezelőtti, bibliai történetet, ami Perzsiában játszódik. Több mint kétszáz előadást csináltunk, felét külföldön. New Yorkban 16 előadást tartottunk, szerepeltünk Londonban, Amszterdamban, Moszkvában, Brüsszelben, Pozsonyban és más európai városokban. Utána Rolla János, a Liszt Ferenc Kamarazenekar kitűnő koncertmestere megkeresett, hogy a zenekara klezmer zenét játszana. Hihetetlennek hangzott: arra kért, hogy írjak meg egy tételt a klezmer szvithez, amit a Zsidó Fesztiválon mutattunk be; lemez is készült belőle. A szvitet gyakran játsszuk, a többi között a Bayerischer Rundfunk Symphonieorchesterrel az amszterdami, a bécsi és a berlini kamarazenekarral. 


– A Fővárosi Operettszínház igazgatója, Kerényi Miklós Gábor «A torockói menyasszony» című színműhöz kért zenét, megszületett a Menyasszonytánc 2006-ban, ma is siker, a 180. előadáshoz közeledünk. A HVG összeállítása szerint az utóbbi öt év egyik legsikeresebb musicalje, angol és amerikai musicalek között 6. helyre sorolták. Októberben mutattuk be a «Gettó» című drámát Pécsett, nagy tetszéssel fogadták.


– Egy kicsit Fegyáról is: mikor kezdett zenélni?


– Munkácson, ahol születtem, a mamám hatéves koromban beíratott a zeneiskola hegedűszakára. A mellékhangszer a zongora volt, ugyanolyan komolyan kellett venni, mint a hegedűt. Ungváron zeneművészeti szakiskolát végeztem, a nyugat-ukrajnai Drohobics (Дрогобич) városban zenetanári diplomát szereztem; Magyarországra 1976-ban települtem át.


– Játszott más zenét is a klezmer előtt?


– Főleg klasszikus zenén nevelkedtem, ezt játszottam kezdetben Magyarországon is. Az operettszínház zenekarában játszottam 1992-ig. Csakhogy mindig izgatott a zsidó kultúra, a zsidó hangszeres zene. Kárpátalján, sok zsidó hangszeres zenét gyűjtöttem, főleg cigányprímásoktól, akik játszották. Elmentem a zenészekhez, kottában, hangfelvételben örökítettem meg a dalokat. Sok szép zene volt a tarsolyomban. Nem gondoltam, hogy valaha szükségem lesz rá, de amikor 1990-ben megalakítottam a zenekart, elővettem ezt a kincset. Megtaláltam a klezmer zenét a klezmer zene pedig engem.


– Volt a mostani előtt is saját zenekara?  

– Próbálkoztam dixielanddel, amikor a József Attila Színházban dolgoztam. A nyolcvanas években Teátrum néven zenekart alakítottam, három évig játszottunk sikeresen.  Éreztem: több van bennem, mint hogy egy életen át a zenekari árokban üljek. Zenés színházban a közönség a színpadra figyel, a zene az árokból, másodlagos. Akkor döbbentem rá igazán, amikor színpadra kerültünk a Hegedűs előadásakor. 


– Honnan ered a Fegya név?


– Az operettben egyik kollégám kérdezte, hogy hívtak engem a Szovjetunióban? Mondtam, Fegyának, Azóta Fegyáznak engem az egész országban.


– Hány lemez fűződik a Budapest Klezmer Band nevéhez? 


– Tizenkét korongunk közül a legkedvesebb számomra a Yiddische Blues és a L' chajem rebbe. Értékes lemezek, büszke vagyok rájuk, s arra is, hogy a Liszt Ferenc Kamarazenekarral elkészítettük a Klezmer szvitet.


– Milyen gyakran lépnek föl?


– Nemcsak koncertzenekar vagyunk, sok színházi előadáson zenélünk. Nem panaszkodom.

– Szólóban is hívják?

– Igen. Az Élet menete Alapítvány évente szervez koncertet neves színészekkel; a Dohány utcai Zsinagógában, Bródy Jánossal, Bódy Lászlóval, Mahó Andreával játszottam. Egy blokkal felidéztem azt az időszakot, amikor szólóban zongoráztam. Esztendővel ezelőtt Dunai Tamással a Spinoza kávéházban Odesszai kocsmadalok címmel az 1920-as éveket, Iszaak Babel Odesszai történeteinek világát idézzük föl.


(Nemrég Rost Andrea koncertjének közreműködője volt Fegya és csapata a zsinagógában.) 

– Kaptam néhány librettót színházaktól. A jubileumi koncert után nézem át. Ha valamelyik megtetszik, a következő években sorra kerülhetnek – mondja befejezésül. 

Címkék