Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szerda van, 2021. december 1. Az év 335. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738522. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A Nyugat leállíthatja a magyarok, lengyelek támogatását

A Nyugat leállíthatja a magyarok, lengyelek támogatását
Infovilág

Európát nem véletlenül sújtják egymás után a válságok, és az unió ösztönösen hajlik a rossz kompromisszumokra, illetve a csakis a lehető legjobb megoldást feltételező forgatókönyvekre – olvasható a Financial Times-ban. A cikk szerzője szerint a szétesést vetíti előre a szervezetet megosztó hármas törésvonal.

Az egyik a tehetős Északot választja el az eladósodott Déltől. A másik az euroszkeptikus periféria, illetve az EU-barát központ között húzódik. A harmadik pedig a szociálisan liberális Nyugat és a mind inkább autokrata Kelet között figyelhető meg.

Az esetleges törés azonban lehetőségeket is kínál, és alighanem az volna legnagyobb hiba, ha a közösség az eddigi módon folytatná tovább. A brit népszavazás nyomán pl. hosszabb távon kialakulhat a mag-Európa. Ami pedig a kelet–nyugati politikai ellentéteket illeti, mind a magyarok, mind a lengyelek jobboldali, euroszkeptikus kormányt választottak. Mind a kettő korlátozza az igazságszolgáltatás és a sajtó szabadságát.

Az elemző meggyőződése: történelmi hiba volt a bővítés, és egyáltalán nem az az óriási lehetőség, aminek beállították, ugyanis csak fokozta a földrész megosztottságát és működésképtelenné tette Európát. Épp ezért az esetleges szakadás olyan esély, amit meg kell ragadni, és amit az EU remélhetőleg bölcsen ki is használ az idén.

A világhírű brit külpolitikai intézet, a Chatham House vezetője szerint 2016-ot a nagy és összetett külpolitikai kihívások jellemzik majd, de lesznek bőven meglepetések is – tudósít a BBC. Robin Niblett ezzel együtt úgy gondolja, hogy az utóbbi két év hullámzása után kezdenek stabilizálódni a nemzetközi ügyek.

Az egyik ilyen kulcskérdés, hogy mennyire sikerül kezelni a bevándorlást. Az EU úgy becsüli, hogy ha a kontinens évi 1,4 millió embert fogadna a következő három évtizedben, a vége akkor is az lenne, hogy mindössze két kereső tartana el egy nyugdíjast, szemben a mai 4-1-es aránnyal. Viszont – mivel bebizonyosodott, hogy Schengen használhatatlan – a kormányoknak nem egészen fél év alatt kell felkészülniük a következő hullámra. Ám ez cseppet sem lesz könnyű, mivel mindenütt megerősödtek a nacionalista pártok. Ezért valószínű, hogy megerősítik a külső határok védelmét, regisztrációs központokat állítanak fel és az eddiginél jobban elosztják az érkezőket a tagok között.

Az osztrák Der Standard már azt is igen kínosnak tartja Lengyelország szempontjából, hogy az unió eljárást kezdeményezett ellene az alapjogok megsértése miatt. A varsói kormány azonban játssza kisded játékát és európai értékeket kérdőjelez meg. Így a mostani helyzetben nem lehet azzal vádolni Junckert és helyettesét, Timmemanst, hogy haboztak, vagy gyávák lettek volna.

A választott módszer mostanáig egyedülálló, mi több: bátor. Még sosem fordult elő, hogy működésbe léptetik a mechanizmust, amely elvezethet akár az egyik tagállam szavazati jogának megvonásához. De hát itt fennáll az erős gyanú, hogy a Szydło-kabinet figyelmen kívül hagyja az EU alapvető értékeit. Ezt az eszközt még Magyarország esetében sem alkalmazták, miután a Bizottság fenyegetésére Orbán Viktor gyorsan parírozott. Persze a legrosszabbtól Varsónak sem kell tartania, ennek ellenére több, mint kellemetlen számára már az eljárás meghirdetése is.

Az ugyancsak osztrák Kurier főszerkesztője szerint az EU azért lett gazdaságilag sikeres, mert a jogállamiságra és a pluralizmusra épült. Továbbá arra, hogy meghaladja a nemzeti önzést. Ha Magyar- és Lengyelország azt hiszi, hogy más tagok pénzéből tekintélyelvű rendszert alakíthat ki, akkor a Nyugat egyszerűen leállítja a támogatást.

A történelemből azt is meg kell ugyanakkor tanulni, hogy a társadalmak a bevándorlás miatt is változnak. Európát nem csupán a gazdasági teljesítménye teszi oly vonzóvá, hanem az életmód is, amihez hozzátartozik a jogállam és a tolerancia is. És ezt a földrész nem engedi meg elvenni, sem a migránsoknak, sem olyan politikusoknak, akik autoriter álmokat dédelgetnek.

Ausztriának menekültügyben ki kellene tartania az „Isten hozott!”-politikája mellett – írja Paul Lendvai a német Die Zeitben.
 A publicista cikkének az ad időszerűséget, hogy Ausztriában újabb fotóalbum jelent meg az 1956-i forradalomról. A képeket Erich Lessing készítette, aki annak idején végigfényképezte az eseményeket. Nos, egykori érintettként Lendvai azt kérdezi, ki gondolta volna csaknem 60 évvel azután, hogy 200 ezer magyar rajzott ki a világba, ma a lakosság 87%-a helyesli a kerítés megépítését, a bezárkózást. Ki gondolta volna, hogy ennyire kitörlődik az emlékezetből a felkelés leverése után megindult menekültáradat?

Az elemző felidézi 56 kulcspontjait, ideértve az amerikaiak tétlenségét és a Kádár-rendszer gyors konszolidációját. Leírja, hogy ő maga miként jutott el Varsóból, Prágán át Bécsbe, ahol a kormány és a nép igen melegen fogadta a érkezőket. Ausztria végig nyitva tartotta a határokat és kinyilvánította, hogy jöhet bárki, papírok nélkül is. Itt egy egész nép vizsgázott kitűnőre a történelmi vizsgán és ez nagyban meghatározta az ország önképét – állapítja meg Paul Lendvai. 

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!

Címkék