Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2022. október 2. Az év 275. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738827. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbán 500 millió eurót költött személyes vágyai kielégítésére, stadionokra még 320 milliót

Orbán 500 millió eurót költött személyes vágyai kielégítésére, stadionokra még 320 milliót
Infovilág

Kép: Die Presse.A tegnapi magyar–osztrák beharangozójában a Neue Zürcher Zeitung azt írja, hogy mindkét csapat hosszú távollét után jutott ki az Európa-bajnokságra, de politikai felhangot kap, hogy újra megütközik a két ősi rivális. Tavaly az akkori osztrák kancellár, illetve Orbán Viktor nemcsak, teljesen másként állt hozzá a menekültkérdéshez, de igencsak barátságtalan hangú nyilatkozatokba bonyolódott, ami abban csúcsosodott ki, hogy Faymann a nácikéhoz hasonlította a magyarok eljárását.

A kétoldalú kapcsolatok olyan mélypontra zuhantak, ami szinte elképzelhetetlen volt a rendszerváltás után. Azóta már Ausztria is kemény irányvonalra állt át a migránsok ügyében, és ez elégtétellel tölti el Orbánt. Legalább ilyen szívesen látná csapata győzelmét, miközben részben kétes módszerekkel támogatja a sportot. Az osztrákok simán továbbmentek az előzetes küzdelmekből, pedig nehéz csoportban voltak, a magyarok csak a pótselejtezőnek köszönhették a továbbjutást. Ezért azután számukra különösen édes lenne, ha nyernének a sógorok ellen.

A populizmus erősödését tartja a legnagyobb veszélynek a gazdaság szemszögéből az egyik legnagyobb tőzsdeguru – írj a Bloomberg. Hasenstab, aki olyan piacokon ér el kimagasló eredményeket, amelyekről mások már lemondtak, így pl. egészen a közeli múltig Magyarországon, nos, ő úgy látja, hogy a populizmus és az ultranacionalizmus gerjeszti a protekcionizmust, a kereskedelem korlátozását, ez pedig lefékezheti a globális növekedést. Akkor pedig nem jönnek létre munkahelyek.

A Franklin Templeton szakértője egy chicagói konferencián megjegyezte, hogy az euroövezet azért van nehéz helyzetben, mert még nem sikerült teljesen egyesítenie az érintett államok gazdaságát. Az utóbbi hónapokban a Templeton jó 10 milliárd dollárt vont ki Magyarországról. Erről Hasenstab azt mondja, hogy azokat a helyeket szereti a feltörekvő piacokon, ahol a fizetőeszköz alulértékelt, ugyanakkor a belső növekedés erősödése kellő rugalmasságot ad az olyan megrázkódtatások esetén, mint a protekcionizmus.

A jelek szerint már nem működik az EU egykori motorja, jóllehet a németek és a franciák együttműködésére – már csak a várható brit kilépés miatt is – igencsak nagy szükség volna – kezdi cikkét a Financial Times. Az amerikai Pew közvélemény-kutató most hozta nyilvánosságra legújabb felmérését, amely 10 államban, köztük Magyarországon készült. Eszerint a németek sokkal bizakodóbbak a saját helyzetüket és a nemzetközi összefogás szükségességét illetően, mint a franciák.

Azaz: a németek nyitottak a világra, fontosnak tartják a multikulturalizmust, a franciákat viszont elkedvetleníti az ország helyzete, befelé néznek és aggódnak a globalizáció, illetve a szövetségesekkel folytatott kooperáció miatt. Az elemzés a teljesen eltérő megközelítés láttán kétségesnek nevezi, hogy a Brexit bekövetkezte esetén Berlin és Párizs képes lesz-e közösen fellépni a szorosabb integráció végett.

A Pew különben azt is megállapította, hogy a magyarok, görögök, olaszok és lengyelek sokkal inkább fenyegetést látnak a menekültválságban, mint a németek, hollandok vagy svédek. Egyébként a legtöbb helyen a jobboldali szavazók sokkal inkább hajlamosak kifejezésre juttatni aggályaikat a migránsok miatt, mint a baloldaliak.

A magyarok igencsak odacsapnának a terroristáknak, hogy megadásra kényszerítsék őket – írja a Die Welt. Az amerikai Pew már idézett közvélemény kutatásában Magyarországon a megkérdezettek 51%-a azt mondta, hogy leginkább katonai erővel lehet legyőzni a szélsőséges szervezeteket. Ezzel a 3. helyet foglaljuk el a listán, nálunk már csak a lengyelek és az olaszok militánsabbak, egyaránt 52%-kal. Ezzel szemben a németek 64%-a úgy látja, hogy nem szabad erőszakot alkalmazni az ISIS és a hasonló terrorcsoportok ellen. Főleg a képzett rétegek hisznek abban, hogy a kemény kéz nem segít.

A németek 79%-a vallja, hogy gazdasági eszközökkel kell segíteni a fejlődő államoknak. Kétharmad bőven áldozna e célra adópénzeket is. Egyébiránt Németországban 62% nyilatkozott úgy, hogy a külpolitikában fő célnak kell tekinteni az emberi jogok érvényesítését. Nálunk 56% fontosnak tartja ezt a szempontot, de úgy látja, hogy ennél vannak sokkal lényegesebb célok is.

Viszont mindenki másnál több honfitársunk, 20% vélekedik úgy, hogy a diplomáciában egyáltalán nem kell tekintettel lenni az emberi jogok helyzetére.

Címkék