A többség továbbra is sokkal kevesebbet költene stadionokra
Ez az arány a fél évvel ezelőtt végzett kutatásunkban mértekhez képest hibahatáron, 3 százalékponttal nőtt. A profi labdarúgás és az NB1-es focisták támogatására a válaszadók majd' kétharmada kevesebbet költene – ez a fél évvel ezelőtt mérthez képest 9 százalékpontos csökkenést jelent. A stadionokra és a profi focira költött támogatás helyett a megkérdezettek elsősorban az egészségügyre, az oktatásra, a szegénység felszámolásara, és a munkahely-teremtésre költenének többet. A célok fél évvel ezelőtt is hasonlóak voltak, azonban az oktatás a harmadikról a második helyre ugrott. A 2016-i Európa-bajnokságon elért sikert a válaszadók egyértelműen a focisták és az edzők munkájának tulajdonítják – majd minden második megkérdezett említette ezen okokat. Az EB-re kijutás értékeléséhez képest annyi változás történt, hogy a szerencse szerepét már kevésbé tartják a megkérdezettek meghatározónak. A kormány politikája és a foci kormányzati támogatása, mint ok, továbbra is a negyedik helyen van a listán és csupán minden tizedik megkérdezett említette.
Tíz megkérdezettből több mint nyolcan (83 százalék) úgy gondolják, hogy a kormánynak kevesebbet, vagy jóval kevesebbet kellene stadionokra költenie. Ez az arány a fél évvel ezelőtt végzett kutatásunkban mértekhez képest hibahatáron, 3 százalékponttal nőtt. Az arányok minden vizsgált társadalmi csoportban hasonlóan változtak. Továbbra is leginkább az MSZP és a Jobbik (88 és 90 százalék) szavazók költenének kevesebbet a stadionokra, és legkevésbe a Fidesz szavazói (66 százalék).
A profi labdarúgás és az NB1-es focisták támogatására a válaszadók majd' kétharmada (63 százalék) kevesebbet költene, ez a fél évvel ezelőtt mérthez képest 9 százalékpontos csökkenést jelent. Érdemben, 13 százalékponttal, növekedett azok aránya, akik se többet, se kevesebbet nem költenének erre célre, ők a megkérdezettek 22 százalékát adják.
Az arányok ebben a kérdésben is minden társadalmi csoportban hasonlóan változtak.Leginkább a Jobbik és az MSZP-szavazók (73 ás 68 százalék) aki szerint kevesebbet kellene költeni a profi labdarúgók támogatására – és a Fidesz-szavazók körében is ez az álláspont van többségben: 42 százalékuk szerint kevesebbet, 37 százalék szerint nagyjából ugyanennyit, kellene költeni erre a célra.
A stadionok és a profi focit támogatása helyett a megkérdezettek elsősorban az egyészségügyre (60 százalék), az oktatásra (27 százalék), a szegélység felszámolásara (16 százalék), és a munkahelyteremtésre (11 százalék) költenének többet. Ezen célok fél évvel ezelőtt is hasonlóak voltak, azonban az oktatás a harmadikról a második helyre ugrott.
Az oktatás minden vizsgált társadalmi csoportban fontosabb céllá vált és a listán előbbre ugrott. Ám, míg az MSZP- és Jobbik-szavazók, valamint a bizonytalanok körében a második helyre, addig a Fidesz-szavazók körében a harmadikra.
A 2016-i Európa Bajnokságon elért sikert a válaszadók egyértelműen a focisták (42 százalék) és az edzők (41 százalék) munkájának tulajdonítják – majd' minden második megkérdezett említette ezen okokat. A EB-re kijutás értékeléséhez képest annyi változás történt, hogy a szerencse szerepét már kevésbé tartják a megkérdezettek meghatározónak (11 százalék 29 ellenében).
A kormány politikája és a foci kormányzati támogatása, mint ok, továbbra is a negyedik helyen van a listán és csupán minden tizedik megkérdezett említette (10 százalék) – fél évvel ezelőtt, az EB-re kijutáskor ezt az okot a megkérdezettek 5 százaléka említette. A stadionépítés, mint a sikerek oka továbbra is lényegében említés nélkül maradt.
A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelent Vasárnapi Hírekben találhatók.
