Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2021. augusztus 5. Az év 217. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738404. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Budapesti ingatlanok – háromszoros árkülönbségek

Budapesti ingatlanok – háromszoros árkülönbségek
Infovilág

Hol vásárolnak lakást a fiatalok Budapesten és hol az idősebbek? Mely területeket „foglalták el’ a befektetők a fővárosban?

A Duna House utánajárt, mekkora lakást kaphatunk a pénzünkért az egyes kerületekben és ezek mely vásárlói típust vonzzák leginkább. Kiderült: városon belül sem egységesek az árak, különösen, ha egy olyan nagyméretű településről van szó, mint Budapest.

Nem meglepő, hogy a külső városrészekben lehet ugyanakkora összegből a legnagyobb méretű lakást vásárolni, hiszen ott a legalacsonyabbak a négyzetméterárak. A belvárosban és a központi budai kerületekben sokkal kisebb lakásokat lehet ezért a pénzért kapni. Csaknem háromszoros a méretbeli különbség a legolcsóbb (XXI. kerület) és a legdrágább (V. kerület) között. Előbbiben 94, utóbbiban csupán 34 négyzetméteres ingatlan vásárolható.

Budapestet leggyakrabban kerületenként vizsgálják; egyes kerületek sem feltétlen mutatnak egységes képet. Egy-egy látnivaló, oktatási vagy szolgáltató intézmény, a jó közlekedési adottságok nagymértékben hatnak az ingatlanok árára.

Jellemzően a központi, turisták által kedvelt környékeken gyakoriak az Airbnb szállások, melyek piacszűkítő hatásuk miatt közvetve hatnak a piaci árakra. Az újlakás-építések is jellemzően megemelik környezetükben a régi építésű lakások árait is.

Ritkán vizsgált adatok az ügyfélprofilt érintő tulajdonságok, pedig az árakkal összefüggésben állnak. Mint az 1. ábrán is látható volt, belvárosi árak látványosan magasabbak, így sokkal kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy a központban vegyenek ingatlant.

A Duna House ezért elemzést készített arról, hogy az egyes irányítószám-körzetekben milyen ügyfélprofil a legjellemzőbb. A vizsgálat öt kategóriát állapított meg a vásárlói adatok alapján:

Az 1. csoportban magas a nagyobb lakásba költözők és alacsony a befektetők aránya, közepes mértékű az elsőlakás-vásárlás.

Leginkább 30–40 évesek költenek lakásra, ingatlanra ezeken a területeken, elhanyagolható a náluk fiatalabb vevők száma. A 40–50 év közöttiek közepes mértékben vannak itt jelen.

A 2. csoportban az elsőlakás-vásárlók és a 30 évesnél fiatalabbak aránya nagy, a 40-50 évesek aránya viszont a legalacsonyabb.

A 3. csoportban minden mutató közepes értékű. A magasabb értékek felé közelít a nagyobb lakásba költözés szerepe, az alacsonyabb értékek felé pedig az elsőlakás-vásárlók aránya.

A 4. csoportban a befektetések dominálnak a 30–50 év közötti korcsoportokkal egyetemben.

Az 5. csoportban második legmagasabb a befektetések jelentősége, közepes a nagyobb lakásba költözés és az elsőlakás vásárlás mértéke.

Már a 2. ábrán is látszik, hogy a pesti belváros mennyire fontos befektetési pont; a 3. ábra ezt még inkább szemlélteti:

Jól kirajzolódik a Nagykörút vonala, melyen belül több, mint 55 százalék a befektetési célú vásárlások aránya. Az V. kerületben ez az érték meghaladja a 70 százalékot is. A „központi magot” övező területeken is még 35–55 százalék körüli a befektetők jelenléte, mely érték a városperemek felé egyre csökken.

Ezzel épp ellentétes az első lakásukat vásárló, jellemzően 30 évesnél fiatalabbak jelenléte:

A Nagykörúton belül arányuk minimális (12,5 százalék alatt), a külsőbb területeken pedig viszonylag magas számban vannak jelen.

A 30-40 év közötti vásárlók jellemzően nagyobb lakásba költöznek a család bővülésével összhangban. Ennek megfelelően arányuk a külső, sokszor családi házas övezetekben a legmagasabb .

 

Ezzel ellentétes folyamat játszódik le a többségében nyugdíjas korosztály körében, amelynek tagjai a gyermekek elköltözése után kisebb otthont keresnek maguknak.

Összegezve: az egyes fővárosi kerületek között hatalmas árkülönbségek adódhatnak. A belvárosi és a budai központi kerületekben többszörös áron lehet eladni hasonló paraméterű lakásokat, mivel döntő az ingatlan elhelyezkedése. Ennek megfelelően a belvárost a befektetők „uralják”, akiknek anyagilag nem okoz akkora megterhelést az ingatlan ára, mint például egy első lakását vásárló fiatalnak. A fiatalok jellemzően kisebb lakást vásárolnak azért, hogy ne kelljen nagyon elszakadniuk a belváros kínálta lehetőségektől és a nyüzsgő élettől. A város szélén ugyanis (ahogy az 1. ábrán is látszik) sokkal nagyobb lakást is vásárolhatnának ugyannyi pénzből. A kertvárosias területekre már jellemzően a családosok költöznek, így ők a külvárosok gyakori lakói.