Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma hétfő van, 2022. december 5. Az év 339. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738891. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A Soros-ellenes magyar kampány Európa legsötétebb óráit idézi föl

A Soros-ellenes magyar kampány Európa legsötétebb óráit idézi föl

Soros Györgyöt elkeseríti az ellene irányuló magyarországi antiszemita kampány – olvasható a The Guardian című brit lap internetes oldalának kiemelt hírei között.

A beszámoló idézi a 86 éves pénzember nyilatkozatát, amely szerint a jelenlegi magyar rezsim – tudatosan megtévesztő kampánya részeként – az antiszemita ábrázolás eszközéhez nyúlt, és ez számára elkeserítő. A The Guardian megírja, hogy a nagy számban kihelyezett sorosozó plakátokat számos esetben „büdös zsidó” felirattal, illetve Dávid-csillaggal firkálták össze.

Soros György köszönetet mondott azért, hogy a magyarországi zsidó közösség vezetése – számtalan más polgártárssal együtt – felemelte a szavát, olvasható a The Guardian beszámolójában, amely kitér arra, hogy Heisler András, a Mazsihisz vezetője felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt a mérgező üzenetet hordozó plakátkampány beszüntetésére, valamint ellenzéki aktivisták és állampolgárok megkezdték a plakátok eltávolítását.

A lap ismerteti Soros szóvivőjének a nyilatkozatát is, amely szerint a kampány Európa legsötétebb óráit idézi fel, egyértelműen antiszemita felhangokkal. A szóvivő szerint a magyar kormány következetesen és szándékosan félreértelmezi Soros György nézeteit a migrációval és a menekültekkel kapcsolatban.

Orbán Viktor a múlt pénteken olyan milliárdos spekulánsnak minősítette Sorost, aki arra akarja felhasználni civil szerveződéseit, hogy segítségükkel migránsok millióit telepítsék be az Európai Unióba. Orbán és kormányzati tisztségviselők egyfelől azt hangsúlyozzák, hogy Magyarországon zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, másfelől azt állítják, hogy a plakátkampány a Soros által támasztott nemzetbiztonsági kockázatok jobb tudatosítását célozza.

A migráció az egyetlen olyan tényező, aminek köszönhetően növekszik az EU népessége – írja az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál az Európai Statisztikai Hivatal adatai alapján.

Viszonylag csekély médiafigyelmet kapott, hogy tegnap volt a népesedési világnap, és ebből az alkalomból közzétették, hogy az Európai Unió lakossága 2016–17 január elseje között 510,3 millióról 511,8 millióra növekedett. A születések és a halálozások száma azonban egyaránt 5,1 millió volt, így tehát a másfél milliós növekmény a migrációnak köszönhető.

Országokra lebontva, a 28 EU-ország közül 18-ban emelkedett a lakosságszám. Csökkenést mértek a három balti államban, továbbá három balkáni tagországban – Bulgáriában, Horvátországban és Romániában –, valamint Magyarországon, Görögországban, Portugáliában és Olaszországban – azzal persze, hogy az ott összezsúfolódott illegális menekülteket nem adják hozzá a létszámhoz.

Árnyalja ugyanakkor a képet, hogy az ENSZ menekültügyi főbiztosságának az adatai szerint tavaly már az előző évinél 64 százalékkal kevesebben, 362 ezren keltek át a Földközi-tengeren Európa felé. Tavalyelőtt a nagy menekülthullám miatt még 2 millióval növekedett az EU lakossága, miközben az unión belül abban az esztendőben jegyeztek fel először több halálesetet, mint születést.

A magyar kormány rendre azzal érvel a kötelező menekült-átvételi kvóták ellen, hogy az ezt erőltető bürokraták migránsok millióit akarják ellenőrizetlenül rázúdítani Európára. Ennek ellentmond most például az EurActiv cikke is, amelyben az olvasható, hogy az Európai Menekülttámogató Szervezet adatai szerint az olasz kikötőkbe érkező migránsok legnagyobb része nem jogosult az uniós országok közötti áttelepítési programban való részvételre, mert nagyon sokan olyan országokból érkeztek, amelyeknek állampolgárai között igen alacsony a jogszerű menekültként való elismerési arány.

Végezetül arról, hogy a Politico című amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadása ismerteti az EPICENTER-ként rövidített, Európai Politikai Információs Központ nemzetközi elemző műhely összesítését, amely a populizmus európai térnyeréséről igyekszik számszerűsíthető adatokkal szolgálni. Eszerint az EPICENTER által populistának minősített pártok és mozgalmak 2016 eleje óta az Európában lebonyolított választásokon átlagolva a voksok mintegy egyötödét szerezték meg, és az összesen elnyert 7843 különféle mandátum közül 1342 lett az övék. Ez 7 százalékponttal magasabb arány, mint amit a 2000-i választások összegzéseként mutattak ki.

Az EPICENTER összesen 33 európai ország adatait vetette össze, és megállapította: az általa populistának, illetve establishment-ellenesnek minősített politikai erők kilenc országban vannak kormányon – nem szükségszerűen a legnagyobb kormánypártként. Ezen országok közé sorolták Magyarországot is.