Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szombat van, 2023. június 10. Az év 161. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739078. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A hazai málnaválság oka a drága munkaerő

A hazai málnaválság oka a drága munkaerő
Infovilág

Évről-évre gyengébb a hazai málnapiac: a munkaerőhiány és az ebből fakadó magas árak miatt egyre kevesebben vágnak bele a termesztésbe, miközben az ellenálló magyar málna reneszánszát éli a külföldi piacon.

A Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. szerint a gurulós málnafajta itthon is jó hozamot érhetne el, és pályázatok kiírásával vissza lehetne hozni a gazdák vállalkozó kedvét.

Bár csak nemrég kezdődött, hazánkban máris a vége felé közeledik az idei málnaszezon: idényről idényre mind kevesebben fognak bele a termesztésbe, amit az idén a tavaszi fagykárok és a különösen meleg nyár is megnehezített. A válságot mélyíti, hogy itthon drágult a munkaerő, a kézi szedés viszont elengedhetetlen a jó minőségű terméshez, így az átvételi ár tartósan magasan maradt. (A málnatermő területekhez nyíllövésnyire fekvő győri piacon a közepes minőségű málna kilóját 2000 forintért kínálják.)

A múlt évekhez, évtizedekhez képest látványosan kevesebb az ültetvénytelepítési pályázat, így viszont egyre kevésbé éri meg belevágni a termesztésbe. Húsz évvel ezelőtt még egész falvak termesztettek málnát, ma már országosan alig 300-400 hektáron foglalkoznak vele. Hiába jó minőségűek a magyar málnafajták – élükön a „Fertődi zamatossal” (a képen) –, a vállalkozó kedv és a támogatás hiányzik a termesztéshez – mondta el lapunknak Kleizer Pál, a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Kft. (MKSZN) fertődi telephelyének vezetője.

Holott az MKSZN kutatói szerint van kiút a hazai málnaválságból, az általuk szaporított „Fertődi zamatos” fajta rendkívül jól teljesít külföldön ott, ahol olcsóbb a munkaerő, mint itthon.

Oroszországban, Kínában és Szerbiában sorra cserélik le a gazdák a málnájukat a gurulós magyar fajtára. Szerbiában ráadásul van munkaerő bőven, így a magyar fajtákat ott kifizetődően termelik. A fertődi nemesítésű gyümölcs és az MKSZN által szaporított és forgalmazott többi magyar fajta jellemzően jól teljesít külföldön. A különösen magas beltartalmú hazai meggyfajták sikeresek mind az élelmiszeriparban, mind a frissáru-piacon. A magyar burgonya Tatárföldön lett igazán népszerű.