Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2022. október 2. Az év 275. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738827. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Itt az ideje a családi házak hőszigetelésének – a késlekedésnek Földünk látja kárát

Itt az ideje a családi házak hőszigetelésének – a késlekedésnek Földünk látja kárát
(Tudósítónktól)

Miként lapunk más helyén megírtuk: az idén már augusztus 2-án eléri az emberiség azt a pontot, amikor bolygónk lakossága felélte a Föld egy évre elegendő erőforrásait.

Az ökológiai lábnyomunk csökkentéséhez a teljes hazai energia harmadát elfogyasztó lakóépületek, mindenekelőtt a családi házak szigetelése alapvetően hozzájárulhat. Az enegia-túlfogyasztást csökkentheti a jövő évtől szigorodó az épület-energiahatékonysági előírások, továbbá az, hogy 2021-től már csak a csaknem nulla energiaigényű épületek kaphatnak használatbavételi engedélyt.

Az új szabályok hatékonyságát növelheti, hogy a CSOK igénybevételét remény szerint kiterjesztik felújításokra is, valamint az, hogy megkezdődik az 1980 előtt típustervek szerint épült házak felújítási programja.

A természeti erőforrások (talaj, víz, levegő) túlzott használata mellett az energiaforrásokkal pazarlás is elviselhetetlenül terhei az emberiség egyetlen otthonát, a Földet. Sajnos, hazánk is ludas abban, hogy évről évre növekszik bolygónk kizsákmányolása. A magyarországi lakóépületek négyötöde, mintegy 2,5 millió családi ház ugyanis energetikai szempontból korszerűtlen, rosszul vagy egyáltalán nem hőszigetelt, fűtése, ajtajai, ablakai rég elavultak. Egy átlagos magyar családi ház fűtési energiafogyasztása évente négyzetméterenként 300 kWó, ami ötödével több, mint a lengyel otthonoké, csaknem kétötödével több mint egy hasonló alapterületű osztrák és kéthardával magasabb egy ugyanakkora svéd családi ház hőenergia-fogyasztásánál.

A szigetelőanyagok gyártásában, forgalmazásában vezető hazai nagyvállalat adatai szerint csaknem 7 millió ember él nálunk családi házban. Ezeknek az ingatlanoknak a háromnegyede, mintegy kétmillió épült 1980 előtt, az akkori, sokkal megengedőbb energiahatékonysági szabályoknak megfelelően. Ennek az ingatlanállománynak a felújítása egyre sürgetőbbé válik, ugyanakkor az energetikai fejlesztésüket állami források és támogatás nélkül csak nagyon kevesen képesek önerőből megvalósítani.

A magyar háztartások energiafogyasztásának, ökológiai lábnyomának a csökkentésére az egyik leghatékonyabb, és a lakosság számára is elérhető eszköz a hőszigetelés, a korszerű, legalább három rétegű nyílászárók beépítése és a hőigényeknek megfelelő kazán üzembe helyezése. E három feltétel esetén akár a mostaninak a felére csökkenthető az 1960–70-es években épült hazai családi ház energiafelhasználása és az általa a légkörbe jutatott üvegházhatású gázok mennyisége.

Szakértők szerint egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház korszerű hőszigetelése 1,8 millió forintba kerül a jelenlegi szabványok megtartásával. Az épületek energiahatékonysági fejlesztéseit segítheti, ha a családok otthonteremtési kedvezményét (CSOK) lakásfelújításokra is igénybe lehet majd venni, illetve ha a panelprogram mintájára a leginkább energiapazarló családi házakra is kidolgozzák a felújítási programot.

Sürgető a családi házak korszerűsítésének központi támogatása, mert 2018-tól szigorodnak az épületek energiafelhasználásra vonatkozó előírások. Akkortól már csak 15-20 cm vastag hőszigetelő anyagok használhatók, és új típusú, az új szabvány szerinti ajtók, ablakok építhetők be, továbbá a fűtést és a meleg vizet szolgáltató kazánra is új előírások vonatkoznak. Néhány évvel később, 2021-től kizárólag csaknem nulla energiaigényű épületek kaphatnak használatbavételi engedélyt, ráadásul olyanok, amelyek negyedrészt megújuló energiát használnak.

A szerk. megj.: Hazánk már évekkel ezelőtt nagy léptekkel közeledhetett volna a csaknem ideális svédországi energia-felhasználás felé, ha méregdrága, az év igen nagy részében üres stadionok helyett, a rendelkezésre állt európai uniós források felhasználásával a lakóépületek korszerű szigetelésére és fűtésére költötte volna a milliárdokat, és szükség szerint megfizethető banki kölcsönökkel ösztönözte volna az élő környezet védelmét szolgáló hőszigetelést. Sajnos, nem ez történt, mert a politika előnyben részesítette egy ember hobbijának oktalan teljesítését.