Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2021. szeptember 16. Az év 259. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738446. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Európa a szolidaritás kontinense marad

Európa a szolidaritás kontinense marad

Orbán Viktor nyerésre áll a migrációval kapcsolatos érvek csatájában – vélekedik a Politico című amerikai hírportál európai kiadása.

Brüsszelben ezt senki nem akarja hangosan kimondani – olvasható az áttekintésben, amely szerint az európai fővárosokban kárhoztatják ugyan a magyar miniszterelnök bevándorlás ellenes retorikáját, az uniós áttelepítési politikával való szembenállását, és azt, hogy kerítést épített a határon, mégis, ha megnézzük, hogy most miként beszélnek az uniós vezetők, valamint hogy milyen politikai döntéseket hoztak a válság 2015-i kezdete óta, akkor világossá válik, hogy „valamiképpen felülkerekedett” az Orbán által előnyben részesített tiltás az integrálás fölött.

A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az unió helyzetéről elhangzott minapi beszédében kijelentette: most az eddiginél hatékonyabban védjük Európa külső határait. Ez a Politico szerint mintegy a visszhangja volt annak, hogy Orbán régóta követeli a keményebb határellenőrzést. Ugyanilyen összefüggésben szintén kiemeli a hírportál a Juncker-beszéd azon elemét, amely szerint (ha erre lehetőség adódik) még Afrikában meg kell állítani az útra kelőket, azokat pedig, akik elérik Európa partjait, vissza kell fordítani.

Az áttekintés szintén Orbán Viktor retorikájának hatását véli felfedezni abban, hogy az olasz hatóságok keményebb rendszabályokat kezdtek érvényesíteni a Földközi-tengeren tevékenykedő, migránsmentő nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) hajóival szemben.

A Politico cikkírója úgy vélekedik, hogy miközben Magyarország és Szlovákia elvesztette az Európai Bíróságon az áttelepítési kvótával szemben indított pert, a terepen érzékelhető tények kiüresítik Brüsszel jogi győzelmét.

A hírportál ugyanakkor idézi Juncker beszédéből azt is, hogy Európa a szolidaritás kontinense marad, ahol menedéket találhatnak az üldözöttek. Ehhez hozzáteszi egy nevének mellőzését kérő EU-diplomata megállapítását: a Magyarország által tett lépések a nemzetközi jog és az uniós politika megsértését jelentik, miközben Brüsszel jogszerű megoldások kidolgozásán fáradozik. A diplomata úgy véli, hogy a látszólagos egyetértés Orbánnal a legjobb esetben is csak átmeneti. „Nem arról van szó, hogy egy húron pendülünk vele. Csak arról, hogy először meg kellett mutatnunk, ellenőrzés alá vontuk a dolgokat, és utána dolgozhatunk azon, miként lehet jobban kezelni a folyamatot” – fogalmazott a Politico által idézett uniós diplomáciai forrás.

A The New York Times ismerteti a Reuters hírügynökség beszámolóját arról, hogy a Fidesz úgynevezett nemzeti konzultációt tervez a menedékkérők unión belüli elosztását célzó brüsszeli elképzelésekről, olyan tervet tulajdonítva Soros György amerikai üzletembernek, hogy migránsok millióit hozzák Európába.

„Soros, a magyar születésű zsidó, aki vagyona nagy részét demokráciapárti és emberi jogi csoportok támogatására fordította, az Orbán-kormány visszatérő céltáblája. Szóvivője szerint a migrációról szóló állítólagos nézeteinek a terjesztése nem több, mint a magyar kormány fantáziálása” – írja a New York-i világlap a Reuters nyomán. Felidézi Michael Vachonnak, Soros szóvivőjének a júliusi nyilatkozatát, amely szerint a milliárdos tényleges álláspontja a migrációval kapcsolatban a következő:

  • egyfelől a nemzetközi közösségnek több támogatást kell nyújtania a fejlődő országok számára, amelyek a menekültek 89 százalékát fogadták be,
  • másfelől Európának be kell fogadnia több százezer olyan menekültet, akit megfelelő eljárással mindenre kiterjedően ellenőriztek.

Az EurActiv brüsszeli uniós hírportál ismerteti a nukleáris iparról szóló éves világjelentés frissen megjelent idei kiadványának tartalmát. A jelentés elkészítését az Európai Zöldek Pártja finanszírozza. Az idei áttekintésből az derül ki, hogy világszinten kiszorulóban van a nukleáris energia hasznosítása: az idén már csak egyetlen új atomreaktor építésébe fogtak bele. A szektorban rejlő belső tehetetlenség folytán ugyanakkor továbbra is futnak azok a beruházások, amelyeket még az öt évvel ezelőtti fukusimai katasztrófát megelőzően indítottak el – olvasható az összegzésben.

Eszerint immár negyedik éve tovább csökkent az építési fázisban levő atomreaktorok száma a világban: 2013-ban még 68 volt belőlük, idén már csak 53 maradt. Tavaly egyébként 1,4 százalékkal emelkedett a Földön a nukleáris energiatermelés szintje. Kínában 23 százalékkal több energiát állítottak el atomreaktorokban, mint a megelőző évben. Ma már csak Kína épít nagyobb számban atomerőművet. Az idén a világ áramtermelésének 10 és fél százaléka származik nukleáris erőművekből, ami csak nagyon kevéssel, 0,2 százalékkal alacsonyabb az előző évi szintnél.

Mindeközben növekszik a megújuló energiaforrások hasznosításának a jelentősége. Felmérések szerint a napenergia hasznosítása révén hamarosan több energiát fognak előállítani, mint nukleáris reaktorokban, és 2050-re a napenergia lesz az emberiség domináns energiaforrása.