Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szerda van, 2021. június 16. Az év 167. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738354. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Szolidaritás hiányában Magyarország és Lengyelország eleshet a 900 milliárd eurós támogatástól

Szolidaritás hiányában Magyarország és Lengyelország eleshet a 900 milliárd eurós támogatástól

Bulgária, Görögország, Románia és Magyarország külügyminiszterei együtt írtak levelet ukrán kollégájuknak, arra kérve őt, hogy akadályozza meg az új ukrán oktatási törvény elfogadását ebben a formában – számol be a közös diplomáciai igyekezetről az Independent Balkan News Agency.

A levelet továbbították az Európai Unió Tanácsa elnökének, Thorbjørn Jaglandnak és az EBESZ kisebbségi főmegbízottjának, Lamberto Zanniernek is. Az írás a bolgár felháborodás szemszögéből ismerteti a helyzetet. A bolgár nagykövet Kijevben ma az ukrán külügyminiszterrel találkozik az ügyben. Utóbbi jelezte, a törvény egyáltalán nem kívánja csorbítani a nemzeti kisebbségek anyanyelvi használatát, csupán az a célja, hogy az ukrán nyelv használatát erősítse és elérje országos kiterjedtségét az oktatásban. 

A menekültektől és a kevert kultúrától óv Orbán Viktor – írja az osztrák Der Standard, idézve Keresztény Értelmiségiek Szövetségének minapi kongresszusán elhangzottakat, ahol a kormányfő a menekültválság lehetséges következményeként arra figyelmeztette a klérust, hogy hazánk is bevándorló országgá alakulhat át, ha ismételten átvesszük a liberalizmus ideológiáját. 

Az osztrák napilap cikke nemcsak az Orbán által sűrűn emlegetett Soros-tervre vonatkozó mondatokat emelte ki, hanem arra hegyezte ki írását, hogy a Soros-terv olyan formában, miként azt Orbán szokta idézni, nem is létezik. Két évvel ezelőtt a magyar származású amerikai milliárdos valóban tett javaslatot a menekültkérdés megoldására azért, hogy kezelhetőbbé váljék a probléma, azonban az nem valósult meg. A Der Standard írása kitér arra is, hogy a demokrácia intézményrendszerét aláásó Orbánt a civil szervezetek megbélyegzése miatt is kritizálják. A jelek azonban azt mutatják, hogy a Soros-ellenesség lesz a legfőbb kampánytéma a jövő tavaszi választásokig.

Egy héttel a német választások előtt adott nagy interjút Angela Merkel kihívója, Martin Schulz a Deutsche Welle német közszolgálati rádiónak, amelyben Törökországot, illetve Erdogan autokrata rendszerét épp úgy bírálta, mint a jelenlegi kancellárt, akinek nincs víziója az ország jövőjéről. Az interjú központi témája a menekültválság volt, s ennek kapcsán úgy fogalmazott a szociáldemokrata kancellárjelölt, hogy nem fog térden állva könyörögni Erdogan török elnöknek. Mert „nem engedhetjük meg – így Schulz –, hogy minket zsaroljon” a menekültek befogadásának ügyével. Schulz ellenzi Törökország uniós tagfelvételét. Megválasztása esetén nagyon őszintén el szeretne beszélgetni azokkal a tagállamokkal, amelyek nem hajlandóak befogadni a menekülteket. Kerek-perec kijelentette, hogy Lengyelország és Magyarország – ha nem változtat mostani álláspontján –, a következő hétéves ciklusban el fog esni a 900 milliárd eurós támogatástól. „A költségvetési tárgyalásoknál el fogjuk mondani ennek a két országnak, amely óriási pénzeket kap támogatásként az uniós büdzséből, hogy a menekültek befogadásának kérdése nem kívánságműsor. Ez elvi kérdés. Vagy szolidaritást vállalnak a kvótát ellenző országok általában minden ilyen ügyben, vagy felejtsék el az uniós pénzügyi segítséget.”

Martin Schulz fix kvótarendszert akar bevezetni, miközben elengedhetetlennek tartja az afrikai országokkal való együttműködést, elsősorban Nigert értve ezen. Hozzátette, hogy az emberekkel őszintén kell beszélni. Ő – utólag – egészen bizonyosan tv-beszédben fordult volna az országhoz a menekültügyben beállt fordulat idején, hogy elkerülje az ezzel kapcsolatos félreértéseket. Mert azt is meg kell értetni az emberekkel, hogy a mai rohanó világban a dolgok szinte egyik napról a másikra változnak. Angela Merkelt pedig a status quo jelöltjének tartja.  

A The International News Iszlámabádban keltezett cikkéből megtudjuk, amit egyébként még a brit Daily Times is egy az egyben közöl, hogy a MOL-Pakisztán vezérigazgató-helyettese, Berislav Gaso a pakisztáni magyar nagykövettel, Szabó Istvánnal együtt magnólia facsemetéket ültetett a Fatima Jimmah parkban. A magyar nagykövet elmondta, a MOL ezzel az akcióval azt kívánja bizonyítani, mennyire fontos számára a környezetvédelem és a biodiverzitás. A parkdíszítés költségeire a cikk egy szóval sem tér ki.