Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2022. október 2. Az év 275. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738827. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbán Viktor kitöltetlen csekket kér a választóktól

Orbán Viktor kitöltetlen csekket kér a választóktól Orbán Viktor kitöltetlen csekket kér a választóktól

– írja a Der Standard című, liberális szemléletű bécsi lap vendégkommentátora. Csekő Balázs felidézi, hogy a magyar kormányfőt gyakran vádolják azzal, alig beszél jövőbeli terveiről, és program meghirdetése nélkül vág bele a választásokba. Ennek március 15-én végérvényesen vége szakadt, pár másodpercre be lehetett pillantani a Fidesz lapjai közé, a miniszterelnök mindenki számára világossá tette, milyen irányba mozdul majd Magyarország, ha a jobboldali nemzeti párt marad hatalmon.

„Elégtételt fogunk venni, erkölcsi, politikai és jogi elégtételt” – idézi a Der Standard Orbán beszédéből az ellenzékieket, valamint másként gondolkodókat fenyegető szavakat. A kommentátor szerint a miniszterelnök ezzel világossá tette, hogy a választás utánra pontosan kidolgozott terve van, amelynek a részleteit azonban csak a választást követő napon fogja ismertetni. Néhány utalásból mindazonáltal következtetni lehet e terv tartalmára. Abból lehet kiindulni, hogy folytatódik majd a 2014-ben meghirdetett illiberális állam kiépítése, a jogállam és a még létező demokratikus struktúrák lebontása, az antiliberális rendszer elmélyítése és berendezkedése hosszabb időre – állapítja meg az osztrák lap szerzője.

Különösen sötét jövő várna a civil szervezetekre, rögtön a választás után elfogadhatnák a „Stop, Soros!” törvénycsomagot, amely a belügyminisztérium felügyelete alá helyezi az úgymond illegális migrációt támogató nem kormányzati szervezeteket. Bizonytalan holnapnak nézne elébe a kormányzattal szemben kritikus sajtó is, különösen az ellenséggé vált egykori barát, Simicska Lajos birtokában levő nyomtatott és elektronikus média, amely naponta leplezi le a kormánypárt körüli korrupciós ügyeket és botrányokat.

Nem kizárt, hogy a Fidesz a választási rendszerhez is hozzányúlna, és a választókerületeket úgy változtatná meg, hogy tovább minimalizálja a kormányváltás eshetőségét. Újra fellángolhatna a választási regisztrációról való vita, annak ellenére, hogy a tervet 2013-ben egyszer már visszadobta az alkotmánybíróság.

Intő szavaival a miniszterelnök szabad kezet kért az úgymond „elégtételre” az elkövetkező négy évre. A Der Standard vendégkommentátorának végkövetkeztetése az, hogy a legnagyobb valószínűséggel most április nyolcadikán adódik az utolsó alkalom arra, hogy demokratikus módon leszavazzák az Orbán-rendszert.

Ugyanez volt a záró gondolata – csak éppen Márki-Zay Pétert, Hódmezővásárhely nemrég, ellenzéki összefogással megválasztott polgármesterét idézve – az ARD német köztévé minapi magyarországi beszámolójának. Eszerint Magyarországon vagy megbukik a kormány április nyolcadikán, vagy pedig a mai ellenzéki pártok – mivel nem töltötték be funkciójukat – át kell, hogy adják a helyüket újaknak. 

A volt Csehszlovákia két utódállama, a Cseh Köztársaság és Szlovákia a tekintélyuralommal flörtöl, Lengyelország és Magyarország által járt útra léphet – írja kommentárjában a londoni Financial Times, az európai döntéshozó körök mértékadó lapja.

A szerző, Dalibor Roháč, az American Enterprise Institute konzervatív washingtoni politikaelemző intézet kutatója leírja Robert Fico szlovák kormányfő minapi bukását, az ahhoz vezető utat, az újságíró-gyilkosságot, illetve kitér az országot behálózó korrupcióra, maffiaszerű viszonyokra. Prágára tekintve hasonló a kép, a csalással vádolt Andrej Babiš üzletember-miniszterelnök ügyeivel terhelve.

A Financial Times ismerteti a Világbank korrupció-felmérési adatait, amely szerint Szlovákia helyzete e szempontból sokkal rosszabb, mint a 2004-i EU-csatlakozáskor volt, és alig jobb, mint 1996-ban. Csehország még nagyobbat csúszott lefelé, az állapotok a korrupció szempontjából ma rosszabbak, mint 1996-ban. 

A lap figyelmeztet arra, hogy Magyar- és Lengyelországban – ha összevetjük a mostani cseh és szlovák összeférhetetlenségi, maffiakapcsolati ügyekkel –, viszonylag sokkal kisebb botrányok miatt omlott össze a centrum. Amikor a politikát oligarchák szűk csoportja ejti túszul, és amikor a jogrendszer a politikai kapcsolattól függően biztosít eltérő bánásmódot, és ha mindehhez járul a politikai pártpaletta széttöredezettsége, miként az most mind Csehországban, mind Szlovákiában megfigyelhető, hiszen több párt van a parlamentben, mint valaha, nos, az ilyen állapot tökéletes melegágya a politikai szélsőségességnek – írja a Financial Times. A kommentátor szerint ha csak e két ország politikai elitje nagyon gyorsan nem vált irányt, hamarosan megérik a helyzet náluk is, Európa szívében egy rút illiberális fordulatra.