Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2021. július 25. Az év 206. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738393. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Botrányos, ahogy az EU tétlenül szemléli Orbán cselekedeteit

Botrányos, ahogy az EU tétlenül szemléli Orbán cselekedeteit Botrányos, ahogy az EU tétlenül szemléli Orbán cselekedeteit Botrányos, ahogy az EU tétlenül szemléli Orbán cselekedeteit

Az előző nap legfontosabb magyar vonatkozású híre a külföldi médiában kétségkívül az osztrák Die Pressének már többször ismertetett jelentése volt arról, hogy a bezárja budapesti irodáját a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Intézete, amely Bécsben is fenntart egy irodát, valamint jelen van Európán belül Brüsszelben, Párizsban és Londonban. Az intézet a budapesti helyett Berlinben nyit irodát.

A Der Standard című bécsi lap az APA osztrák hírügynökség jelentését közli a témában. Eszerint „gyanítható”, hogy a döntés oka a magyar választási kampányban Orbán Viktor miniszterelnök által Soros ellen folytatott kampány, valamint az volt, hogy a támadások április nyolcadika után is folytatódtak, mégpedig a Figyelő című hetilap által az úgynevezett „Soros-zsoldosokról” közzétett listával. Az APA jelentését ismertető Der Standard megjegyzi, hogy a Figyelő listáján szerepel Anton Pelinka osztrák politikatudós is, aki a CEU-n oktat.

A The New York Times a Reuters hírügynökség beszámolóját vette át, amely kitér arra: Orbán, az általa „illiberális demokráciának” nevezett berendezkedés sajátos stílusú bajnoka régóta ellentétben áll a Soros által támogatott nem kormányzati szervezetek hálózatával, amelyek világszerte a liberális értékrendet hirdetik. A cikk megemlíti, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megállapítása szerint a magyar parlamenti választást az idegengyűlölő és megfélemlítő üzenetek jellemezték.

A Die Presse mai száma abban az értelemben is foglalkozik Magyarországgal, hogy „vendégkommentár” címszó alatt közli Perényi János bécsi magyar nagykövet véleménycikkét arról, hogy „honnan származik az Orbán Viktorral szembeni médiagyűlölet”. A válasz Perényi nagykövet szerint egyszerű: onnan, hogy 2010-i választási győzelme után a Fidesz új alkotmányt fogadott el (a magyar diplomata által kommunistának minősített, addig érvényben volt alkotmánnyal szemben), és ebben az új alkotmányban utalt Magyarország keresztény gyökereire, valamint férfi és nő kapcsolataként szólt a házasságról. Orbánt azért is gyűlölik – egészítette ki eszmefuttatását Perényi János –, mert 2015-ben az európai kormányfők közül egyedül neki volt bátorsága ténylegesen érvényesíteni a Dublin-III néven emlegetett menekültügyi előírásokat, és ezzel úgymond megvédte mind Magyarországot, mind Európát.

Megjegyzem, az egyébként konzervatív Die Presse hasábjain fórumot kapnak a legkülönfélébb nézetek. Így például a lap közli Leszek Balcerowicz lengyel gazdasági reformer cikkét is, amely hitet tesz a lengyel civil társadalom ellenálló képessége mellett, és egyúttal „botrányosnak” minősíti, hogy az Európai Unió tétlenül szemléli Orbán Viktor cselekedeteit.

Az EUObserver című brüsszeli uniós hírportál Kostadinka Kuneva bolgár származású görög baloldali európai parlamenti képviselő cikkét közli arról, hogy a radikális jobboldali populisták nem csupán Magyar- és Lengyelországban vannak hatalmon, illetve jutottak be az osztrák kormányba, hanem Bulgáriában is feltűntek. Magának a szófiai kormánynak is mutatkoznak aggasztó idegengyűlölő megnyilvánulásai, nemrégiben pedig szövetség jött létre a kormány egy része, az ellenzék egy része, valamint az egyház között a nők elleni erőszakkal szembeni fellépésről szóló isztambuli egyezmény ratifikálása ellen. Ezt a szövetséget a szélsőjobboldal kovácsolta össze, azzal a nyílt hazugsággal, hogy az egyezmény egy „harmadik nemet” hozna létre.

Az EUObserver szerzője felhívja a figyelmet arra is, hogy a „Riporterek Határok Nélkül” szervezet az uniós táblázat alján helyezi el Bulgáriát a sajtószabadság tekintetében. A szófiai kormányok gyakran figyelmen kívül hagyják az európai környezetvédelmi előírásokat. A nemrégiben végrehajtott igazságügyi reform ellenére pedig továbbra is nagy kihívás a korrupció és a szervezett bűnözés – állapítja meg Kostadinka Kuneva.

Végül néhány szót arról, hogy hosszú hallgatás után újra megszólalt David Cameron volt brit miniszterelnök, aki az EU-ból kilépés mellett döntő 2016-os brit népszavazás után mondott le hivataláról. Cameron Washingtonban találkozott újságírókkal egy tudományos igényű jelentés bemutatása kapcsán, amely „a törékeny államok demokráciájának a megerősítéséről” szól. A volt brit kormányfő szerint nem igaz, hogy veszélyben van a nyugati demokrácia, de újra fel kell fedezni annak vonzerejét. Cameron ugyanakkor – írja a Politico című amerikai lap – elismerte, hogy a nyugati modell visszaszorult egyes országokban. Így például a populista, nacionalista erők teret nyertek Magyarországon, Lengyelországban, valamint egyesek érvelése szerint az Egyesült Államokban is.