Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szerda van, 2021. december 1. Az év 335. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738522. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Becsengetés előtt túl az országhatáron (1.)

Becsengetés előtt túl az országhatáron (1.)
Infovilág

Nem egészen két hét múlva iskolakezdés Európa (és feltehetően a világ) legtöbb országában. Munkatársainkat, tudósítóinkat arra kértük, írják meg: miként történik náluk a beiskolázás, mi illeti meg „alanyi jogon” a kisdiákokat az állami oktatási, illetve az egyre szélesebb körben terjedő magániskolai rendszerben. Szerettük volna megtudni, mennyibe kerül a szülőknek gyermekük/gyermekeik beiskolázása, mennyi pénzzel kell számolniuk, ha mindazt megvásárolják, amit az iskola előír vagy tanácsosnak tart beszerezni. Mibe kerülnek az esetleges különórák, ha például nincsenek benne a „rendes” órarendben az idegennyelv-oktatás, a különféle szakkörök... (A nyitó képen: Bernd Settnik/dpa-Zentralbild/ZB felvétele egy berlini elemi iskolában készült.)

Az idegennyelv-oktatás már azért is különösen érdekes, mert a külföldre költözött sok százezer magyar gyermekei általában alapos, a tanuláshoz elengedhetetlen színvonalú német, angol, francia, holland, svéd, norvég, olasz stb. nyelvtudás nélkül kezdik a tanévet. Mit tesznek a befogadó országok a magyar (és más nemzetiségű) migránsgyerekek felzárkóztatásáért?

Fizetni kell-e ezért az oktatásért, vagy az állam fizeti? Juttat-e a helyi, tartományi, országos költségvetés pénzt a tankönyvekre, tanszerekre? Kell-e vinniük a gyerekeknek szalvétát, vécépapírt az iskolába, és a többi között elvárják-e a szülőktől, hogy részt vegyenek az iskola, az osztálytermek kitakarításában, kifestésében?

Általában mennyi tandíjat kell fizetni havonta a magániskolákban? Benne van-e ebben az összegben az étkeztetés (tízórai, ebéd, uzsonna)? Van-e ingyenes/jutányos étkezés az állami iskolákban? Ki fedezi az iskolai kirándulások költségeit? Ha a szülő, általában mennyit kérhetnek a szervező iskolák személyenként?

Elegendő-e a családi pótlék (ha van) a beiskolázási kiadások fedezetére? Kapnak-e – rászorultsági alapon – segítséget a családok a helyi önkormányzatoktól, netán a központi költségvetésből?

Fényévekre a poroszos iskolarendszertől

A berlini iskolarendszerről az évtizedek óta Németországban (kezdetben Nyugat-Berlinben) élő, a budapesti Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen külkereskedőként végzett Pompéry Judit (a képen) összefoglalóját adjuk közre. (Az illusztrációk forrása a „Der Tagesspiegel" berlini napilap iskolai-oktatási ügyekkel foglalkozó cikkei a 2015-18 közötti időszakból.)

Bevezető érdekesség: az egységesnek nem mondható német iskolarendszer mindenképpen közös vonása, hogy a hathetes nyári nagyszünet a június-szeptemberi három hónapos intervallumon belül tartományonként más és más időpontban kezdődik. Mindez – ellentétben a francia rendszerrel – azért, hogy a 80 milliós ország iskoláskorú gyerekes családjai ne egyszerre menjenek nyaralni. Ennek következménye, hogy a repülőjegyek, átalánydíjas nyaralások ára a tartományi szünethez igazodik. (Akkor a legdrágább, amikor a tanévet tekintve ez a vevőkör nyaralni kényszerül.) Sokan rájöttek, hogy kedvezményesebben utazhatnak, ha előbb indulnak vagy később jönnek vissza.

Újságtéma az idén, hogy az iskolák nem fogadják el az átlátszó indokolású szülői igazolást. Ha mégis kiveszik a szülők a gyereket az iskolából, annak büntetőjogi következményei lehetnek. Mivel nincs egységes rendszer, a következők elsősorban Berlinre és részben Brandenburg tartományra vonatkoznak.

Informatikaóra egy berlini iskolában. Kép: Doris Spiekermann-Klaas.

Emlékeim szerint a beiskolázás nem okoz akkora anyagi gondot, mint Magyarországon. Berlinben változatlan a tartományi oktatásügyi törvény előírása, amely szerint az iskolához szükséges eszközök ingyenesek (Schulmittelfreiheit). Vagyis a könyveket, munkafüzeteket az év elején a diákok ingyen kapják az iskolában. Ha a tanár ezekkel nem elégszik meg és kiegészítő – vagy más – tananyagra (is) igényt tart, akkor a szükséges ismeretanyagokat az iskola fénymásolóján sokszorosítja.

A tornazsák tartalmát persze itt is a szülőknek kell megvenni, az írószer, iskolatáska stb. magánberuházás. Utóbbi kerülhet manapság kb. 60–200 €-ba attól függően, hogy mekkora flancot akar – vagy enged(het) meg magának – a család. Iskolaköpeny nincs, egyenruha csak néhány magániskolában kötelező.

Maga az oktatás az állami vagy városi iskolákban ingyenes. Szintén ingyenesek az egyházi és egyes alapítványi, illetve idegennyelvű iskolák mint pl. a berlini Francia Gimnázium (lányunk ott végzett), John-F.-Kennedy-Schule stb. Az ingyenesség nem vonatkozik az osztálykirándulásra és általában az iskolaépületen kívül zajló programokra.

Felújításra váró iskola Berlinben (kép: Stefan Schaubitzer/dpa)

Tipikus különórák: képzőművészeti szakkör (festés, agyagozás), hangszeres zeneóra, idegennyelv (többnyire migráns-hátterűek esetében a származási nyelv, illetve friss migránsoknál német mint idegen nyelv), bármilyen sportág, lányoknak 11–14 éves korban a lovaglás. A szakkörök ritkán az iskolában, gyakrabban valamilyen kulturális szervezet, zeneiskola, Volkshochschule keretében zajlanak. Ha ezek állami/városi intézmények, akkor a tandíj inkább szimbolikus: félévenként 40–80 €. A sportszervezetek tagsági díja is kimondottan alacsony. A lovaglás drágább hobbi. Ha friss bevándorlókról van szó, az állam érdekelt az integrációban, ezért a bevándorló státuszának függvényében kötelező a nyelvtanfolyam, ami ingyenes. A különböző fokozatok végén vizsgát tesz az érintett. Ha nem látogatja a tanfolyamot vagy nem tudja letenni a vizsgát, akkor az a felnőttek esetében egyéb szociális juttatások megvonásával jár. Az iskolák pedig – hol jobban, hol kevésbé – igyekeznek ingyenes különórákkal segíteni a gyerekeket, hogy elérjék az osztályuk színvonalához szükséges nyelvtudást. A tapasztalat azt mutatja, hogy a gyerekek általában könnyebben és gyorsabban sajátítják el a befogadó nyelvet, mint szüleik.

Felújításra váró iskolai vizeblokk Berlinben (kép: Kai-Uwe Heinrich)

Az iskolák fizikai, higiéniai állapota különböző. Arról nem tudok, hogy tisztítószer vagy vécépapír hiány lenne. Sem a diákokat, sem a szülőket nem kötelezi az intézmény takarításra. Viszont gyakran kevés a pénz a szükséges renoválások, javítások elvégzésére. A szanálási munkákat a szenátus néhány éves eltolódással, mégis csak elvégezteti. Az iskolaépületek szanálása, az iskolakezdéskor még folytatódó építkezések, valamint a tanárhiány napi téma a berlini újságokban.

Sokkal nagyobb probléma a tanárhiány: Esetenként emiatt a berlini elemistáknak akár 7 órával is rövidebb lehet az iskolai hetük, mint pl. a hasonló korúaknál Hamburgban. A berlini szenátus különféle módokon törekszik megoldani a problémát: nyugdíjas pedagógusok visszahívásával, gyakrabban fiatal, de még nem végzettek alkalmazása már a referendárium (=kötelező gyakornoki év az elméleti képzés végén) idején, illetve nem pedagógus, de megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezők (Quereinsteiger) felvételével.

Noha évek óta vitatkoznak rajta, de az állami iskolák egyelőre még nem egész naposak. Holott kívánatos lenne itt is bevezetni a franciáknál jól bevált gyakorlatot, aminek egyik legfőbb akadálya az említett tanárhiány. Ha mindkét szülő dolgozik, akkor a gyerek jogosult igénybe venni a napközit (Hort), ahol ebédet is kap. Ez inkább „gyerekmegőrző”, semmint oktató jellegű foglalkozás. A leckét a gyerekek többnyire otthon írják meg, mert a napközi körülményei erre alkalmatlanok. A napközi csak az elemi első négy osztályára van előirányozva. Költségek: fizetésfüggő, átlagosan havi 150-400 € között.

Iskolája válogatja, de a középiskolákban többnyire van menzalehetőség, ami természetesen nem Ritz szállodai minőség, de ehető és megfizethető. (napi 4-6 €).

Berlinben hat egész napos és/vagy bentlakásos magániskola működik különböző súlypontokkal. Néhány példa:

  • Az 1922-ben reformpedagógiai intézménynek indult Schulfarm Scharfenberg (jobb oldali kép, az intézet honlapjáról) a Tegeli-tó egyik szigetén van festői környezetben. Súlypont az ökológia, saját kertészet, vízi sport és idegen nyelvek. Szellemiségének lényege az önállóan gondolkodó, a demokrácia szabályait ismerő és gyakorló, felelősséggel rendelkező, fiatalok nevelése.
    Költségek: az iskola ingyenes, internátus étkezéssel együtt ca. 500 €. Az iskolának van pártoló (alumni) baráti köre.
  • A Königin-Luise-Stiftung általános, majd továbbvezető iskola; a 860 diákból 56 bentlakó. Súlypont: szociális magatartás és tanulás, városi programok, külföldi partnerkapcsolatok, szakkörök (színház, zene, sport). Idegen nyelvek: angol, francia, spanyol, latin.
    Költségek: internátus: 1700,- €/hó
    bejáróknak: jövedelemarányos, havonta legföljebb 350 euró.
  • Berlin Brandenburg International School. Angol nyelvű oktatás a francia–angol iskolarendszereket összeházasítva. Költségek: iskola havi 1400–1500 €, internátus 1600 €. Ez az intézmény feltételezhetően piaci alapon működik.

Ha már költségekről beszélünk, megemlítendő, hogy a családi pótlék az 1. és 2. gyerek után 194 €, a 3. után 200 € és a negyediktől minden további gyerek után 225 € havonta. Jár még továbbá a gyerekek után éves adókedvezmény – az idén 7428 €. Hogy ez mennyit hoz egy-egy családnak a konyhára, az az összjövedelem és a progresszív adókulcs függvénye. Egy tény: pusztán a családi pótlékból egy gyereket sem lehet eltartani, felnevelni. Ha csak a beiskolázási költségeket tekintjük, akkor azokra elegendő.

A drezdai Hans Erlwein Gimnázium, Szászország 1914-ben alapított, kiemelkedően rangos oktatási intézménye. (Kép: www.airclip.de)

(Holnap a bécsi iskolarendszerről olvashatnak kolléganőnknek az osztrák fővárosban élő lányának, Látki Ritának az információi és a városháza külföldet tájékoztató sajtóirodája, az EuroComm PR információi alapján.)