Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2021. augusztus 5. Az év 217. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738404. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Egy év után senkit sem vontak felelősségre a rohingyák elleni etnikai tisztogatás miatt

Egy év után senkit sem vontak felelősségre a rohingyák elleni etnikai tisztogatás miatt Egy év után senkit sem vontak felelősségre a rohingyák elleni etnikai tisztogatás miatt Egy év után senkit sem vontak felelősségre a rohingyák elleni etnikai tisztogatás miatt

A világ vezetőinek tétlensége miatt az emberiesség elleni bűncselekményeket elkövető mianmari katonák továbbra is szabadok. Egy éve kezdődött a mianmari hatóságoknak a rohingyák elleni újabb borzalmas bosszúhadjárata.

Bina Bala tanú (Kép: Andrew Stanbridge/Amnesty International)

Több mint 700 ezer rohingya nő, férfi és gyerek menekült el Arakán állam északi részéből a szomszédos Bangladesbe 2017. augusztus 25-ét követően, miután a mianmari biztonsági erők előre kitervelt bosszúhadjáratba kezdtek a rohingya falvak lakói ellen. A megtorló akciókra azután került sor, hogy az Arakán Rohingya Felszabadítási Hadsereg (ARSA) támadásokat hajtott végre mianmari katonai ellenőrzőpontok ellen.

Az Amnesty International részletesen dokumentálta, hogy miként csapott át etnikai tisztogatásba a kezdeti katonai megszállás. A mianmari hatóságok a többi között rohingyák lakta falvakat gyújtottak fel, taposóaknákat telepítettek a határra, gyilkoltak, nőket erőszakoltak és kínoztak meg, éheztették és kitelepítették az embereket. Az általuk elkövetettek emberiesség elleni bűncselekményeknek minősülnek.

„Szégyenletes a mai évforduló. A nemzetközi közösség továbbra sem volt képes felelősségre vonni az emberiesség elleni bűncselekményeket elkövetőket, ami azt az üzenetet küldi Mianmarba, hogy a bűnösöknek nem csupán a büntetéstől nem kell tartaniuk, de nyugodtan elkövethetnek újabb borzalmakat. Nem hagyhatjuk, hogy ez így legyen” – mondta Tirana Hassan, az Amnesty International krízisekkel foglalkozó igazgatója.

„Egy év telt el, rohingya férfiak, nők és gyerekek, menekültek százezrei várakoznak bangladesi menekülttáborokban. Amíg az üldözőik szabad lábon vannak, semmi esély rá, hogy a menekültek biztonságban és szabad akaratukból hazatérhessenek.”

Júniusban az ENSZ és a mianmari kormány aláírt egy egyetértési megállapodást, amely a tervek szerint az „első lépés” a rohingya menekültek hazaküldésének folyamatában. Bár egy végleges közeli vázlat kiszivárgott, a megállapodás végső változatát nem hozták nyilvánosságra.

Alapvető reformokra van szükség, hogy a rohingyák később visszatérhessenek az otthonukba. Az Amnesty és több más szervezet is részletesen dokumentálta a rohingyák elleni rendszer szintű diszkriminációt és szegregációt az élet minden területén, amelyek összességében vezettekaz apartheid rezsim kialakulásához.

„Nem megoldás, ha a rohingyák a túlzsúfolt bangladesi táborokból hazamennek a szabadtéri börtönként működő Arakán államba. A nemzetközi közösségnek rá kell vennie a mianmari hatóságokat, hogy felszámolják az apartheid rendszert, és engedjék végre a rohingyáknak és a többi etnikai kisebbségnek, hogy állampolgárok legyenek és szabadon mozoghassanak” – mondta Tirana Hassan.

A közeli jövőben az ENSZ mianmari missziója nyilvánosságra hozza a jelentését, amely további fontos bizonyítékokkal támaszthatja alá a mianmari hatóságok által a rohingyák és a Kacsin, illetve Shan állam északi részén élő más etnikai kisebbségek ellen elkövetett emberiesség elleni bűncselekményeket. Ezeken a területeken az Amnesty jelentései szerint háborús bűncselekményeket követtek el a hatóságok, és továbbra is folyamatosak a civilek elleni jogsértések.

Mindkét térségben a hatóságok akadályozzák a humanitárius segélyek célba jutását, ami rettenetes következményekkel van a polgári lakosságra nézve.

„A politikai akarat hiányzik, nem a bizonyíték. Ez a magyarázat arra, hogy a nemzetközi közösség miért nem tesz semmit. Tagadhatatlan, hogy emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el a rohingyák ellen. Miközben a nemzetközi közösség tétovázik, bizonyítékok tűnhetnek el vagy semmisülhetnek meg” – mondta Tirana Hassan.

Nemzetközi nyomásra május végén a mianmari hatóságok független vizsgálóbizottság felállítását jelentették be, amelynek a feladata az Arakán állam területén elkövetett jogsértések feltárása. Az eddigi hasonló bizottságok csak arra voltak jók, hogy elkenjék a katonaság által elkövetett atrocitásokat. A hónap elején a bizottság elnöke azt mondta, hogy nem „fognak ujjal mutogatni”, nem fognak senkit „hibáztatni” vagy „felelősként megnevezni” – vagyis minden jel arra mutat, hogy ez a vizsgálóbizottság sem lesz jobb az elődeinél.

„Nem szabad engedni, hogy a hatóságok a vizsgálóbizottság segítségével a szőnyeg alá söpörjék a rohingyák ellen elkövetett rémtetteket. Láttuk, hogy ez miként működik, világos, hogy csak az időt akarják húzni, hogy a világ elfeledkezzen az egészről” – mondta Tirana Hassan.

Júniusi jelentésében az Amnesty 13 olyan személyt nevezett meg, köztük Min Aung Hlaing tábornokot, a mianmari fegyveres erők főparancsnokát, aki kulcsfontosságú szereplője a rohingyák elleni atrocitásoknak.

Tirana Hassan elmndta: konkrét javaslatokat tettek arra, miként lehetne ezeket az embereket felelősségre vonni – például ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa a Nemzetközi Büntetőbírósághoz fordul és felállít egy olyan nemzetközi mechanizmust, amelynek a feladata a bizonyítékok gyűjtése és megőrzése a jövőbeni eljárásokhoz.

Bár az EU, Kanada és az Egyesült Államok a múlt hónapokban néhány elkövetővel szemben szankciókat léptetett életbe, ennél sokra többre van szükség az ENSZ részéről a felelősségre vonás megkezdéséhez.

„Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa és a Közgyűlés jövő hónapi ülésekor erős és határozott lépésre van szükség, hogy igazságot szolgáltathassanak végre a rohingyák és a többi üldözött etnikai kisebbség számára. A Biztonsági Tanácsnak haladéktalanul a Nemzetközi Büntetőbírósághoz kell fordulnia, a vétó felvetése egyes országok részéről nem lehet indok a tétlenségre. Nem szabad ezt a pillanatot is veszni hagyni” – mondta Tirana Hassan.