Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szerda van, 2022. augusztus 17. Az év 229. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738781. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Strasbourgban hamarosan üt az igazság órája Orbán számára

Strasbourgban hamarosan üt az igazság órája Orbán számára Strasbourgban hamarosan üt az igazság órája Orbán számára Strasbourgban hamarosan üt az igazság órája Orbán számára

Egy befolyásos német Európa-politikus szerint ezúttal valószínűleg a néppárti tagság sem húzza ki a bajból a magyar miniszterelnököt. A környezetvédők strasbourgi csoportjának társelnöke arra figyelmezteti a konzervatívokat, hogy határolódjanak el a magyar kormánytól, ha nem akarnak visszaesni jövőre az EP-választáson. Ha ma a Svéddemokraták futnak be a választáson, az felbátorítja Orbánt és a hasonszőrűeket.                 

A német konzervatívok legtekintélyesebb EP-képviselője úgy látja, hogy Orbán Viktor a jövő szerdán semmilyen belátásra nem számíthat Strasbourgban, így egyre közeleg, hogy jogállami eljárás induljon a magyar kormány ellen – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Elmar Brok szerint ezen semmit sem változtat, hogy a Fidesz az Európai Néppárt tagja, mert még ez a státusz sem teszi lehetővé, hogy bármilyen engedményt kapjon. Az újság rámutat, hogy a bírálók szerint a miniszterelnök korlátozza a véleményszabadságot, akadályozza az igazságszolgáltatás, valamint a civil társadalom tevékenységét és megsérti a kisebbségek, illetve a menekültek jogait.

A zöldek strasbourgi társelnöke reméli, hogy Juncker a jövő héten, az unió helyzetéről tartandó értékelésében kitér a magyar, a lengyel, sőt esetleg a román jogállam helyzetére is, mert hogy itt jelenleg alapkérdésről van szó – tudósít az Euractiv. Ska Keller rámutatott: az EU a demokráciára épül, és az veszélyben van több tagállamban is. Nagy kérdés, hogy Európa miként reagáljon rá. A politikus külön is roppant izgalmasnak nevezte, hogy a konzervatívok miként voksolnak majd a Magyarországról szóló jelentés ügyében. Reméli, hogy a Bizottság vezetője kritikus lesz Orbánnal, hiszen neki a tisztségéből következően a közös jogot és értékeket kell védelmeznie. Márpedig a magyar kormányfő megszegi azokat.

Keller úgy érzékeli, hogy mind inkább kiszivárog: az európai konzervatívok mennyire dühösek a magyar miniszterelnökre. Mint mondta, valóban itt az ideje, hogy tisztázzák a viszonyukat vele. Ha nem teszik, abból gondok lesznek az EP-választás kampányában, hiszen a választóik felteszik nekik a kérdést, hogy miként közösködhetnek olyasvalakivel, mint Orbán? Továbbá ha Weber a jogállami eljárás megindítása ellen szavaz, akkor onnantól kezdve aligha képes meggyőzni bárkit a középbalon, hogy támogassa a Bizottság elnöki teendőiért folyó versenyben. A kellő többség még messze van számára, ráadásul nem zárta ki, hogy nem pályázik a szélsőjobb voksaira. Pedig a zöld EP-képviselő szerint a konzervatívoknak rá kellene döbbenniük, mennyit veszítenek, ha egyre jobbra tolódnak.

Egy svéd jobboldali képviselő arra figyelmeztet, hogy országában a mai választás tétje valójában nem a migráció, hanem az EU – írja a Politico –, és ha a szélsőségesek futnak be, az felbátorítja populista barátaikat a magyaroknál, lengyeleknél, cseheknél, olaszoknál és briteknél. Anna Maria Bildt, aki nemrégiben Fidesz-körökben felháborodást keltett, mert nyilvánosan követelte, hogy rakják ki a pártot az európai konzervatív pártcsaládból, megállapítja, hogy ezúttal nem a jobb- és baloldal küzd egymással, az ország válaszúthoz érkezett. A kérdés az, hogy marad-e a nyílt társadalom. A közbeszédet napjainkban a szélsőjobbos Svéddemokraták szabják meg, és ők azt hajtogatják, hogy a migránsoknak haza kell menniük. Láthatólag az emberek érzelmeire játszanak, megoldást persze nem kínálnak.

Valójában Svédországban már nincs menekültválság, az idegenek beilleszkedésével van baj. A kormány a támogatásokra összpontosít, nem az álláshelyek teremtésére, ugyanakkor elhanyagolja a törvények betartatását. Emiatt elhanyagolt külvárosi részek alakultak ki, fellángolt a feszültség. A jobboldal hívei meg akarják büntetni a hatalmat a nyugtalanságért, de ez veszélyes. A választás képes megbénítani a politikai rendszert, jelen állás szerint a szélsőségesek nélkül szinte lehetetlen kormányt alakítani. Igen fontos, hogy Svéddemokraták ki akarják léptetni az országot az unióból, miközben a GDP csaknem 40%-a az európai kivitelnek köszönhető.

De az embereknek fogalmuk sincs arról, mennyire fontos az integráció, természetesnek veszik a liberális demokráciát, a békét. Azonkívül a törvénytisztelő svédek, akik nettó befizetők a közösségben, úgy érzik, hogy becsapják őket, amikor más államok nem hajlandók átvenni a menedékkérők rájuk eső részét. Azonban idáig a szélsőségesek megnyerték a kommunikációs csatát. Itt az ideje Európa hívei kiálljanak az EU-ért, mert vagy mernek harcolni az értékekért és a tagság előnyeiért, vagy tűrik, hogy a populisták lerombolják a rendszert.

A német közszolgálati média, a Deutsche Welle arról ír a „Keleti ígéret, nyugati önhittség” című cikkben, hogy az új tagállamokban mások az emberek, mint Nyugaton. Realisták, számukra az idealizmus a pokol kapujával egyenlő. A szerző, Boris Kálnoky, a Die Welt magyarországi tudósítója, úgy véli a szászországi események után, hogy Németországban a keletnémet ugyanolyan pejoratív szó lett, mint a kelet-európai. Mert az ottani népek különböznek tőlük, és ez baj, mert mindenkinek olyannak kell lennie, mint a Wessik. A szemükben a keletiek szellemileg és erkölcsileg visszamaradottak, ostobák vagy gonoszok, vagy a mind a kettő egyszerre. A tekintélyelvűség rasszista és idegengyűlölő rabszolgái, tőlük idegen a demokrácia. Még sokat kell tanulniuk, amíg annyira felvilágosultak lesznek, mint egy sor írás szerzői. Továbbá feltehetőleg azért vannak tele gyűlölettel, mert nem dolgozták fel a múltat és mentálisan még mindig a kommunizmusnál, netán a fasizmusnál tartanak.

Hasonló vita zajlik Magyarországon is: miért annyira vakok ideológiailag a nyugatiak, hogy nem látják a fától az erdőt? A korábbi keleti tömbben az emberek más körülmények között nőttek fel. Mindig is tudták, hogy a sajtó és a politika hazudik, hiszen diktatúrában éltek. Ezért ösztönösen gyanakvóak a médiával és a kormánnyal szemben. Nem arról van szó, hogy engedelmesek a hatalom iránt, csak elfogadják azt, mert nem akarnak bajt. A gond ott kezdődik, amikor egy párt elfogadhatatlan módon irányítja az országot. Pl. ha több százezer menekült özönlik be az országba. Nos, akkor az elégedetlenség akár a robbanásig fokozódhat. Az embereknek megvan a saját véleményük a valóságról, nincs szükségük fentről érkező magyarázatokra. És könnyen a migránsokat teszik felelőssé a problémákért, még akkor is, ha azok többsége rendes, jóravaló.

A nyugatiak ezzel szemben a beléjük nevelt eszményeken át látják a világot, nekik az  „értékek” a fontosak. Ugyanakkor Keleten az emberek nem gondolják, hogy egyenlők volnának. A politika számukra nem a szolidaritásról szól, hanem a hatalomért és érdekekért vívott küzdelemről. Azt mondják, a sekélyes közhelyeket már ismerik a szocializmusból.