Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2021. augusztus 5. Az év 217. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738404. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbán a magyar polgári oldal belső ellenzékét is támadja

Orbán a magyar polgári oldal belső ellenzékét is támadja Orbán a magyar polgári oldal belső ellenzékét is támadja Orbán a magyar polgári oldal belső ellenzékét is támadja

Sargentini szerint az Európai Parlament kénytelen lesz záros határidőn belül határozni a magyar kormány elleni eljárásról, mert az ügy túl nagy teher lenne a Néppártnak az EP-választások előtt, ha nem történik semmi. Európa, ébredj, mert jönnek a populisták! Strasbourgi szavazás: kifordítom, befordítom, mégsem bunda a bunda. Olaszország a fasizmus egyik válfaját veszi elő, Bannon viszont hiába korteskedik Európában.

Judith Sargentini úgy látja, hogy a magyar kormánnyal nem lehet tárgyalni, nem lehet tőle várni a kifogásolt törvények módosítását, így most az Európai Tanácsnak kell lépnie, miután az EP jóváhagyta a jogállami eljárás megindítását – írja az osztrák Die Presse. A holland zöld képviselő, akinek az összefoglalója alapján a képviselők kétharmados többséggel határozták el a szankciót, úgy ítéli meg, hogy az Európai Néppárt számára a Fidesz tagsága folytán napról napra nagyobb gond ez az ügy, ugyanis főleg az EPP-nek nem érdeke, hogy az európai választási kampányban ezzel a kérdéssel kelljen foglalkoznia, ezért a Tanács kénytelen lesz hamarosan dönteni.

Ám hogy az eljárás miként folytatódik, azt a politikus nem tudja megmondani, mert nincs határidő. Azonkívül az alapszerződés megalkotásakor senki sem gondolta, hogy majd egyszerre két tagállamot is felelősségre kívánnak vonni, ám ez esetben azok kölcsönösen meg tudják akadályozni, hogy a Tanács elmarasztalja a másikat. Sargentini szerint az is gond, hogy a kormányok nem szokták egymást bírálni. Azt azonban visszautasítja, hogy a jelentés bármiféle pontatlanságot tartalmazna. Mint mondja, ilyesmit csak a magyar kormány állít, de arra nem érdemes hallgatni.

Nyolc európai középbal politikai vezető közös nyilatkozatban sürgeti, hogy találják ki újra Európát, mert annak meg kell valósítania az ígéreteit és túl kell lépnie a megosztottságon, hiszen az Orbánok, Le Penek és Salvinik nem kínálnak semmit azon, túl, hogy az EU-t okolják minden bajért – írja a The Guardian. Ám itt megoldások szükségesek. Az aláírók, köztük a francia kormánypárt első embere, a máltai miniszterelnök és az európai liberálisok strasbourgi frakciófőnöke a békét, szabadságot, jólétet és szolidaritást tekintik alapelvnek. Azért tartják elengedhetetlennek a cselekvést, mert különben bukik az európai terv. És ami még rosszabb: nacionalista-populista erők fojtják meg, amelyek számára az unió felszámolandó történelmi anomáliát jelent. Csakhogy Salvini nem a gondokkal foglalkozik, hanem tömeges tisztogatásról beszél. Az AfD meg akar szabadulni az iszlámtól, Le Pen az EU végét szorgalmazza.

Az igazságszolgáltatás és az ellenzék elhallgattatása helyett minden elemében tiszteletben kell tartani a jogállamot és a demokratikus intézményeket. Olyan szuverén Európát kell teremteni, amelyik képes hatékonyan fellépni olyan területeken, ahol arra a nemzetállamok nem képesek: a többi közt gazdasági és pénzpolitikában, a biztonság és a védelem ügyeiben, a környezetvédelemben és a bevándorlásban.

Ehhez a levélírók készek meghaladni a jelenlegi pártkereteket, hajlandók együttműködni bárkivel, akinek fontos az EU. Rámutatnak: a kontinensnek 8 hónapja van, hogy felébredjen, mert akkor lesznek az EP-választások.

A The Independent szerint az olasz belügyminiszter nevetségessé tette országát; a produkción már csak Trump tesz túl, ám Európa többi része sem jobb. Salvini ezzel együtt szégyellheti magát, mert a civilizáció helyett a barbárság felé viszi országát, a kontinens a fasizmus egy formájához tér vissza. A kommentár drámainak és nem túl diplomatikusnak nevezi, hogy a francia elnök két napja kijelentette: Olaszország úgy döntött, hogy nem tartja meg a nemzetközi jogot, különösen a tengeri jog emberbaráti előírásait.

Macron nyilatkozata azonban tükrözi a rendkívüli körülményeket, hiszen az olasz politikus nem hajlandó felelősséget vállalni, mossa kezeit, durva és kőszívű, nem hajlandó segíteni a bajba jutott menekülteknek.

Az olaszoknak fenntartás nélkül teljesíteniük kellene erkölcsi kötelességüket, minden más csak utána jön. Bár az igaz, hogy Franciaország és Európa is kibújik a felelősség alól. Ily módon a migrációs válság továbbra is kettészakítja az EU-t. Ám amikor nincs politikai vezetés az unióban, a határok pedig szellősek, az csak a szélsőséges pártoknak jó. Egyre erősebbek, sokfelé képesek megakadályozni a stabil kormányzást. Ördögi kör alakul ki. Egyes helyeken ezek a szélsőséges erők már hatalomra is jutottak, így a magyaroknál, lengyeleknél, cseheknél és az olaszoknál. A bajok azért hatalmasodnak el, mert a kormányok úgy viselkednek, mint Pontius Pilátus. A történelem nem kedvezően fog emlékezni rájuk.

A bajkeverő Steve Bannonnak nincsenek partnerei Kelet-Európában, hiába hirdette meg mozgalmát – állapítja meg a Deutsche Welle német közszolgálati rádió. Különösen a szélsőjobbos kormányok részéről nagy a csend. Még Magyarországon sem zajlott vita a kezdeményezésről, sem a sajtóban, sem hivatalos szinten. A Helsinkiben lezajlott Trump–Putyin-találkozó óta a jelek szerint a térség jobboldali nacionalistái távolságot tartanak a hasonló amerikai erőktől, és ez különösen igaz Lengyelországra. 

Orbán pedig azt a benyomást kelti, hogy a szolidaritást neki magának kell tető alá hoznia Le Pennel és elsősorban Salvinival. Ám ha odaállna olyasvalaki mellé, mint Bannon, akkor az inkább kedvezőtlenül hatna a cél elérésére. De az is lehet, hogy a kapcsolatok egyáltalán nem annyira intenzívek a tengerentúli ideológussal, mint ahogyan azt sokan gondolják.

Magyar részről az összekötő: Schmidt Mária, aki a hírek szerint 20 ezer eurót fizetett májusban Bannonnak egy előadásért – az adófizetők pénzéből. Egyes források úgy tudják, hogy a szálakat igazából Gorka Sebestyén mozgatja. Az ugyanakkor nem világos, hogy bárki adott-e már anyagi támogatást a Bannon-féle Mozgalomnak. Nem kizárt, hogy a zászlósfigura éppen azért hajt annyira a nyilvánosságra, mert ily módon is igyekszik szponzorokat találni. Viszont Orbán sokkal fontosabb színpadon hirdethette szélsőséges, populista, illiberális politikáját, amikor jó két hete felszólalt az Európai Parlamentben.

A magyar ellenzék teljesen impotens, így egyáltalán nem veszélyes Orbán Viktorra – állapítja meg a német konzervatív Die Welt –, aki még a kormánnyal szembeni sajtót is fenntart, lásd a Népszava állami hirdetéseit, ám közben egyre inkább a konzervatívokat, tehát saját táborát veszi célba. A hatalom amúgy azért támogatja a lapot, mert így bizonyítani tudja, hogy van sajtószabadság, de az nem árthat neki, annyira biztosan ül a trónján. 

Az igazi médiaháború a jobboldalon zajlik, a liberális konzervatív politikusok és értelmiségiek ellen, akik mernek független módon gondolkodni és nem Orbánhoz, hanem a polgári elvekhez igazodnak. Most éppen a voltaképpen lojálisnak számító Századvég került sorra. De hát megjelent benne Bod Péter Ákos cikke, pedig a szerző minden, csak nem baloldali. Csakhogy az írás pont arról szólt, amivel a magyar gazdaságpolitikát nyolc éve vádolják, hogy tudniillik: ha cégek a versenyképesség helyett az állami megbízásokra összpontosítanak, az rontja a hatékonyságot és árt a demokráciának.

A liberális konzervatívok mára egyfajta belső ellenzékké váltak a polgári oldalon belül. Sokan közülük elfordultak Orbántól, mert az a szemükben sem nem jobboldali, sem nem polgári. A politikust azonban a kisebb rossznak tartják a baloldalhoz képest. Viszont zárt ajtók mögött, egymás közt nagyon is háborognak, pl. azon, hogy a rendszer nem ösztönzi a fiatalokat, inkább engedelmességre és igazodásra neveli őket.

Ám ezek a körök még kevésbé ártanak a rezsimnek, mint az ellenzék. Nem szerveződnek pártba, kevesen vannak, és az ország nagy része nem úgy gondolkodik, mint ők. Mégis ellenük irányul az offenzíva. Orbán ugyanis  tudja, hogy egy nap csakis egy jobboldali erő válthatja le, és a liberális konzervatívokban megvan hozzá a potenciál. A hatalomváltás csak úgy lenne lehetséges, ha a Fideszen belül új irányt választanának, éppen a liberális konzervatívok hatására. Ám ilyenek még nemigen vannak a pártban, és hangjuk és egyre gyengébb a nyilvánosságban.

A francia Libération szerint a magyar kormány és a szélsőjobb minden állítása ellenére nem volt semmi jogi trükk, amikor az Európai Parlament kezdeményezte Magyarország ellen a jogállami eljárást. Kovács Zoltán egyenesen azt írta a twitteren, hogy az országot ostorozó bevándorláspárti képviselők megszegték a jogállamot, hogy keresztül tudják vinni a javaslatot, merthogy a tartózkodásokat is be kellett volna számítani, és akkor nincs meg a kétharmad a 7-es paragrafus lehívásához. Csakhogy az Európai Parlament már sokszor járt el úgy, hogy csak az „igen” és a „nem” voksokat vette figyelembe – kétharmados ügyekben. Ugyanerre az álláspontra helyezkedett az EP jogi szolgálata is a szavazás előtt kiadott véleményében. Vagyis nem történt csalás, a tartózkodásokat nem szokták elkönyvelni ilyen esetekben.

A Nyugattal ellentétben Kelet-Európában egyre kevesebb a munkaerő és ez növeli a béreket a magyaroknál, lengyeleknél, cseheknél. Ennek bizonyságául idézi a The Wall Street Journal tudósítása a pesti Kárpátia étterem vezetőjét, Niklai Ákost, aki az utóbbi három évben összesen 60%-kal emelte az alkalmazottak keresetét, mégis küszködik, hogy megtartsa a személyzetet. Sőt, emberhiány miatt vasárnap nem is tud ebédet kínálni. Az OECD szakértője szerint ez esetben nagyon is jól tetten érthető a gazdasági mechanizmus, mármint ha szűkül a munkaerőpiac, akkor az nyomást eredményez az árak oldalán.

Ebből az következik, hogy sok olyan vezető a térségben, aki pedig szigorúan korlátozni szeretné a bevándorlást, kénytelen beengedni több utánpótlást külföldről. Lengyelországban a nagy cégek 40%-a panaszkodik arra, hogy nincs elég ember, és emiatt kénytelen korlátozni a termelést. Ugyanennyi Ukrajnából gondoskodik munkáskézről. A hiány alapvető oka, hogy nagyon sokan Nyugatra vándoroltak ki a jobb fizetések miatt. Viszont a jelenlegi helyzet hat a növekedési kilátásokra is.

A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.