Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szerda van, 2021. július 28. Az év 209. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738396. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Magyaroknak is üzent a német államfő: „a demokrácia vagy liberális, vagy nem demokrácia”

Magyaroknak is üzent a német államfő: „a demokrácia vagy liberális, vagy nem demokrácia” Magyaroknak is üzent a német államfő: „a demokrácia vagy liberális, vagy nem demokrácia” Magyaroknak is üzent a német államfő: „a demokrácia vagy liberális, vagy nem demokrácia”

Bátorság, polgárok! – ezzel a címmel közli a Münchenben megjelenő Süddeutsche Zeitung Wolfgang Thiersének, a Bundestag volt elnökének a kommentárját arról, hogy Németország keleti részét meg kell óvni a jobbra sodródástól. – Az Európai Unióban is – megkérdőjelezik a liberális demokráciát és a jogállamot. Ennek belátásához elégséges tanulmányozni Orbán Viktor magyar kormányfő beszédét, ami egy nyári egyetemen hangzott el.

A szerző 1943-ban Breslauban, a mai lengyelországi Wrocławban született, és az NDK-ban nőtt fel. 1998 és 2005 között töltötte be a német törvényhozás alsóházának elnöki tisztét. Cikke arról szól, hogy nem elég, ha a német egység megszilárdítását az ország keleti felének csupán a gazdasági támogatásával igyekeznek segíteni – a szabadelvű demokráciát is fejleszteni kell. Holnap van Németország újraegyesítésének a 28. évfordulója, és ebből az alkalomból megjelentetett írásában Wolfgang Thierse felhívja a figyelmet arra, hogy a volt NDK még ma is látványosan – a különböző gazdasági mutatók tanúsága szerint eltérő mértékben, mintegy 25–40 százalékkal – elmarad a nyugati országrésztől, miközben a legutóbbi csaknem három évtized alatt mintegy négymillióan költöztek át az egykori NDK területéről Nyugatra.  

Thierse szerint ugyanakkor ahhoz, hogy a keleti országrészben sokakban harag ébredt a demokrácia ellen, az az általános európai jelenség is hozzájárul, hogy veszélybe sodródott a liberális, jogállami demokrácia. „Keleti szomszédaink, mindenekelőtt Lengyelország és Magyarország példája megmutatja, milyen hatalmas a jobboldali populizmus csábítása, mekkora veszély a nacionalizmus újraerősödése, az egyszerű és gyors megoldások iránti vágy” – írja a bajor lap kommentátora. 

A keleti országrész csodavárását, majd csalódását ecsetelve kitér arra, hogy a keletnémet választók sokkal erősebben ingadoztak a múlt évtizedek alatt, mint a nyugatiak: először a kereszténydemokrata CDU-ba, majd a szociáldemokrata SPD-be vetették a bizalmukat, hogy aztán a Balpárthoz sodorja őket a kiábrándultság. Most pedig – veti fel kérdőjelesen Wolfgang Thierse – jön az Alternatíva nevű párt? Szerinte megértően és érzelmi elkötelezettséggel kell dolgozni a demokrácián ahhoz, hogy megakadályozzák Kelet-Németország jobbra sodródását. 

A kommentár lengyel, illetve magyar vonatkozású utalásához kapcsolódik, hogy a Süddeutsche Zeitung ismerteti a dpa német hírügynökség azon beszámolóját, amely Frank-Walter Steinmeier tegnapi müncheni beszédéről szól, és amelyben a német államfő leszögezte: az illiberális demokrácia önellentmondás, mert a demokrácia vagy liberális, vagy nem demokrácia. Steinmeier megállapította: egyes országokban – az Európai Unióban is – megkérdőjelezik a liberális demokráciát és a jogállamot. Ennek belátásához – jegyezte meg – elégséges tanulmányozni Orbán Viktor magyar kormányfő beszédét, ami egy nyári egyetemen hangzott el.

A The New York Times ismerteti a Reuters hírügynökség budapesti beszámolóját, amely szerint tegnap az Index hírportál egy időre lekapcsolta az internetes címoldalát. A szerkesztőség ezzel akarta felhívni a figyelmet arra, hogy szerinte csökken a szerkesztői szabadság, és félő, hogy az Index fölött befolyással bíró vállalkozás tulajdonosváltása is a Nemzeti Együttműködés Rendszerének a térnyerésére utal.

A Reuters mindehhez saját elemzésének eredményeként hozzáteszi, hogy Magyarországon a hirdetők egyre inkább a kormánypárti médiában hirdetnek, aminek kárát látja az Orbán-kormánnyal szemben bíráló hangvételű média. 

Az Index figyelemfelhívó akciójáról a bécsi Der Standard is beszámol – ugyanabban a cikkben, amelyben megírja, hogy Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője világuralomra törekvő, súlyos pszichopatának nevezte Soros Györgyöt, aki szerinte utcai provokációkra is készül. Orbán Viktor – teszi hozzá az osztrák lap – már jó ideje első számú közellenségnek minősítette a magyar származású amerikai milliárdost.  

A hamburgi Die Welt a Pew közvélemény-kutató intézet globális felmérését ismerteti arról, hogy az emberek továbbra is csak nagyon kis mértékben bíznak Donald Trump amerikai elnökben, miközben Angela Merkel német kancellár világszerte magas népszerűségnek örvend – részben magasabbnak, mint a saját hazájában. Huszonöt országban végzett felmérése alapján a Pew 27 százalékos bizalmi indexet mért Trump esetében. Ennél a globális átlagnál is rosszabb a Fehér Ház lakójának a megítélése az Egyesült Államokkal szomszédos országokban: Kanadában 25, Mexikóban pedig csupán 6 százalékos a Trump iránti bizalom.

Ami Európát illeti, Németországban 10, Franciaországban 9 százalék bízik az amerikai elnökben. Barack Obama bizalmi indexével összevetve az amerikai elnök megítélése Trump ideje alatt Németországban zuhant a legnagyobbat. Obama ugyanis még 86 százalékos bizalmat kapott a németektől.

Merkel ezzel szemben globálisan 52 százalékos bizalmat élvez, amivel megelőzi a 46 százalékos Emmanuel Macron francia államfőt. Hszi Csin-ping kínai elnök 34, Vlagyimir Putyin orosz vezető 30 százalékot kapott a Pewnál. Merkel népszerűsége különösen Európában figyelemre méltó: hazájában, Németországban 68, Hollandiában 85, Svédországban 82, Franciaországban 78 százalék bízik benne. Magyarországon történetesen mindössze 31 százalékos a kancellár bizalmi indexe.