Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2021. szeptember 16. Az év 259. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738446. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Hogyan tovább, Európa?

Hogyan tovább, Európa? Hogyan tovább, Európa?
Farkas József György

A Sargentini-jelentés országgyűlési vitájával egy időben, szakértők szűkebb csoportja előtt fejtette ki véleményét a témáról, de még inkább az Európai Unió jövőjéről Balázs Péter. A volt külügyminiszter és EU-biztos szerint gyors változások nem várhatók az unió politikájában, még ha bizonyos erők nagyon számítanak is erre.

A politikus professzor szerint az Európai Unió voltaképpen egyfajta problémamegoldó gépezet – amely e tevékenysége közben maga is új problémákat teremthet. A siker az lehet, ha a mérlegen a megoldott ügyek vannak többségben, ennek pedig nélkülözhetetlen előfeltétele a jó kompromisszumok kialakítása. Fontos a sok tagországot, vagy éppen mindenkit érintő úgynevezett vezértémák pontos meghatározása, s utána a megoldásuk kölcsönös engedmények által.

A legutóbbi ilyen közös gond volt a bevándorlás ügye, ez azonban Balázs szerint már – ha lassan is – lecseng. Az aktuális vitatéma a közösség költségvetése, ami hétévenként napirendre kerül. Ám például egy világgazdasági válság váratlan betörése felboríthatja a „táncrendet” – erre is akadt már példa az unió történetében. Kétségtelen, hogy a jövő májusban esedékes EU-parlamenti választás (és az azt megelőző néhány helyi törvényhozási választás) hatással lehet az EU hosszú távú stratégiájának alakítására. Azonban ez nem következik be a szavazás másnapján. Változhat a legmagasabb szintű vezetők, valamint a „tárcák” irányítói, vagyis a biztosok személyi összetétele, ám a főigazgatók és tőlük lefelé az uniós tisztségviselők 90 százalékukban a helyükön maradnak. És ők készítik elő, vagy már el is készítették azokat a határozati javaslatokat, amelyek már az új uniós elit, azaz az Európai Tanács asztalára kerülnek, némi késéssel, ám annál sürgősebb megvitatásra – és jóváhagyásra várva. Erre Balázs Péter szerint a jövő év októberéig aligha lehet számítani, ám arra igen, hogy az elosztandó pénzek csökkennek (még ha a britek kilépésével előálló hiány egy részét összeadják is a „Huszonhetek”…).

A professzor az Európai Parlament összetételében nem számít alapvető arányváltozásokra, a néppártiak, szocialisták, mások a „centrumból” megőrzik jelenlegi meghatározó pozícióikat, de a képet árnyalhatják újabb erők, főként a migrációellenes csoportok – például a német AfD – betörése, közös pártcsaládok formálása nyomán. Balázs emlékeztetett arra, hogy egy új pártcsalád megalakításának előfeltétele hét tagállamból összesen legalább 25 képviselő egy csoportba rendeződése. S ezzel a radikálisok nyilván élnek majd – fejtette ki.

Végül figyelmeztetett arra, hogy az uniós választáson csak pártok indulnak, egyéni jelöltek csupán egyes országokban szerepelnek a listán. Így ezek sorrendjéért az egyes pártokon belül várható kemény birkózás. Emlékeztetett arra is, hogy már most több országban (Ausztriában, Olaszországban, másutt) a jobboldali radikális erők kormányzati szerephez jutottak, s ezt nyilván kihasználják a választási harcokban is.

A Sargentini-jelentés parlamenti vitájára utalva megjegyezte, hogy nem véletlenül kéri Orbán Viktor az országgyűlés támogatását, más eszköze nemigen maradt az uniós határozat semlegesítési próbálkozásaihoz.