Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2022. október 2. Az év 275. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738827. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az óvatos Navracsics Budapesten tartaná a CEU-t – Ausztriából Magyarország lesz?

Az óvatos Navracsics Budapesten tartaná a CEU-t – Ausztriából Magyarország lesz? Az óvatos Navracsics Budapesten tartaná a CEU-t – Ausztriából Magyarország lesz?

A Magyar Állami Operaház beregszászi előadásán az ukrán és a magyar himnuszt hallván felállt a nézősereg, azonban: az ukrán himnusz alatt néma maradt, a magyar himnuszt diadalittasan énekelte a mintegy 3000 fős közönség – írja a The New York Times helyszíni tudósításában. Ukrajnának most két fronton kell harcolnia: nem elég keleten az oroszokkal, Orbán Viktor nacionalista politikája is befészkelte magát a nyugati határvidékre. Orbán Brüsszellel folytatott állandó harcában – a többi között a migránspolitikáról – most újabb frontot, méghozzá Európa legveszélyesebb Pandora-szelencéjét nyitotta ki ezzel, meghallván a határon túli etnikai kisebbség sérelmeit.

A cikk szerzője szerint a nacionalizmus felkorbácsolásával egy időben az autokrata rendszert is igyekszik bebetonozni a magyar kormányfő, aki az európai populizmus vezetőjeként szeretné magát láttatni. A Trianon által előállt helyzetet történelmi igazságtalanságnak beállítva, valójában az ő politikai kalkulációja roppant egyszerű: legalább 1 millió határon túli magyarnak állampolgárságot adott, hogy ezzel szavazótáborát növelhesse. Beregszász polgármestere, Babek Zoltán azt mondja, neki nincs magyar útlevele, a feleségének van ugyan, de senki nem agitálta őket a konzulátuson, hogy városuk ismét legyen Magyarország része.

Vaskosan jelen van a nemzetközi médiában Recep Tayip Erdogan budapesti vizitje. A Spiegel online címében harsogja, betiltotta a magyar kormány a török elnök elleni tüntetést Budapesten, mivel nemzetközi védelem alatt álló személyről van szó, másrészről tudatja, hogy először alkalmazzák a megszigorított magyar gyülekezési törvényt. Emlékeztet arra is, hogy évekkel ezelőtt Orbán úgy fogalmazott, hogy Oroszországgal és Kínával egyetemben Törökország az illiberális állam modelljeként szolgált a számára.

Az amerikai The Atlantic folyóirat az októberi számában kénytelen volt ismét Sorossal foglalkozni, mert az amerikai szenátus igazságügyi bizottságának republikánus elnöke, Chuck Grassley azzal vádolta meg az üzletember-filantrópot, hogy ő fizette le azokat a nőket, akik Brett Kavanaught, a szombaton végül megszavazott alkotmánybíró-jelöltet szexuális zaklatással vádolták. Ennek kapcsán elemzi a cikk, miként lett gyűlöletes személy bizonyos körökben Amerikában is, illetve, hogy Steve Bannon, Trump egykori főstratégiája anti-Soros szövetség létrehozásán dolgozik épp most Európában.  Majd pénteken az amerikai elnök is sorosozott egyet soron következő tweet-üzenetében. Az írás tulajdonképpen azon csodálkozik – elemezve Orbán Viktor nacionalista és migránsellenes nézeteit, és a Sorosban való bűnbak-keresést –, hogy Trumpnak miért tartott ilyen sokáig felfedeznie Sorost, mint legfőbb ellenségét.

Budapesten adott interjút Navracsics Tibor EU-biztos az Euractivnak, amelyben szembehelyezkedve a kormányzati állásponttal, határozottan kijelentette: fontosnak tartaná a Közép-európai Egyetem Budapesten maradását. A kérdésre, hogy mi véleménye a 7-es cikkely életbe léptetéséről, amely Brüsszel és Budapest viszonyának mélypontja, Navracsics annyit mondott, mivel ehhez nincs köze az Európai Bizottságnak, ezért neki sem hivatalos, sem magánvéleménye sincs.

A zürichi Tages-Anzeiger és a berni  Der Bundot is említhetjük, amelyben egy-egy cikk állítja: Ausztria olyanná válik, mint Magyarország. „Ismét csütörtök van!” jelszóval ugyanis újra tüntettek Bécsben az osztrák kancellár hivatala előtt. A szélsőjobbos egykori Jörg Haider örökösei ugyanis színre léptek, akiknek kezet nyújtott Sebastian Kurz. A cikk persze megjegyzi, az akkori koalíció nem csúszott olyan mélyre, mint a mostani. A kancellár pedig kiköpött hasonmása Orbán Viktornak, már ami a politikáját illeti. Nem tiszteli kormánya a sajtószabadságot, a demokráciát és annak intézményeit, akárcsak a civil szervezeteket, amelyek működését kontrollálja. Ráadásul az idén már négyszer találkozott Vlagyimir Putyinnal. Az orbáni módszerhez hasonlóan az utolsó pillanatban nyújtanak be a törvényeket és konszenzus illetve párbeszéd nélkül fogadtatják el őket. Kurz támogatta ugyan a hazánk elleni 7-es cikkely alkalmazását, azonban a migránspolitika és számos egyéb területen teljes szolidaritást vállal a mini-Orbánokkal, nem beszélve a már látható korrupcióról. Haider kevésbé volt korrupt, mint mostani utódai. Egyértelmű, Kurz az illiberális magyar modellt követi és úgy látszik, egyelőre nincs senki, aki megállítaná.