Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2022. október 2. Az év 275. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738827. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Amerika intő példa: a legfelső szinten terjesztett gyűlöletbeszéd

Amerika intő példa: a legfelső szinten terjesztett gyűlöletbeszéd Amerika intő példa: a legfelső szinten terjesztett gyűlöletbeszéd Amerika intő példa: a legfelső szinten terjesztett gyűlöletbeszéd

Zavaros fejű szélsőségesek bármikor a fegyverhez nyúlhatnak, de Trumpnak érdemes volna önvizsgálatot tartania, hogy mivel jár, amikor pl. folyamatosan Sorost gyalázza. Aggódik Terézia Mora, aki elnyerte a legfőbb német irodalmi elismerést, mert a magyar kormány hadjáratot folytat az értelmiség ellen. Az Európai Néppárt sportszerűtlen eszközökkel próbálja meg a partvonalon kívülre tenni a finn Stubbot, aki pedig nyíltan hadat üzent Orbán Viktornak 

A The New York Times nem tartja meglepőnek, hogy Soros György a szélsőjobb mumusaként ismét merényletkísérlet célpontja lett, hiszen Trump, Orbán és mások bevitték a politikai főáramba az üzletember gyalázását. Túl azon, hogy nacionalisták és más szélsőségesek már régóta úgy tekintettek rá, mint a világméretű zsidó összeesküvés feltételezett vezetőjére, aki alá akarja ásni a fehér civilizációt. Egy szakértő szerint ő az első számú ellenség a radikális jobboldalon, és ez utóbbi 3–4 évben már szinte betegessé vált. A csőbomba feltételezett küldőjéről is úgy tudni, hogy összeesküvés elméleteket terjesztett róla. Ily módon nem annyira meglepő, hanem inkább logikus fejlemény, hogy Soros bekerült egy pokolgépes akció célkeresztjébe. Sőt, a Megkülönbözetés Elleni Liga (ADL) sok millió antiszemita twitter-üzenetet elemzett és azt állapította meg, hogy bennük a befektető azok között van, akiket a leggyakrabban emlegetnek.  

Soros idáig több mint 32 milliárd dollárt adott a Nyílt Társadalom Alapítványoknak, a többi közt a szabad vita és a kormányok elszámoltatásának céljára. Ám ez számtalan összeesküvés elmélet forrása lett. Az utóbbi években kelet-európai szélsőjobbos populista vezetők azzal vádolják, hogy pénze segítségével liberális értékeket és menekülteket igyekszik rákényszeríteni országukra. Az ellene irányuló sorozatos támadások miatt fennáll a veszélye, hogy egyesek a démonizálás eredményeként tettekre vetemednek – mondja az ADL egyik szélsőségkutatója. 

A The Washington Post kommentárja szerint cseppet sem véletlen, hogy a pittsburgh-i zsinagógában bekövetkezett a 9 áldozatot követelő merénylet, mert az antiszemitizmus a szélsőjobbos, nacionalista „vér és rög”-elmélet révén betört a politika fővonalába. Ez a teória eleve kirekeszti a zsidókat, akik sok szélsőséges szemében nem számítanak fehér embereknek. Egy olyan országban, amelyik fehérként és keresztényként határozza meg önmagát, az igazi örökséget felvizező élősködőnek tekintik az idegeneket és az etnikai kisebbségeket, a zsidókra értelemszerűen az 5. hadoszlop, a „mások” szerepe hárul. Európában a szélsőséges nacionalizmus kéz a kézben jár a nyílt antiszemitizmussal. Ahogy tekintélyelvű kormányok jutottak hatalomra, úgy vált járványossá a zsidóellenesség a kontinens illiberális keleti felén. Ide tartozik Magyarország, ahol Soros a mindenre felhasználható mumus, továbbá Lengyelország, valamint Olaszország, amelyik már sodródik a fasizmus felé.

A pittsburghi tömeggyilkosság talán a legszörnyűbb támadás az amerikai zsidó közösség ellen, a jelek szerint rettenetes gyűlölet bűncselekmény, de egyáltalán nem elszigetelt, nagyon is összefügg más eseményekkel, és az antiszemitizmus csak egyre rosszabb lesz a tengerentúlon. A közösségi média a zsidóellenes üzenetek és jelképek pöcegödre lett, de a szolgáltatók nemigen tesznek semmit ellene. És amikor politikusok pl. nekimennek Sorosnak, akkor akár tudatosan, akár nem, de felerősítik az antiszemitizmust. Vagyis a szavak igenis fontosak, különösen azok, amelyeket az amerikai elnök ejt ki a száján.

Ez a hét rettenetes volt Amerika számára: először jöttek a csőbombák, majd a pittsburgh-i tömeggyilkosság, de voltaképpen csak annyi történt, hogy beérik a Trump által elvetett gyűlölet. Az elnök nem tehet úgy, mintha a fejleményeknek semmi közük nem volna uszító szavaihoz – írja a Die Welt. A pokolgépek gyártója a politikus lelkes hívének számít, a másik gyanúsítottról pedig tudni lehet, hogy a zsidók radikális, szélsőjobbos gyűlölője. Ettől persze a Fehér Ház lakóját még nem lehet felelőssé tenni, ha egy zavarodott fejű figura fegyvert ragad.

Csakhogy  Trump az a piromán, aki most cinikus módon a tűzoltót alakítja. Hiszen az utóbbi években szalonképessé tette az uszítást bizonyos népcsoportok, így a spanyolajkúak és a muzulmánok ellen. Zsidóellenes jelképekkel csak kódoltan élt a két évvel ezelőtti kampányban. Ám szakértők megállapították, hogy minden elődjénél jobban mozgósította és mozgósítja a szélsőségeseket. Nagyon jól látszik ez, ha megnézzük, miket mondott Soros Györgyre. 

Nem kétséges, hogy az elnök megváltoztatta a társadalmi légkört és így már nem számít tabunak a gyűlölet bizonyos csoportokkal szemben, ami felvillanyozza a szélsőjobbot. Ily módon nem csoda, hogy a múlt években élesen emelkedett a zsidók és muzulmánok elkövetett gyűlölet bűntettek száma. És akkor még nem beszéltünk a terrorcselekményekről. Kár volna a politikus részéről, ha másokra vagy a sajtóra próbálná meg rátolni a felelősséget, amiért a társadalomban elharapózott a gyűlölet. Érdemes volna inkább alaposabban a tükörbe néznie - mutat rá a konzervatív lap. 

Terézia Mora aggasztónak tartja, hogy Németországban egyre inkább terjed az uszító beszéd, de azt is, hogy Magyarországon kampány zajlik az értelmiségi megközelítés minden formája ellen – olvasható a Neue Zürcher Zeitungban. A Berlinben élő, magyar származású írónő abból az alkalomból fejtette ki véleményét, hogy megkapta a legtekintélyesebb német irodalmi elismerést, az 50 ezer euróval járó Büchner-díjat.

Köszönőbeszédében rámutatott, hogy a németeknél romlik a vitakultúra: radikalizálódik a közbeszéd és most már politikusok is uszítanak, márpedig a hal a fejétől bűzlik, és ez vonatkozik más államokra is. Ennél a pontnál emlékeztetett arra, hogy Magyarországon támadások kereszttüzébe került Esterházy Péter, de több más, balliberálisnak kikiáltott művész is.  

Ugyancsak a darmstadti színházban vehette át az irodalmi kritikákért és esszékért megítélt Johann-Heinrich-Merck-díjat az osztrák Martin Pollack, aki azt sürgette a szélsőjobbos, illetve szélsőséges pártok felemelkedése láttán, hogy mindenki harcoljon a demokráciáért.

A Der Spiegel a kamarilla-politika részének veszi, hogy az Európai Néppárt a színfalak mögött egyoldalúan Manfred Webert támogatja a Bizottság elnöki tisztéért zajló küzdelemben. Pedig a konzervatív vetélytárs, a finn Alexander Stubb hadat üzent a populistáknak. Ám úgy tűnik föl, hogy a verseny ezúttal is brüsszeli hátsó szobákban dől el – az EPP strasbourgi frakcióvezetője javára. Ennek megfelelően nem lehetséges a nyílt verseny, a jelöltek nem mérkőznek meg a nyilvánosság előtt, mielőtt másfél hét múlva megszületik a döntés. Azt, hogy ez esetben nem a sportszerűség dominál, azt csak megerősíti, hogy a pártcsalád elnöke, Daul, minden, csak nem pártatlan. Nyílt titoknak számít, hogy évek óta Weber szekerét tolja. 

Orbán is a bajor politikus mellett tört lándzsát. A bizalom kinyilvánítása fontos, mert a frakciófőnöknek semmiféle kormányzati tapasztalata nincsen, szemben Stubbal, akinek politikája leginkább abban tér el a rivális elképzelésétől, hogy mi legyen a Fidesszel a Néppárton belül. A finn amellett van, hogy egyértelműen ki kell mondani: adott esetben a párt kizárása is elképzelhető. Ezzel szemben Weber ködösít, mert nem akarja elveszíteni a magyarok szavazatait. Ebbe beleillik, hogy a közelgő Helsinki csúcson nem kerül előtérbe a magyar ügy. 

A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.