Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2021. december 5. Az év 339. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738526. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Keletje van az idegengyűlöletnek

Keletje van az idegengyűlöletnek Keletje van az idegengyűlöletnek Keletje van az idegengyűlöletnek

Kezdjük azzal, hogy a The New York Times még tegnap megjelentetett egy terjedelmes írást arról, hogy miként szivárgott be a perifériáról a fősodorbeli médiába Soros György becsmérlése, főgonoszként való beállításának a gyakorlata. A cikkben olvasható például az az idézet Steve Bannon szélsőjobboldali, idegengyűlölő politikai prédikátortól, Donald Trump amerikai elnök egykori stratégiai tanácsadójától, amely szerint Sorost azért démonizálják, mert hatékony. „Azt remélem, egyszer én is olyan hatékony leszek, mint ő, és akkor engem is gonoszként fognak beállítani” – mondta állítólag Bannon, aki jelenleg Európában próbálja egy akolba terelni a nacionalista mozgalmakat.

De ez a sajtószemle nem arra irányul, hogy kielégítse Steve Bannon démonizálásra irányuló vágyait, és a tegnapi The New York Times cikkből igazából csak egyetlen elemet szeretnék kiemelni. Azt, amelyik Soros politikai célzatú adományozó tevékenységével foglalkozik, és amelyben szerepel az a kitétel, hogy – idézem – „Soros képviselői azt mondják, hogy egymillió dollárt adott a Demokrácia Integritás Projekt elnevezésű csoportnak, amelyet a 2016-i (elnök)választás után hoztak létre, azzal a céllal, hogy vizsgálja ki a választásba történt külföldi beavatkozást, és kutassa Trump orosz érdekeltségű kapcsolatait”. Eddig az idézet. A cikkben egyébként röpködnek a dollármilliók tucatjai, Soros György különböző adományozó tevékenységeinek áttekintése kapcsán. Ez az egymilliós tétel csupán szerény aprópénz a teljességen belül.

De mindez csupán bevezető volt a részemről ahhoz, hogy rátérjek a tulajdonképpeni médiaszemle friss elemére. Arra, hogy a Sputniknews.com moszkvai szerkesztésű portál szalagcímes tudósításban jelenti: Soros egymillió dollárt adott közvetve a Trump és Oroszország közötti összejátszás dossziéjának tartalommal való megtöltése céljából. Az orosz portál – ismerjük el – korrekt módon hivatkozik a The New York Timesra, mint információforrásra, de egészen más szövegkörnyezetbe helyezi azt, az adomány jelentőségét nagyságrendekkel felnagyítja azáltal, hogy az egész cikket erre az elemre építi fel, mármint arra, hogy a Trump és Moszkva állítólagos meghitt viszonya utáni kutakodás – ahogy a cikk egy ponton fogalmaz, „az amerikai elnök besározására tett kísérlet” – voltaképpen nem más, mint Soros-mánia. Érdemes emellett idézni a Sputniknews.com írásának a vezető bekezdését is:

„Soros György, a magyar születésű amerikai mágnás és befektető arról ismert, hogy a globalista napirendet terjeszti szerte a világon. Ezek a liberális erőfeszítések ellenzéssel találkoztak Európában, amikor a Soros által alapított Nyílt Társadalom Alapítványokat Magyarországról való távozásra kényszerítették, és amikor Trump volt tanácsadója jobboldali politikai kezdeményezést indított útjára Brüsszelben.” Idézet vége.

Mindez elég jól illusztrálja azt, hogy a The New York Times írásának a fő üzenetét nyugodtan ki lehet egészíteni: Soros becsmérlése, amely a perifériáról utat talált magának a fősodorbeli médiához, kiváló alapanyaggá lényegül át az orosz állami propagandisták kezében.

Ha már ennyire belejöttem a nem túlzottan liberális nagyhatalmak propagandatevékenységének az ismertetésébe, akkor hadd térjek ki arra is, hogy a Hszinhua, vagyis az Új Kína hírügynökség impozánsan részletező cikket szentel a kínai–magyar kapcsolatok elmúlt évekbeli gyors bővülésének, ahogy fogalmaz, mind a politika és a kereskedelem, mind pedig az emberek közötti kapcsolatok területén.

Az írás ismerteti az „övezet és út” kezdeményezésként emlegetett infrastruktúra-fejlesztési programot, amely arra irányul, hogy Kína könnyebben juttathassa el exporttermékeit a vele intenzív együttműködésre nyitott európai országokba. Ez az országcsoport jelenleg 16 tagot számlál, Magyarország 2015 júniusában írta alá az egyetértési memorandumot, és az első olyan állam volt, amely a kezdeményezés jegyében közös munkacsoportot hozott létre Kínával. Azóta a kétoldalú viszony a történelemben mindaddig soha nem tapasztalt szintre fejlődött – lelkendezett a Hszinhuának a budapesti kínai nagykövet. Az Európai Unión belül meglehetősen vitatott Budapest–Belgrád vasútvonal-fejlesztésről a kínai hírügynökség azt állítja, hogy annak ügye olajozottan halad előre. Szintén virágoznak a kínai–magyar kulturális kapcsolatok – tudható meg az áttekintésből. Eszerint Kína 2006 óta négy Konfuciusz Intézetet hozott létre Magyarországon, és hamarosan megnyílik az ötödik is, Debrecenben.

Fényes jövő vár magyarra, kínaira egyaránt.