Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2021. július 25. Az év 206. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738393. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbán durva összeesküvés-elméletekkel dolgozza meg a magyarokat

Orbán durva összeesküvés-elméletekkel dolgozza meg a magyarokat Orbán durva összeesküvés-elméletekkel dolgozza meg a magyarokat Orbán durva összeesküvés-elméletekkel dolgozza meg a magyarokat

Nem szabad, hogy Európa az Orbánok zsákmánya legyen! A nacionalisták képtelenek helyesen értékelni a helyzetet, a történelemből pedig tudni lehet, hogy hová vezet az általuk erőltetett bezárkózás, a nemzetállami fal. Ha az EU nem tud megújulni, akkor szét fog esni, mint egykor a Monarchia, ráadásul Macron e pillanatban nagyon egyedül van az izmosodó populizmussal szemben. A módszeres agymosás meghozta gyümölcseit Magyarországon: az emberek minden további nélkül beveszik a legostobább összeesküvés-elméletet is. 

A Financial Times vezércikke azt sürgeti, hogy mindenki vonja le a tanulságokat az 1. világháború poklából, mert Trump politikája és az éleződő kelet-európai feszültség nagy bajokat vetíthet előre. A mostani elnök alatt, 70 éve óta először bizonytalanná vált, hogy az Egyesült Államok mennyire elkötelezett a szabályokon alapuló világrend iránt. Márpedig ebből súlyos gondok fakadhatnak. Az USA szétzúzhatja a fennálló rendszert, hatalma és a kisebb államoknak mutatott rossz példa soha nem látott rombolással fenyeget.  Az Ukrajna elleni orosz agresszió, a migrációról zajló vita, bizonyos keleti tagállamokban a jogállam elleni támadás próbára teszi az EU egységét és értékeit, éppen akkor, amikor kiválnak a britek. A fegyverszünet centenáriuma alkalmat ad elgondolkodni azon, hogy az európai béke és stabilitás szükségessé teszi a német vezetést, az amerikai szerepvállalást és azt, hogy határozott erőfeszítésekkel enyhítsék a mind nagyobb feszültséget a kontinens keleti felén.

A francia elnök meglepő módon magára maradt Európában, nem tárgyal sem Magyarországgal, sem Lengyelországgal, igyekszik elszigetelni mindkettőt, illetve megerősíteni azt a véleményt, hogy a franciák nem szeretik a közép-európaiakat. Ezt a londoni Európai Reform Intézet vezetője mondta abban a hosszú elemzésben, amelyet a The New York Times készített Macron unió törekvéseiről. Az elemzés emlékeztetett arra, hogy a politikus a héten végig látogatta az 1. világháború nagy franciaországi csatáinak helyszíneit és mindenütt arra hívta fel a figyelmet, hogy a nacionalizmus öl. Holnap pedig a világ több tucat vezetőjét látja vendégül Párizsban a háborút lezáró békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján. Csak mintha nem figyelnének oda a mondandójára, nemigen vannak partnerei a „több Európa” programjához.

Merkel távozik a színről, a mohón nacionalista kelet-európaiak a francia államfőben látják megtestesülni mindazt, ami rossz az EU-ban. Az Egyesült Államok elhárította a politikus kinyújtott kezét. Ily módon talán már csak ő az egyetlen, aki védi a liberális értékeket és mérsékelt álláspontot képvisel a bevándorlás ügyében a zászlólengető populistákkal szemben. Csak éppen utóbbiak sokkal többen vannak, és számuk egyre gyarapodik, miközben Macronnak nincs elég tapasztalata és a világpolitikában sincs szövetségese. Egy francia szakértő szerint az ok az, hogy ő a nyílt társadalmat hirdeti, bár az is belejátszik, hogy az elnök kedveli a magányos harcos szerepkörét, mint aki odahaza az egyetlen alternatívát kínálja Le Pennel szemben. Ez a kontinensen úgy jelenik meg, mint az unió híveinek, illetve ellenfeleinek harca.

Egyik párttársa, a francia Parlament Külügyi Bizottságának elnöke úgy véli, az elnök nincs elszigetelődve, csak a populisták reagálnak az emberek félelmeire, de ezt Marconnak tekintetbe kell vennie. Ám a politikus odahaza immár eléggé megosztó személyiségnek számít. Európában viszont azt hirdeti, hogy ő a legjobb választás az EU jövője szempontjából. A héten kijelentette, hogy az erősödő nacionalizmus a határok lezárását követeli és rájátszik a tömegek riadtságára, de egyesek azt mondják: mintha nem figyelne oda a migráció keltette nyugtalanságra. Arra, hogy az emberek egyszerűen több védelmet akarnak a bevándorlással szemben. Az államfő nyíltan össze szokott csapni Orbánnal és Salvinivel. Ám nemigen vannak befolyásos szövetségesei, miközben a rossz fiúk igen hatékonynak bizonyulnak és még az is elképzelhető, hogy jövőre ők alkotják a legerősebb frakciót Strasbourgban.

Ám úgy tűnik föl, hogy Macron mindezt számba vette és döntött, hogy a körülmények a javára szólnak. A már idézett francia szakember azonban úgy gondolja, hogy egyedül nem jut sokra, pedig szükség van egy fiatal vezetőre, aki kiáll a demokráciáért, Európáért, a nyitottságért. Viszont ha nincs ilyen, akkor elég zordnak látszik a jövő.

Macron világosan látja, hogy az I. világháborút a nacionalizmus leprája okozta, és nem ártana, ha mostani párizsi látogatása során Trump is megszívelné a történelem néhány egyszerű tanulságát, már ha egyáltalán képes rá – írja a The Washington Post. De az már eleve nem jól hangzik, hogy kihagyja a francia államfő háromnapos békefórumát, amelynek célja, hogy erősítse a nemzetközi együttműködést. Pedig a házigazda arra figyelmeztet, hogy fokozódik az újabb katasztrófa veszélye, mert ismét elszabadult a nacionalizmus. Ám ezt sokan nem veszik észre, mert alvajárók. Ráadásul ezek ez erők olyan pártokat foglalnak magukba, mint a PiS, a Jobbik, a Liga, az Osztrák Szabadságpárt, az AfD és a Le Pen-féle NR.

Ugyanazt a nacionalizmust hirdetik, mint ami a két világháború előtt volt forgalomban Európában. Trump pedig a jelek szerint megismétli a múlt hibáit. De a legrosszabb, hogy politikai eszközként veti be a rasszizmust és az idegengyűlöletet. Ráadásul egyáltalán nem várható tőle, hogy eltűnődjön azon, hová vezethet a hatalomgyakorlás általa tanúsított féktelen és elvtelen módja.

Ugyancsak a The Washington Postban olvasható: a francia államfő azt várja az első világháborús megemlékezésektől, hogy politikai jó pontot szerez, hiszen újra feljövőben van a nacionalizmus. Nyugaton szélsőjobbosok, keleten Orbán és a hasonló, illiberális államfériak kétségbe vonják az EU liberális eszméit, a nemzetközi diplomáciát és együttműködést, ami pedig egykor szavatolta a földrész jólétét. Marcon azonban úgy gondolja, hogy a „győztes majd mindenkit túlél”-szemlélet senkit sem óv meg a fenyegetésektől. Trump ehhez képest aligha érti meg az üzenetet. Visszavonul a világból, politikája felbátorította az öreg földrészen a fennálló rendet elutasító köröket. Egy történész, aki könyvet írt az I. világháború utáni amerikai bezárkózás nemzetközi következményeiről, attól fél leginkább, hogy a nacionalizmus és a protekcionizmus még jobban megosztja az országokat, érvényteleníti az államok közti viselkedés normáit. Márpedig tudjuk, milyen az, amikor a nagyhatalmak vetélkednek egymással, meg azt is, mibe szokott torkollni.

A Bloomberg hírügynökség azt kérdezi az I. világháború elfeledett tanulságait elemezve, vajon az uniót is elsöpri-e történelem, ahogyan az a földrész régi birodalmaival történt. Hiszen a nacionalisták mind inkább megkérdőjelezik az EU létjogosultságát, az ellenállás pedig Marconra hárul. A mai helyzet sokban emlékeztet az 1914 előtti időkre, ami azután hozzájárult a fasizmus megerősödéséhez és kirobbantotta a II. világégést, majd Kelet-Európai kommunista megszállását. Schwarzenberg volt cseh külügyminiszter arra int, hogy Európa vagy összefog és megcsinálja az elengedhetetlen reformokat, vagy az vár rá, mint az Osztrák-Magyar Monarchiára, amely szétesett, mert képtelen volt megújulni. Itt a fő, hogy ki kell egyensúlyozni a jogköröket a tagállamok és Brüsszel között.

Ám úgy tűnik föl, hogy az francia elnök, a mélyebb integráció élharcosaként minden eddiginél jobban elszigetelődött. Keletről merev ellenállás kíséri törekvéseit. A volt szocialista államok elutasítják, hogy megbüntessék őket, amiért aláásták a demokratikus intézményeket. A politikai megosztottsághoz hozzájönnek a gazdasági egyenlőtlenségek, pedig Brüsszelből ömlik a pénz Keletre. Schwarzenberg azt mondja, az emberek semmit sem tanulnak a múltból, csak az előítéleteiket viszik tovább. Macron pedig úgy fogalmazott a minap, hogy a társadalmakban ugyanazok a démonok vannak jelen, mint egykor, és készek mindent káoszba és pusztulásba dönteni.

Macron európai kampánymenedzsere egyértelművé tette, hogy az elnök olyan új tömörülést kíván létrehozni az unióban, amelynek magja a liberális frakció, ám kiterjed olyan pártokra is, amelyek jelenleg a Néppárt, illetve a szociáldemokraták sorait erősítik – írja a Reuters. Ennek az „új Európának” a hívei csapnának össze a feljövőben lévő nacionalistákkal. A politikus megbízottakat küldött mind a 27 tagállamba, hogy kipuhatolják, melyek azok a pártok, amelyekre számíthat az EP-választások előtt. Éppen az egyik ilyen képviselő mondta ki tegnap a liberális frakció madridi kongresszusán, hogy a nacionalisták is jócskán túllépik az eddigi pártkereteket, ám az ellenmozgalom számára szóba sem jöhet a kudarc, épp ezért az eddiginél sokkal szélesebb szövetségre van szükség. A jelentés hozzáteszi, hogy májusban döntő erőpróba ígérkezik az EU jövője kapcsán a szélsőjobbos, nacionalista magyar, olasz és francia pártokkal, amelyek meg akarják mutatni, hogy túl messzire ment az integráció.  

A francia elnök megbízottja arról beszélt az európai liberálisok kongresszusán, hogy az európaiak tudják, ki az az Orbán és Salvini, ám most itt az ideje, hogy ez a két politikus is tisztába jöjjön azzal, kik vannak a másik oldalon – olvasható a Financial Times-ban. Idáig ez a legegyértelműbb jelzés, hogy Macron elsősorban a szabadelvűekkel szándékozik „közös frontot” létrehozni Európa érdekében, illetve az erősödő populista befolyás feltartóztatására, de együttműködést tervez a konzervatívokkal és a szociáldemokratákkal is. Eddig az En Marche nem volt hajlandó elkötelezni magát egyetlen frakció mellett sem, inkább a középbal-, illetve –jobb pártokat igyekezett megnyerni a feltörekvő euroszkeptikus körökkel szemben. A liberálisok áttörésként értelmezték a bejelentést, miután a francia kormánypárt nem hagyott kétséget afelől, hogy irányítani kívánja a küzdelmet az olyan, szélsőjobbos, nacionalista és populista tömörülésekkel szemben, mint a Fidesz.  A spanyol Ciudadanos vezére azt mondta, hogy a liberálisok megállapodást kötnek Strasbourgban a Néppárttal, illetve a szociáldemokratákkal az EP-többség biztosítására, a közös ellenség, a populisták ellen.   

A Süddeutsche Zeitung/Die Zeit cikkeiből: a német Zöldek vezetője úgy foglalt állást, hogy határozottan küzdeni kell a jobboldali populizmus ellen, mert nem szabad Európát átengedni az Orbánoknak, Le Peneknek, Salviniknak. Kellner Lipcsében a párt kongresszusán mondott beszédet. Azt máris jelezték, hogy megvonnák az uniós támogatásokat, ha egy tagállam megszegi a közösség jogi alapelveit, mert azokat senki sem vonhatja kétségbe, sem Budapesten, sem Varsóban, sem Bécsben. De ha mégis, akkor érezniük kell a következményeket, és ez vonatkozik a pénzre is, közölte a párt elnöke. Baerböck az EU erősítését szorgalmazta, ideértve, hogy Németország fizessen be többet az unió költségvetésébe. Ugyanis több Európára van szükség, az meg nem megy ingyen. Ő is határozott harcot hirdetett a jobboldali populizmus ellen. A menekültkérdés megoldására sürgette az államok együttműködését a menedékpolitika megreformálására, illetve óvott attól, hogy a migránsokat arctalan tömegként kezeljék, mert itt emberi sorsokról kell dönteni.

A populisták helytelenül értékelik a dolgokat, amikor a nyitott határokat okolják az egyre nagyobb egyenlőtlenségekért és a migrációért és ellenszerként ismét határokat akarnak húzni az államok köré – írja a Die Zeit. Erre figyelmeztetett Berlinben a „Leomló Falak” címmel tartott konferencián az Oxfordi Egyetem egyik professzora, akinek szakterülete az Európa-politika. Jan Zielonka rámutatott, hogy mind többen támogatják azokat a politikusokat, akik a szuverén nemzetállamok mellett kardoskodnak, mondván, hogy a szabadon átjárható határok lehetetlenné teszik a demokráciát, továbbá, hogy az emberek életéről a nemzetközi piacok és a valóságtól elszakadt uniós bürokraták döntenek. Pedig a bajok abból származtak, hogy a neoliberális politika a piacokra bízta az elosztást, illetve hogy a versenyképesség fontosabb volt, mint a szolidaritás.

A migráció is a téves politika következménye. Így annak, hogy a Nyugat megrövidítette a fejlődő világnak szánt fejlesztési segélyeket és olyan diktátorokat pártfogolt, mint Kadhafi. Bombázta Irakot, Szíriát és Líbiát, ám meglepődött, hogy megindultak a menekültek. A demokrácia válsága azonban csak kevéssé függ össze a nyitott határokkal, inkább a pártokat kell felelőssé tenni érte, mivel azok elszakadtak az emberektől. A téves diagnózis azonban rossz kezelésmóddal jár együtt. Hiszen a falak csak a 19. században voltak eredményesek. A gondokat sokkal inkább nemzetközi és nem nemzeti intézményekkel lehet orvosolni. Lásd az EU-t, az ENSZ-t, a Valutaalapot. De egyidejűleg helyre kell állítani a bizalmat ezen intézmények és a polgárok között.

Az osztrák Die Presseben olvastuk: Az EU miniszteri tanácsa hétfőn tárgyal először az Orbán-kormány ellen kezdeményezett jogállami eljárásról, de a magyar vezetés nem izgul. Gulyás Gergely úgy gondolja, hogy ebből nem lesz semmiféle szankció, sőt, igazából a tényleges jogi folyamat sem indul be. Abban bízik, hogy a lengyelek megvétózzák az esetleges döntést. A kancellária miniszter azt sem tartja valószínűnek, hogy összejön a 4/5-ös többség a testületben, mármint hogy figyelmeztessék az államot, amit azután ’konstruktív párbeszédnek’ kellene követnie. A politikus maga vesz részt a brüsszeli ülésen, ám kirakatpernek minősítette az egész eljárást. Azt tervezi, hogy 100-oldalas állásfoglalást nyújt be az Európai Parlament által emelt kifogások cáfolataként. Leginkább arra kíván hivatkozni, hogy a vitás kérdések nagy része már rendeződött. Szerinte az egész EU számára igen veszélyes, ha ezeket most újra előveszik. Azon kívül kétségbe vonja azt, ahogyan Strasbourgban összeszámláltak a szavazatokat, mert szerinte nem volt meg a kétharmad. Nagy paláver azonban nem lesz hétfőn, mert ahogy egy EU-diplomata mondta, még nem jött el a formális meghallgatás ideje.

Orbán Viktor évek óta durva összeesküvés-elméletekkel dolgozza meg Magyarországot és ez nem is marad hatástalan – állapítja meg az ugyancsak osztrák Der Standard. A legújabb felmérés szerint még az egyértelmű antiszemitizmus is széles körben elterjedt a lakosságon belül, csupán 24 % véli úgy, hogy nem igazak a „zsidó világuralmi tervekről” szóló állítások. A legközkeletűbb azonban az a kijelentés, hogy Soros muzulmán migránsokkal igyekszik elárasztani Európát. Krekó Péter, a Political Capital vezetője úgy nyilatkozott, hogy a közvélemény kutatás eredményei láttán még őket is meglepte, milyen sikeres a sokéves agymosás. Ugyanakkor nemigen aratnak a Nyugaton divatos konteók, amennyiben azokat a hatalom nem propagálja. Egyébként az Európai Néppárt e heti kongresszusán, Helsinkiben a Fidesz is aláírta azt a nyilatkozatot, miszerint nem terjeszt összeesküvés elméleteket és nem támadja az EU-t. Budapesten azonban nem gondolja senki, hogy ezek után akár szemernyit változna a hivatalos propaganda.

A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.

Címkék