Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2021. július 25. Az év 206. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738393. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Trump nem érti Európát

Trump nem érti Európát Trump nem érti Európát

A The New York Times és a The Washington Post egyaránt átvette az AP amerikai hírügynökség arról szóló elemzését, hogy Donald Trump elnök meglehetősen magára maradt az első világháború lezárásának centenáriumáról megemlékező párizsi rendezvényeken. Az önmagát büszkén nacionalistaként hirdető Trump számára a francia fővárosban az „Amerika az első” jelszó nagyrészt azt jelentette, hogy „Amerika egyedül” – olvasható az elemzésben.

Visszatérve aztán a Fehér Házba, az elnök megismételte azokat a jól ismert állításait, amelyek szerint az Egyesült Államok milliárdokat áldoz más országok megvédésére, és cserébe csak kereskedelmi deficitet kap. „Itt az ideje – írta Trump -, hogy ezek a nagyon gazdag országok vagy fizessenek a katonai védelemért, vagy pedig védjék meg saját magukat”.

Az AP elemzése – annak érzékeltetésére, hogy a mostani amerikai elnök mennyire eltávolította az Egyesült Államokat az európaiaktól – felhívja a figyelmet Emmanuel Macron francia elnök azon kijelentésére, hogy az országoknak ismét a Trump által leszólt nemzetközi szervezetekbe kell vetniük a bizalmukat, mert az első világháborút kirobbantó régi démonok ismét előbukkantak.

„Trump, aki világossá tette, hogy korlátozott a türelme a széles, többoldalú egyezmények iránt, jobbára merev tekintettel hallgatta Macront, aki az európai ellenállást hirdeti azokkal a feltörekvő nacionalista érzelmekkel szemben, amelyek magukkal ragadták egyebek közt Magyarországot és Lengyelországot” – olvasható a két vezető amerikai lap által közölt elemzésben.

A Neue Zürcher Zeitung című vezető svájci lap közli az alpesi ország sda nevű hírügynökségének a beszámolóját, amely szerint Pietro Mona, Svájc ENSZ-nagykövete az ugyancsak svájci Blick napilapnak adott nyilatkozatában védelmébe vette az ENSZ migrációs egyezménycsomagját, amellyel szemben – Magyarországot követően – újabb és újabb országok jelentik be elutasító álláspontjukat. Most éppen Bulgária tette ezt, és Észtországban is vita robbant ki a kérdés körül.

A svájci diplomata szerint hazája, amely a kis országok közé tartozik, ráutalt a nemzetközi együttműködésre, és céljainak érvényesítését segíti a migrációs egyezményekhez csatlakozás. A nagykövet felhívja a figyelmet arra a ritkán emlegetett tényre, hogy ez az első olyan nemzetközi dokumentum, amelyik politikai értelemben kötelezi az országokat arra, hogy közreműködjenek a saját állampolgáraik visszafogadásában.


A Politico című amerikai lap és hírportál európai kiadása – jelezve, hogy fizetett tartalomról van szó – közli Victor Pontának, Románia volt szociáldemokrata miniszterelnökének, a Pro Romania politikai tömörülés alapítójának a terjedelmes cikkét. Ponta szerint a mostani román kormány olyan irányba tart, amely összecsapáshoz vezet mind Európával, mind saját népével. Az ex-kormányfő felidézi azt a román babonát, amely szerint „ha a hó 13. napja keddre esik, akkor az szerencsétlen nap lesz”. Nos, az Európai Parlamentben várhatóan ma voksolnak arról a határozattervezetről, amely a jogállamiság megsértésére hivatkozva javasolja Románia elmarasztalását, és várhatóan ugyancsak ma teszik közzé az Európai Bizottságban a román igazságszolgáltatás helyzetéről készült legújabb, az előjelek szerint szintén kritikus hangvételű jelentést. Európának meg kell állítania a bukaresti kormányt – írja Victor Ponta, aki szerint az igazságszolgáltatási rendszert érintő kormányzati módosítás súlyosan gyengíti a rendszer hatékonyságát a korrupció, valamint az erőszakos, illetve a szervezett bűnözés elleni harcban. Az unió részéről várható bírálat – írja Ponta – nem is jöhetne rosszabbkor: mindössze két hónappal az előtt, hogy Románia átveszi Ausztriától az EU féléves soros elnöki tisztségét. Annak okát keresve, hogy miként sodródhatott Románia ilyen mértékű ellentétbe az európai intézményekkel, Victor Ponta három országgal is összeveti a romániai helyzetet. Kérdezi: vajon a nacionalizmussal határos arról  az ideológiai-politikai küzdelemről van-e szó, mint ami Lengyelországban látható, vagy pedig az áll-e hattérben, ami Magyarországon, vagyis hogy egy politikai vezető túlhatalommal bír szilárd választói háttér birtokában, illetve netán annak vagyunk-e szemtanúi, aminek Olaszországban, tehát a populizmus és a politikai újoncok ambícióinak?

Ponta szerint Romániában e fenti három kombinációja látható, de jön hozzá egy negyedik, sajátosan román elem: nevezetesen az, hogy Liviu Dragnea, Románia legnagyobb politikai pártjának a vezetője, saját törekvéseit követve, elvesztette kapcsolatát a polgárok valódi igényeivel.