Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2021. augusztus 5. Az év 217. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738404. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Receptek mögött a történelem: megjelent a WIZO kóser szakácskönyve

Receptek mögött a történelem: megjelent a WIZO kóser szakácskönyve
Elek Lenke

Először is, mi az, hogy WIZO? Mert én még sosem láttam leírva ezt a rövidítést. Nos, nem is nagyon láthattam. Ez az Angliában 1920-ban alapított Nők Nemzeti Cionista Szervezete  angol nyelvű változatának (Women's International Zionist Organization) a rövidítése, amely 50 országban működik. A cionista szónak nálunk más értelmezése volt akkor és van ma is. De annak idején, amikor Izrael Állam még nem jött létre, az egyik alapgondolata e mozgalomnak az volt, hogy a szétszórtan élő zsidóság minden tagja vándoroljon ki az új hazába. Aztán másképp alakult a történelem.

Maceszgombócos keves.

A szakácskönyv reprint kiadása nemrég jelent meg, az eredetit 1938-ban adták ki Lugoson, amely ma Romániához tartozik. Igen, ott, ahonnan Lugosi Béla, a leghíresebb magyar–amerikai filmsztár (Drakula) származott. Akkor a WIZO jelentette meg, ma pedig, itthon, a WIZO magyarországi egyesülete, mégpedig Köves Katalin, az egyesület elnöke.

Konyhai alapfogalmakkal bíbelődni egy világégés és egy akkor még nem sejtett népirtás előtt? Igen, furcsa dolgokkal szolgál a történelem…

A reprint kiadás bővelkedik izgalmas részletekben. Ilyen például, hogy az eredeti könyvecske összesen ötven számozott példányban készült. Ez jelzi, hogy nem volt túl népes a lugosi zsidó közösség. Igaz, a könyvet egy családban sokan forgatták, és akkor a mainál sokkal népesebbek voltak a zsidó famíliák is. Mitől különleges ez a kiadvány a mai szakácskönyv-dömpinghez képest? – kérdi az ajánlóban Szántó András gasztronómus. Nos, abban is, hogy ritkaságot kelt életre.

Az pedig egyenesen döbbenetes, hogy akik ezt a könyvet, illetve ennek eredetijét forgatták, azok egy részének az írmagjuk sem lelhető föl, valamennyi megölték valamelyik haláltáborban, vagy már a gettóban…

Belelapoztam a receptek közé, és számos esetben nem sok különbséget találtam az egyébként akkor kiadott szakácskönyvekhez képest. Talán csak a sertéshús hiánya tűnik fel, de ma az amúgy sem divatos. A receptek nagy része a magyar konyha alapjaihoz tartozik. Más kérdés, hogy a tradicionális otthoni zsidó konyhavezetés speciális szabálycsokrot kívánt.

Birsalmasajt WIZO-módra.

A kiadvány legalább annyira szolgál otthoni háztartás-vezetési tanácsokkal, mint mondjuk a libaaprólékok felhasználásának fortélyaival. E tanácsok nagy része ma ugyanúgy követendő, szinte mindenki számára. Sőt, némelyik kortalan és ma is időszerű, mert megóv a pazarlástól, természetes, friss alapanyagok használatára beszél rá, igyekszik rávenni a higiéniára, a tervezésre, a spórolásra, amit ma környezetvédelemnek hívunk.

Amint azt Köves Katalintól megtudtam, ennek a könyvnek a célja éppen 80 esztendővel ezelőtt nem a kelendőség lehetett, hanem a segítségnyújtás, hogy a nehéz idők ellenére a háziasszonyok megtartsák tradicionális kötelezettségeiket, és azoknak is igyekezett támaszt nyújtani, akik még kezdők. Főleg alapreceptek szerepelnek benne, amelyek kiválóan alkalmasak tovább gondolásra.

Nem mellékesen: a WIZO célja mindenkor a rászorultak segítése, minden lehetséges eszközzel, akkor és most is. Ma sincs a könyvnek ára, hanem adomány ellenében lehet hozzájutni, amiből a mai rászorultakat támogatják. 

A könyv a Héber Imre Idősek Klubjában(Budapest, XIII. kerület, Hegedűs Gyula 3.) kapható, előtte érdemes telefonálni (06 1 413 55 71), egyeztetni.